Időről időre történnek olyan nagy tűzesetek, amelyeket a tervezői szakma intő jelnek kellene hogy tekintsen, tanulságul arra, hogy az építési termékek, szerkezetek kiválasztása mennyire meghatározza egy épület valós tűzbiztonságát.
Az energetikai és esztétikai igényeket is kielégítő műszaki megoldások soha nem látott gyorsasággal jelentek meg az építőanyag-piacon anélkül, hogy azok valós veszélyeit, tűzvédelmi kockázatait felmérték, ismerték volna. Mindeközben a jól bevált nem éghető anyaghasználatot (beton, tégla, kő, fém) az építőanyagok területén a műanyagok térnyerése váltotta fel, ahol lehetett, az energetikai hatékonyság növelése érdekében alkalmazott átszellőztetett légrésekkel kombináltan.
Nincs megfelelő szabályozás
A szabályozási környezet csak nagyon lassan tudja az új termékek, műszaki megoldások tekintetében a valós kockázatokat felismerni, lekövetni, megfelelő szinten alkalmazni, szabályozni, a szükséges szabványos vizsgálatokat a kockázatok értékelésére kidolgozni stb. Különösen igaz ez az Európai Unió területén, ahol a jelenlegi szabályok szerint az EU szerepe annak biztosítása, hogy az építési termékek forgalomba hozatala ne ütközzön akadályokba. Sok esetben a valós tűzbiztonsági igények összefeszülnek gazdasági, energetikai, klímavédelmi célokkal. Számos tűzeset felhívta már korábban is az éghető homlokzatburkolatok, rendszerek tűzterjedésének a kockázatára a figyelmet, még sincs a mai napig sem egységes értékelési rendszer, vizsgálati módszer az EU területén.
Hamis biztonságérzet
Az építési termékek, szerkezeti kialakítások tekintetében a tervezőkben hamis biztonságérzet alakult ki, a szakmai értékelés helyett az alábbi érvrendszerre építve:
- Amit forgalomba lehet hozni, az biztonságos.
- Aminek az alkalmazását jogszabály nem tiltja, nem szabályozza, azt nyugodt szívvel lehet alkalmazni.
- Ha van teljesítménynyilatkozata a terméknek, van CE jelölés a terméken, az beépíthető, betervezhető.
- Ahova a gyártó ajánlja a terméket, oda az megfelelő.
- Nem éghető szigetelés van mögötte, nem lehet gond a tűzterjedéssel.
- Magyarországon még nem volt hasonló tűzeset.
Az, hogy egy építési termék, szerkezeti kialakítás az elvárt biztonsági szintnek megfelelő-e tűzvédelmi szempontból, az mindig a végfelhasználás szerinti állapotban való értékeléstől függ, és nem attól, hogy rendelkezik-e a fogalomba hozatalhoz szükséges iratokkal.
A 2024. február 23-án a spanyolországi Valenciában bekövetkezett tűzeset kapcsán is – ahol tízen vesztették életüket, és 138 lakás kiégett – felmerült a kérdés, hogy egyáltalán lépést tudnak-e tartani a biztonsági előírások az építőipar innovációjával. Az épület építésének idejében még nem voltak érvényben azok az előírások, melyek gátolták volna a homlokzati tűzterjedés szempontjából veszélyes, megvalósult állapotot.
Kiemelt gondossággal kell eljárni
Az innováció a gazdaság és a fejlődés mozgatórugója, viszont nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az új termékek, szerkezeti megoldások tűzvédelmi szempontból jelentős veszélyt hordozhatnak, mivel a több évtizedes tűzeseti tapasztalatokra és vizsgálati eredményekre épülő szabályozások, előírások az új kockázatokra nem fognak megfelelő válaszokat adni. Betervezésükkor kiemelt gondossággal kell eljárni, a lehetséges kockázatok szakmai értékelése mellett. A tűzvédelmi előírások rendszere az Országos Tűzvédelmi Szabályzat adott állapotában képez komplex egységet. Amennyiben nem található benne szabályozás egy adott területre, vagy egy korábbi OTSZ által megvalósult épület vonatkozásában alkalmazzuk, a jelenlegi jogi környezet előírásait vegyük figyelembe, hogy a létesítéskori elvárt biztonsági szintet szükséges fenntartani akként, hogy a megjelenő többletkockázatokat értékeljük, és a szükséges ellensúlyozó intézkedéseket meghozzuk.
A ROCKWOOL nem éghető kőzetgyapot szigeteléseinek az alkalmazása abban az esetben nyújt védelmet, amennyiben a végfelhasználás szerinti állapotban a szerkezettel szemben támasztott tűzvédelmi követelmény is kielégíthető.
Ahhoz, hogy a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szigetelés kerüljön kiválasztásra, a tervezőnek nem elég kiírnia a szigetelés tűzvédelmi osztályát, hanem ott, ahol a tűzvédelmi szempontból releváns, meg kell adnia a termék típusát (üveg- vagy kőzetgyapot) műszaki paramétereit, testsűrűségét, olvadáspontját. Ne használjuk a termék meghatározásnál az ásványgyapot kifejezést!