Tűzvédelmi szempontból egyre nagyobb problémát jelent, hogy a tervezők összekeverik a szálas szigetelőanyagokra vonatkozó fogalmakat, valamint azt gondolják, hogy ezek a termékek teljes mértékben csereszabatosak egymással.
szakmai kapcsolatokért
felelős igazgató,
ROCKWOOL Hungary Kft.
Az ásványgyapot szigetelés egy gyűjtőfogalom, mely magában foglalja az üveggyapot és kőzetgyapot szigetelések összességét. A termékszabvány elnevezése: MSZ EN 13162:2012+A1:2015 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű ásványgyapot (MW-) termékek. A mineral wool (MW), ásványgyapot fogalomba alapanyaguk szerint beletartoznak a kőzet, az üveg vagy a salak alapanyagból készült termékek. Jellemzően szigetelőanyagot a két előbbi alapanyagból gyártanak.
Azon túl, hogy a szabvány szerint alapanyaguk szerint nem kötelező megkülönböztetni a termékeket, további probléma, hogy vannak olyan tűzvédelmi szempontból fontos műszaki paraméterek, teljesítményjellemzők, melyeket a szabvány szerint nem szükséges a gyártóknak deklarálni. Ilyenek például a testűrűség, a fajhő, az olvadáspont. Ezek a termékek teljesítménynyilatkozatain sem szerepelnek, a gyártók adatlapjai, nyilatkozatai tudják igazolni a betervezéshez, beépítéshez szükséges információkat.
Tervezés során konkrét építési terméket és teljesítményjellemzőt kell meghatároznia a tervezőnek a végfelhasználás szerinti állapotra vonatkozó rendszerminősítések, igazoló dokumentumok alapján, úgy, hogy a választott műszaki megoldás alkalmas legyen a követelmények kielégítésére.
Nem minden termék csereszabatos!
A készlet, rendszer, szerkezet minősítésekre vonatkozó termék-, vizsgálati és osztályozási szabványok viszont az esetek többségében már megkülönböztetik, hogy milyen típusú szigeteléssel (üveg- vagy kőzetgyapottal vagy akár kerámiaszigeteléssel) végezték el a vizsgálatot. Hogy mely termék mivel lehet csereszabatos, azt a szabványok, az EXAP szabványok és az Európai vagy Nemzeti Műszaki értékelő dokumentumok rögzítik. Az üveggyapot szigeteléssel készült vizsgálatoknál általában kicserélhető a szigetelés kőzetgyapot szigetelésre, viszont, ha a vizsgálatot kőzetgyapottal végezték el, akkor ott nem lehet üveggyapot szigetelést alkalmazni. Ilyenek például az átszellőztetett homlokzatok is.
Mivel az üveggyapot szigetelés olvadáspontja jelentős mértékben alacsonyabb, mint a kőzetgyapot szigeteléseké, valamint a testsűrűségük is alacsonyabb, nem lesznek megfelelők. A minősítésekben foglaltak alapján hiába beszélhetünk mindkét szigetelés esetében nem éghető anyagokról.
Eltérések tűzvédelmi szempontból
Tűzvédelmi szempontból a legjelentősebb az eltérés a két anyag között: míg a kőzetgyapot szigetelés olvadáspontja 1000 °C feletti, addig az üveggyapoté jóval alacsonyabb, megközelítőleg 600–700 °C. Az olvadáspontból az következik, hogy bár az üveggyapot is nem éghető szigetelés, akár a kőzetgyapot, de alacsonyabb olvadáspontja miatt nem alkalmas például szerkezetvédelemre. Ezért ott, ahol kőzetgyapottal minősítették a szerkezetet, rendszert, építési készletet, a szigetelőanyag nem cserélhető ki üveggyapotra (főleg átszellőztetett homlokzatok, tűzvédelmi lezárások, trapézlemezes tetőszigetelési rendszerek stb. esetén). Visszafelé ez nem igaz, mert az esetek többségében az üveggyapot szigetelés helyett lehet alkalmazni kőzetgyapot szigetelést is. A végfelhasználás szerinti állapotban a hőszigetelő termékek jellemzően épületszerkezetek, építési készletek, rendszerek részévé válnak, melyek mögött minősítések állnak, amelyek deklarálják azok tűzvédelmi, akusztikai, energetikai és egyéb paramétereit (válaszfalak, homlokzati hőszigetelő rendszerek, tűzvédelmi lezárások stb.).
a nyomófeszültségük, továbbá pontszerű terhelhetőségük is jobb lehet.
A másik jelentős különbség, hogy a kőzetgyapot szigeteléseknek alapanyagukból fakadóan a testsűrűségük is magasabb, valamint műszaki paraméter oldalról a nyomófeszültségük, pontszerű terhelhetőségük is jobb lehet. Ott, ahol ezek a paraméterek tűzvédelmi szempontból minősítés oldaláról meghatározottak, nem helyettesíthető a kőzetgyapot szigetelés!
A tervezők és kivitelezők között tévhitként az terjedt el, hogy az ásványgyapot fogalom alatt a kőzetgyapotot értjük. Ezt kihasználva több üveggyapot termék esetében is a hirdetéseikben, szakmai anyagaikban, kiadványaikban egyre többször használják az ásványgyapot szigetelés kifejezést. Bár nem állítanak valótlant, mégis félreértésre adhat okot, különösen tűzvédelmi megfelelőség szempontjából. A nem teljesen pontos termékkategorizálás mellett a szigetelőanyagok színe sem minden esetben teszi egyértelművé, hogy üveg- vagy kőzetgyapot hőszigetelésről beszélünk.
hőszigetelési megoldást nyújt.
Ahhoz, hogy a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szigetelést válasszunk, mely nemcsak tűzvédelmi osztályában felel meg az OTSZ követelményeinek, hanem minden műszaki paraméterében, teljesítményjellemzőjében is megfelel a rendszer, készlet, szerkezet minősítő, alátámasztó stb. dokumentumaiban foglaltaknak is, a tervezőnek nem elég kiírnia a szigetelés tűzvédelmi osztályát, hanem ott, ahol az tűzvédelmi szempontból releváns, meg kell adnia a termék típusát (üveg- vagy kőzetgyapot) műszaki paramétereit, testsűrűségét, olvadáspontját is.
Komplex szemlélet
A megfelelő szigetelés kiválasztása komplex szemléletet igényel. Törekedni kell arra, hogy az adott beépítési szituációhoz igazodóan, ne csak egy-egy kiragadott vagy legjobbnak ítélt teljesítményjellemző alapján válasszunk szigetelést, hanem a teljesítményjellemzők összeségének az értékelésével.
Hőszigetelő anyagok kiválasztásakor – azok anyagától függetlenül – figyelemmel kell lenni az épülettel szemben támasztott alapvető követelményekre, az épületszerkezeteket érő hatásokra, a jogszabályokban, szabványokban meghatározott követelményekre, a gyártói rendszerminősítésekben, alkalmazástechnikai útmutatókban foglaltakra, az irányelvek műszaki megoldásaira, a kivitelezhetőségre, a gazdaságosságra és a megrendelő jelen és jövőbeni igényeire.
Ne használjuk a termék meghatározásnál az ásványgyapot kifejezést! A jogszabályok, szabványok, megrendelői igények, rendszerminősítések és alkalmazástechnikai útmutatók előírásainak figyelembevételével mindig a legszigorúbb elvárásnak megfelelően szükséges meghatározni a betervezésre kerülő építési termék elvárt műszaki teljesítményét (műszaki jellemzőit). Ellenkező esetben tervezési, kivitelezési hibát véthetünk, mely jelentős kihatással lehet a szerkezet tűzvédelmi teljesítményére.
