A BIM szabvány, mint közös nyelv

2083
Fotó: Reviczky Zsolt

A világ- és az európai szintű BIM szabványok kidolgozását, valamint azok nemzetszintű bevezetését koordináló Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) BIM munkacsoportját június 14-15-én Budapesten a Graphisoft látta vendégül. Ennek apropójából kérdeztük a munkacsoport elnökét, Øivind Rooth urat az eddig elért eredményekről, a mostani megbeszélés témáiról, a jövőbeni tervekről.

Az elmúlt évtizedben egyértelművé vált, hogy az építésgazdaság átfogó modernizációja a digitalizáció révén lehetséges, melynek gerincét a teljes életciklust átfogó BIM adja. Ez az alapja annak, hogy az építőipari szektor fejlődésében szintet lépjen, megoldást találjon az iparágat érintő főbb problémákra, úgymint: alacsony hatékonyság, energiapazarlás, magas károsanyag-kibocsátás (CO2, hulladék), átláthatatlanság, kiszámíthatatlanság, minőségi és határidő problémák és költségtúllépések. Ennek sikeres megvalósításához azonban fontos egy olyan közös nyelv, mely túlmutat az egyes cégeken, nemzetgazdaságokon, nemzetközi szinten jön létre. Ez az eszköz a BIM szabvány. Ezen szabványok világ és európai szintű kidolgozását és azok nemzetszintű bevezetést az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) BIM munkacsoportja koordinálja, melyben 34 európai ország – köztük a Magyar Szabványügyi Testület BIM nemzeti szabványosító műszaki bizottsága – szakemberei vesznek részt.

Øivind Rooth, a CEN BIM munkacsoport elnöke. Fotó: Reviczky Zsolt

A CEN BIM munkacsoport elnökét, Øivind Rooth urat az eddig elért eredményekről, a mostani megbeszélés témáiról, a jövőbeni tervekről kérdeztük.

Lapunk olvasói elsősorban kivitelezéssel foglalkozó szakemberek, akik nem foglalkoznak mindennap a BIM-mel és a szabványosítással, ezért kérem, hogy röviden foglalja össze a BIM szabványügyi munkacsoport célját.

Øivind Rooth: A műszaki bizottság teljes neve CEN/TC442 Épületinformációs modellezés (BIM). A BIM az épületinformációs modell (BIM-modell) és az épületinformáció-kezelés rövidítéseként is használatos. Mindkét meghatározás az épületinformációs modellezés részének tekinthető. A CEN/TC442 meghatározása szerint a BIM az építőipari ökoszisztéma digitalizált információinak létrehozására, karbantartására, kezelésére, tárolására és megosztására vonatkozik. A kérdésekre ebben az összefüggésben kapunk választ.

A BIM kapcsán sok szó esik a tervezői oldalról. Ugyanakkor egy projekt sikeréhez a kivitelezői oldal ugyanolyan fontos. Hogyan jelenik meg ez az oldal a szabványosítás folyamatában?

Øivind Rooth: A nemzetközi BIM-közösségben a teljes építési értéklánc így vagy úgy képviselteti magát. Egyes országokban az építészeti oldal dominál, más országokban az épületek vagy az infrastruktúra építése. Megint más országokban pedig a vagyonkezeléssel foglalkozók a legaktívabbak.

Kérem, hogy olvasóinknak ismertesse, hogy az európai szabvány miben tér el világ más területén levő szabványoktól, és ezek milyen előnyöket adnak a felhasználók számára?

Øivind Rooth: Az európai szabványok kötelező érvényűek, minden CEN-tagnak vissza kell vonnia az ezzel ütköző szabványokat. Ez elősegíti az egységes európai építőipari szabvány megvalósítását. Ezzel szemben a nemzetközi szabványok, mint például az ISO, önkéntes használatúak.

Minden mérnöki szabvány területén egy fontos kérdés, hogy meddig szabványosítsunk, mi az, ami ajánlás legyen, mi az, ami kötelező legyen? Ez különösen izgalmas az open BIM logikája miatt, amely már önmagában is jelzi, hogy vannak nyitott részek az eljárásban. Mi az Ön és a munkacsoport filozófiája ezzel kapcsolatban? A különböző irányelvek, hogy tudják ezt segíteni?

Øivind Rooth: Ez mindig is vita tárgya lesz. A CEN/TC442-nek nincs más filozófiája ezzel kapcsolatban, mint amit a TC alkalmazási köre és üzleti terve meghatároz. A hatáskör keretein belül szállítjuk a szabványokat, a műszaki előírásokat és a műszaki jelentéseket, amelyeket a megjelölt szakmai, illetve politikai döntéshozók kérnek.

Utoljára 2017-ben, még a nemzetközi BIM szabványosítási folyamat elején volt a CEN/TC442 munkacsoportja hazánkban. Azóta számos szabvány megjelent már. Ezek bevezetése sikeresen megtörtént minden érintett államban? Hol lát még hiányosságokat?

Øivind Rooth: Számos olyan BIM-szabványt dolgoztunk ki, amelyek szükségesek az építőipar digitális átállásához. A kihívás most a megvalósítás. A megvalósítás történhet szervezeti, projekt, nemzeti és nemzetközi szinten. Úgy látjuk, hogy a legtöbb végrehajtás a legalacsonyabb szinten történik. Néhány hatalmas állami és magánprojekt esetén projektszinten kerülnek alkalmazásra. Az EU európai szinten ösztönzi a megvalósítást. Ezt a feladatot nem szabad alábecsülni. Stratégiára és forrásokra van szükség.

Milyennek látja az eddigi eredményeket? Mennyire sikerült a nemzetközi szabványosítás indulásakor meghatározott célok elérése? Tudna említeni néhány példát?

Øivind Rooth: A központi nemzetközi szabványokat, mint az IFC-t (open BIM-modell) európai szabványokként fogadtuk el. Az ISO-val közösen kidolgoztuk a 19650-es szabványcsaládot (információkezelés a BIM segítségével). Szintén az ISO-val közösen, a CEN vezetésével kidolgoztuk az „Információs szükséglet szintje” (Level of information need) elnevezésű támogató szabványokat. Ez azt jelenti, hogy jelenleg Európa a nemzetközi BIM-szabványosítás motorja.

Mi a célja a mostani magyarországi ülésnek, és hogyan épül be az eddig ismertetett folyamatba?

Øivind Rooth: Ez a budapesti találkozó egy plenáris ülés, amelyet évente kétszer tartunk. A TC a döntéshozó testület. Itt beszámolunk a munkacsoportokban folyó munkáról és több magas szintű megbeszélést tartunk. A legtöbb döntés online történik a plenáris ülések között. Hálásak vagyunk, hogy a Graphisoft hajlandó házigazdája lenni a találkozónak. Mindig jó Budapesten találkozni.

Reicher Péter, a Graphisoft Magyarországért felelős országigazgatója és Øivind Rooth, a CEN BIM munkacsoport elnöke. Fotó: Reviczky Zsolt

Norvég építésügyi hatóságnál dolgozik, így van tapasztalta, hogy a hatósági munkába hogyan tud beépülni a BIM. Magyarországon még ebben csak szándékot lehet felfedezni. Kérem, hogy ossza meg velünk tapasztalatát, milyen lépésekben érdemes a kormányzati oldalon a BIM-mel foglalkozni.

Øivind Rooth: Norvégiában az építésügyi szabályozásért a norvég építési hatóság felelős. Több mint 20 éve dolgozunk Digitális Építési Engedélyezési rendszerrel. Az első rendszer 2003-ban jelent meg, most a második generációt működtetjük, amely az első generáció tapasztalataiból fejlődött ki.

Ezen idő nagy részét arra fordítottuk, hogy kiépítsük a digitális építési engedélyek robusztus rendszerét. Körülbelül 370 helyi és néhány országos szintű hatóságunk van, amelyeknek ezen rendszer részévé kell válniuk. Ez nem könnyű feladat, és időbe telik (sok év). A BIM-modell nem fontos része ennek a rendszernek. Van egy modulunk, amely mind a kérelmezőnek, mind a helyi hatóságoknak jobb eszközöket és szolgáltatásokat tud nyújtani. Viszont ezt nem használják széles körben. Sem a piac, sem a helyi hatóságok, sem a szoftver nem elég érett még. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy közeledünk ehhez.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a BIM 3D területén a szabványosítás közel tökéletes, de a lap olvasói számára elsősorban a BIM 4D és 5D területét érintő szabványosítás a legfontosabb. Van-e szerepe a CEN testületnek ezen a területen? Milyen eredmények történtek ezzel kapcsolatban az elmúlt időszakban, amelyet már a felhasználók napi szinten beépítettek gyakorlatokba, és milyen lépések várhatók még a következő években?

Øivind Rooth: Nehéz erre választ adni. A 4D és 5D nincs pontosan definiálva, ahogy a 3D sem. A CEN/TC442-ben nem használjuk ezeket a kifejezéseket. Ha úgy érti, hogy a 3D a geometriai modell, akkor azt mondom, hogy a szabványok és a támogató szoftverek eléggé kiforrottak. Ezt nevezhetjük B-nek a BIM-ben. A CEN/TC442-ben leginkább az “I”-re összpontosítunk (nagyon leegyszerűsítve). Ez minden olyan információ, amely egy információs modell épít. Egy példa erre az építési termékek tulajdonságai. A terméktulajdonságokat gyakran szabványokban határozzák meg. A CEN/TC442 szabványokat dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a terméket és a kapcsolódó tulajdonságokat egy digitális építőipari ökoszisztémában meghatározni.

Ön személy szerint mit tart az eddigi legnagyobb sikernek?

Øivind Rooth: Hogy képesek vagyunk együttműködni Európában, és nemzetközi szinten vezető szerepet vállalni.

 

Kuczogi László okl. építő mérnök, okl. mérnök közgazdász,
Az építőipar digitális átállása rovat vezetője