Nem is olyan egyszerű az „egyszerű bejelentési eljárás” – II.

320

Az előző számban az építtető szemszögéből mutattuk be, milyen szempontokat kell figyelembe venni, amikor egyszerű bejelentési eljárás alapján építkezik. Most a kivitelezői oldalt fogjuk megvizsgálni.

A vállalkozó kivitelező felelőssége és feladata a 191/2009 Korm. rendelete, az Étv. 40. § (1) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében felelős:

  • az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,
  • az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt épí­tészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért,
  • az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.
  • az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lőszermentesítése,
  • szükség esetén az építési napló megnyitása,
  • az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban,
  • annak ellenőrzése, hogy a kivitelezési szerződések rendelkezésre állnak-e,
  • az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése,
  • annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak jogosultsággal rendel­kezők tartózkodjanak,
  • a műszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési pró­bája,
  • a kivitelezés befejezésével a mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása,
  • a kivitelezési szerződés szerint a kivitelezési munkaterület visszaadása,
  • az építési munkaterület őrzésének biztosítása,
  • az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása,
  • számlázás teljesítésigazolás alapján,
  • a saját munkájához kapcsolódó elkészült munkarészek ellenőrzése, az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének, és az építtető, építési műszaki ellenőr felhívása alapján további vizsgálatok feltételeinek biztosítása, valamint az ellenőrzésekhez kapcsolódó tények és adatok építési naplóban történő rögzítése,
  • az építési tevékenység megvalósítása során legalább a kivitelezési dokumen­tációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési ter­mék beépítése,
  • valamint az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az enge­délyezett állapotában átadja, a környe­zetben okozott károkat megszüntesse.

Szép hosszú a lista, amelyhez számos elem kapcsolódik, ha az építtető természetes személy saját lakhatásának biztosítására lakóépületet épít egyszerű bejelentési eljárás alapján. Ebben az esetben az építtető fogyasztónak minősül. A fogyasztót a jogszabályok kiemelten védik. A fogyasztóval kötött lakásépítésre vonatkozó szerződések esetében iránymutató a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról, amelynek értelmében a kivitelező jótállással tartozik az általa végzett tevékenységért.

A rendelet felsorolja a lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezeteit, kiszolgáló helyiségeit és további részeit. A jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan épített lakásoknak, lakóépületeknek, közhasználatú építményeknek a rendelet 3. és 4. mellékletben meghatározott épületszerkezeteire és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékeire és anyagaira is. A jótállási idő szerkezettől, anyagtól függően 3, 5, 10 év is lehet!

A jótállás a kivitelező fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. A jótállás kedvező helyzetbe hozza az építtetőt: neki elég csak a hiba tényét bizonyítania, és a kivitelezőnek (a jótállásra kötelezettnek) kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn már a kivitelezés átadásakor vagy az építési termék eladásakor.

Míg a gyártók az építési termékek legtöbbjénél csak kellékszavatossággal tartoznak az értékesítéstől számított 1-2 évig, addig a kivitelező egy tégla, hő- és hangszigetelő anyag stb. vonatkozásában akár 10 évig is tartozhat jótállással. A termék és a kivitelezés megfelelőségének, hibamentességének bizonyítása vitás esetekben az ő vállát nyomja.

Ennél a pontnál szükséges visszakanyarodnunk az egyszerű bejelentési eljárás újabb egyszerűsítéséhez, amely csak látszólag egyszerű, és csak látszólag szolgálja a felek érdekeit. Az előző számban bemutattuk, hogy építtetőnek miért nem érdeke, hogy ne vezesse az építési naplót vagy ne készüljön kellő részletezettségű tervdokumentáció. Most a kivitelező szemszögéből tesszük ezt.

MILYEN RÉSZLETEZETTSÉGŰ TERV VÉDI A KIVITELEZŐT?

A Ptk. szerint „A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni.” A kivitelezési kódex értelmében: „A kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, amelyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.

A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció alapján a tervezett építménynek célszerűen és gazdaságosan megvalósíthatónak kell lennie, továbbá egyértelműen meg kell határozni az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés

a) megnevezését,
b) helyzetét, méretét, mérettűrését,
c) számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,
d) minőségi követelményeit,
e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint
f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.

A kivitelezési kódex ezen előírásai iránymutatók arra nézve, hogy a tervek ellen­őrzése során mire kell kitérni, mely hiányosságokat kell az építtető felé jelezni, az egyes szerkezetek igazolásaihoz pedig milyen szakági tervezőt kellene igénybe venni a kivitelezőnek.

Az, hogy a hatóság milyen részletezettségű, léptékű és tartalmú tervet kér az ÉTDR-be feltölteni, nem ugyanaz a kérdés, mint hogy milyen minőségű tervek­ből lehet a célt megvalósítani. Ne dolgozzunk hiányos, hibás tervekből! Az építtető helyett és anyagi hasznára ne vállaljunk át olyan felelősséget, amelyért majd jótállási kötelezettséggel fogunk tartozni. Ha az építtető szerzi be az anyagokat, akkor kivitelezési szerződésünkben korlátozzuk vele szemben a felelősségünket!

MIÉRT FONTOS AZ ÉPÍTÉSI NAPLÓ?

Vitás esetben – mivel a kivitelező jótállási kötelezettséggel tartozik – hitelt érdemlő módon kell az építési tevékenység dokumentáltságát igazolni. Ez az építési napló nélkül gyakorlatilag lehetetlen. Sokszor több kivitelező, alvállalkozó is dolgozik egy építkezésen, amelyekkel összefüggésben is felmerülhetnek problémák. Ha nem vezetnek elektronikus építési naplót, számos dolgot ettől függetlenül dokumentálni kell, illetve szükséges. Ilyenek többek között a munkaterület átadás-átvétel, visszaadás, a beépítésre kerülő építési ter­mékek, szerkezetek igazoló dokumentumai (ezek nem csak a teljesítménynyilatkozatok!), az eltakart szerkezetek átvétele, a teljesítésigazolások stb.

Vannak olyan kötelezettségek, amelyeknek a kivitelező építési napló nélkül nem is tud eleget tenni. Ilyen például az építményszerkezetek tűzvédelmi teljesítményének igazolása. Például egy Porotherm téglafalazatra vonatkozóan az igazoló dokumentumok mellett szükség van a felelős műszaki vezető építési naplóba tett bejegyzésére is.

Az építési termékek, szerkezetek megfelelőségének szakszerű és jogszabályi előírásoknak megfelelő igazolása a kivitelező elemi érdeke. Ha ezek nem megfelelőek, vitás kérdés esetében nem fogja tudni megvédeni magát, amelynek következtében az építtető lehet, nem fogja kifizetni a számlát, vagy kártérítési igényt fog érvényesíteni. Egy szerkezet lehet hogy megfelelő, de ha nincs mögötte megfelelő igazolás akkor a teljesítés sem igazolható!

A kivitelező saját védelme érdekében akkor jár el helyesen, ha a kivitelezési szerződés megkötése előtt a rendelkezésre álló tervdokumentációkat átnézi, a hibákat, hiányosságokat az építtető felé később igazolható módon írásban jelzi. Építési naplót vezet, ha és amennyiben az építtető erre nem hajlandó, megfelelő, ehhez igazított tartalommal köt kivitelezési szerződést, mindent kellő részletezettséggel, igazolható módon írásban dokumentál az építtető felé, ami az Étv. és a kivitelezési kódex szerint a feladata és kötelezettsége.

A beépítésre kerülő építési termékek, szerkezetek vonatkozásában minden igazoló dokumentumot, gyártói alkalmazástechnikai útmutatót, stb. eltárol (az építkezés befejezését és nem a kivitelezési tevékenységét követően több mint 10 évig). Fotókkal dokumentálja a teljes folyamatot a saját maga számára, különös tekintettel az eltakart szerkezetekre, vagy amikor egy másik szakág fogja a munkaterületet átvenni (nem mindegy egy későbbi hiba esetén, hogy azt ki okozta…)

A szó elszáll, az írás megmarad!

 

 

 

 

Guardian banner