Vadász Bence
Ybl-díjas építész
irodavezető

Majd egy évtized telt el, mire a sikeres tervpályázat után elkészült a Meininger Hotel többszörösen díjazott épülete, amelyről a kritikusok írtak már hideget és meleget, de egy biztos: senki nem megy el mellette közömbösen. A lassan „kultikussá váló” épület a Nemzeti Építészeti Szalonon is bemutatkozott mint az egyik legizgalmasabb budapesti középület. Lapunk olvasói számára a vezető tervező mutatja be „szoborszerű térkompozíció”-ként aposztrofált alkotását.

A Meininger Hotel a belváros egy izgalmas, frekventált csomópontjára épült, közel a Dunához, az egyetemekhez és a Nagycsarnok tömbjéhez. A helyszín tehát a környezethez méltó, igényes és különleges épületet kívánt, ahol a tervezendő tömeg- és homlokzatformálás határozottan mai hangot kell, hogy megszólaltasson, nagyvonalúan és képletszerűen. Hisz részleteiben, tagozataiban, anyaghasználatában nem volna ildomos konkurálni a történeti stílusokkal, de legfőképpen a Pecz Samu műépítész által 1897-ben tervezett Csarnok gyönyörű épületével.

8 év, több száz vázlat, skicc, szín- és anyagtanulmány, építészettörténeti kutatás és elemzés előzte meg a kidolgozást és a végleges komponálást. Ne épületet tervezzünk! Legyen a tömeg egy organikus „képződmény”! Egy „nőtt” jellegű test. Egy hullámzó monolit. Ne egy ház ajtókkal, ablakokkal, tetővel és lábazattal, hanem egy szoborszerű térkompozíció.

És ezért kellett a látszóbeton! Hogy monolit szobor lehessen. Hogy dinamikusan hullámzó lehessen. Hogy őszinte és anyagszerű lehessen. Hogy homogenitásával kiemelje a környezet részletgazdagságát.

Régi vágyam, hogy a „szerves építészet” és a modernista vonulat formavilága találkozhasson és „kezet foghasson” egyik munkánkon. Talán most sikerült.

A BEÉPÍTÉS

A trapéz alakú építési telek zártsorúan, de kisebb kontúrral csatlakozik az ELMŰ épületéhez. A helyszín adottságai, a környezetrendezés és a térfalak tehát egyaránt a zársorú tömb „bezárását” kívánták.

Így tehát építészeti – de szobaszám-maximálási szempontok alapján is – a keretes, átriumudvart körülölelő megoldás mellett döntöttünk.

AZ ÉPÜLET BEMUTATÁSA

Földszint

Az épület gyalogos főbejárata északról, a „központi tér” felől nyílik, íves földszinti térfalak között feltárva a lobby „áramló terét”. A belső tér központi zónájába szerveztük az épület teljes kiszolgáló rendszerét.

A recepció-információ körül és mögött emelkedik a szálloda központi függőleges közlekedő magja, az előteres, túlnyomásos, füstmentes lépcsőház, 3 személylift (amelyek egyike biztonsági felvonó), valamint a személyzeti/gazdasági lift. A recepció mögött alakítottuk ki a minimális alapterületű szállodai logisztikát az úgynevezett „back office”-t. E központi kiszolgáló zóna belső magja a konyhaüzem és a vizesblokkok tércsoportja. A konyhaüzem a pinceszinti konyhai raktárakból tölthető egy konyhai lifttel, de külön konyhai, gazdasági lépcső is összeköti a két szintet.

A konyha zónája ugyanakkor szintbeli ki- és bejáratokkal is rendelkezik, ily módon leegyszerűsítve a hulladék-kezelés útvonalát, valamint lehetőséget adva a kézi raktárak töltésére is.

A gépkocsi-forgalom a környezetrendezési tervben meghatározott helyen – a nyugati (dunai) oldalon kapcsolódik a szállodához. Innen süllyed a gépkocsi rámpa a –1. szintre, ahol az épület gazdasági töltése is történik, valamint innen közelíthetők meg a mélygarázs parkolóhelyei is.

Galéria

A földszinti kiszolgáló zóna- és a vizesblokkok felett kiképzett galériaszintre kerültek az ún. board tárgyalók, egy osztható terű konferenciaterem, a tárgyalók és az üzemeltetés részét képező iroda, de legfőképpen a szálloda szabadon igénybevehető önkiszolgáló konyhája, a legmodernebb konyhai gépekkel és a hozzá kapcsolódó étkező terekkel.

Ezzel a galériás megoldással az itt elhelyezett tércsoport nem vesz el értékes teret a szállodai szobáktól, ugyanakkor felülvilágítóval humánusan megvilágítható.

Szobák

Logikus, középfolyosós rendszer 5 szinten összesen 155 db szobával (a tetőszintekkel együtt mindösszesen 184 db szobával), amelyből 9-9 a belső zöld átriumra néz.

A belső, negatív „értéktelen” sarkokon helyeztük el a személyzeti liftet, amely a szobaasszonyi helyiségen keresztül kapcsolódik a folyosóhoz.

A harmadik (ELMŰ épület homlokzata melletti) hegyesszögű sarokba került a szabadtéri menekülő lépcső, amely közvetlen kapcsolatban van a földszinti átkötő „passzázzsal”, valamint ide került szintenként váltakozva a tároló/rack helyiség is.

Ezen általános szállodai szintek lágyan hullámzó homlokzati vonala a KSZT előírásai szerinti mértékben konzolosan túlnyúlik „az építési helyen”. A szobák átlagos rasztertávolsága az ideális 3,75 m.

A szobák gépészetét a közlekedő folyosó felől szerelhetően alakítottuk ki.

Visszahúzott tetőszintek

Az előírt mértékben (45°-os kúpsík alatt maradó) visszalépő, „hullámzó” homlokzattal lehatárolt tetőszinten további 29 db, javarészt tetőteraszos szállodai szobát helyeztünk el. E tető-felépítményi szint legmagasabb pontja – a KSZT előírásai szerint – nem emelkedik jobban a párkány fölé, mint 6,0 m.

Pince

Erre a szintre került a szálloda központi tiszta- és szennyesruha-raktára, a konyhaüzem gazdasági töltése raktárakkal, „konyhai árulifttel” és a konyhai személyzeti lépcsővel, a dolgozói étkezde, a kétnemű dolgozói öltöző, a trafó és elektromos fogadóhelyiség, a gáz- és vízfogadó és 17 db parkoló. Erre a szintre emelkedik fel a sprinklertartály kétszintes műtárgya is.

Parkolószintek

A négy pinceszinten mindösszesen 126 db parkoló található a szükséges gépészeti terekkel. Az elhelyezett gépészeti és kiszolgáló terek: pincei szellőzőgépház, kazánház, elektromos fogadóhelyiségek, hűtőközpont, tárolók a pinceszint sarkaiban, sprinklerrendszer tartálya és gépháza, záportározó.

HOMLOKZAT- ÉS TÖMEGFORMÁLÁS

Az épület megjelenésének „alapképlete” vízszintes szalagok véletlenszerűen gyűrt rendszere, amelyek egy szabálytalan trapéz alakú mag körül egymáshoz képest is mozognak. A létrejövő szabálytalan, mégis homogén forma ugyanakkor csak vízszintes értelemben változik, így a meghökkentő térhatás ellenére hagyományos módon, könnyen, gyorsan és gazdaságosan építhető, hiszen a szabályos raszteren csak a monolit vasbeton síkfödém kontúrja hullámzik.

Erre a hullámvonalra már függőleges monolit vasbeton attikafalak épültek, hőhídmegszakító elem beiktatásával. A tömör attikafal-szalagot mindig szalagablak-sáv követi, a földszinten és a tetőszinten visszalépő kontúrral, szabadabban és merészebben vezetett vonalakkal. A visszalépő tetőszinti felépítmény előtt tetőteraszt alakítottunk ki.

A tervezetten szabálytalan épület tömör felületeit – a Műemléki és a Fővárosi Tervtanács, valamint az opponens Skardelli György építész ajánlásai szerint – zsalumatricázott, úgynevezett „roncsoltbeton” felületképzéssel láttuk el. Ez a helyszíni, monolit technológia egyrészt alkalmas a torzfelületek lekövetésére is, másrészt nem konkurál a környezet míves, kiselemes homlokzatképzésével, ugyanakkor a homlokzati tűzterjedésnek is gátja. De legfőképpen esztétikai, építészeti értelemben illik a mozgalmas és organikus vonalvezetésű monolitikus építészeti kompozícióhoz.

TARTÓSZERKEZETEK ÁLTALÁNOS ELVEI

A munkatér határolása két sorban födémmel megtámasztott (ún. milánói módszer) résfallal készült. Végleges állapotban a pincefödémek tárcsaként támasztják össze a szemben álló résfalakat. Az alaplemez a résfalba van bekötve.

A pinceszinti födémek két irányban teherhordó vasbeton lemezek, jellemzően 25 cm-es szerkezeti vastagsággal. A szerkezeti rendszer váltópontjainál nagyméretű vasbeton gerendákat alkalmaztunk. A rámpák a födém ferde kialakításával készültek.

A felszerkezet jellemzően monolit vasbeton pillérekkel és falakkal alátámasztott monolit vasbeton síklemezes szerkezet.

A földszinten viszonylag ritkán álló függőleges tartószerkezeteken tekintélyes kiváltó gerendarendszer van. Ezen áll az 1. emelettől megváltozott szerkezeti rendszer; a szállodai szobák alkotta geometria határozta meg a sűrűn álló vasbeton falakból álló falszerkezeti kiosztást, amelyre vékony vasbeton lemez került. Az általános födémek a sűrű alátámasztások és könnyű padló rétegrend miatt mindössze 16 cm vastagsággal készültek.

Az épület függőleges tartószerkezetei monolit vasbetonból készültek, méreteiket a teherbíráson kívül a tűzvédelmi előírások is befolyásolták.

A falak tárcsaként működnek, a függőleges terhekre és a szélből, valamint a földrengésből számított vízszintes terhekre egyaránt.

Az épület merevítését a közlekedő vasbeton mag- és a vasbeton falak biztosítják. A lépcsők előregyártott vasbeton szerkezetek.

GÉPÉSZET

Vízellátás – az épület részére új vízbekötést terveztünk. A vízbekötés a pinceszinten került kiépítésre. A vízmérő helyiségbe 1 db kombinált vízmérő került. Víznyomásfokozó berendezés beépítése szükséges volt mind az ivóvíz-, mind a tűzivíz-hálózatba.

Csatornázás – az emeleti szinteken és a földszinten keletkező vizek gravitációsan kötnek a csatornahálózatra. A csatorna alapvezetékek a (–1) szinten szereltek.  A pinceszinten keletkező vizeket átemelőn keresztül kötöttük az alapcsatornára.
A garázs takarításánál keletkező szennyeződést olaj-, benzin-, és iszapfogón átvezetve juttatjuk a csatornába. A konyhai szennyvizeket zsírfogón keresztül. Az épület belső csapadékvíz-elvezetésű. Az épületen belüli csatorna alapvezeték elválasztott rendszerű.

Gázellátás – az épület részére új gázbekötés létesült. Az épület fűtése, melegvízellátása gáz-energiahordozóval történik. A gázmérés a pinceszinten kialakított gázmérő helyiségben történik.

Hőellátás – az épületben kondenzációs gázkazán termeli a hőt, amelyet az épület pinceszintjén helyeztünk el. A szobák fűtése az előtér álmennyezetében elhelyezett négycsöves fan-coil készülékkel történik. Az épület földszintjén található terekbe padlófűtést terveztünk.

Hűtés – az épület hűtőközpontját a pincében és a földszinti álmennyezetben helyeztük el, a hűtőgépet pedig a tetőszintre, akusztikai védelem mellett. A folyadékhűtők körül, de egyéb gépházak belső felületein is hangelnyelő anyagot alkalmaztunk.

Szellőzés – a szellőzőgépházakat és a légkezelő berendezéseket a pinceszinteken helyeztük el. A légtechnikánál a következő terek szellőztetésével számoltunk: étterem, konyha, előcsarnok, konferenciaterem.

Épületfelügyelet – az épület épületgépészeti szolgáltatásainak, villamos berendezéseinek, további egyéb más létesítmények, mint hűtők, klímatechnológiai berendezések, felvonók, betörés elleni védelem, bejárati ellenőrzés, garázs felügyelet stb., felügyeletéhez, ellenőrzéséhez, irányításához központi épületfelügyeleti rendszer készült, számítógépes bázisra építve.

ELEKTROMOS RENDSZER

Energiaellátás – a létesítmény villamosenergia-ellátása az épület 1. pinceszintjén telepített energiaellátó központból történik (KÖF, trafó, főelosztó).

Kisfeszültségű hálózat – a tervezett alelosztó berendezések önálló fővezetéki hálózatot kaptak.

Erőátvitel – erőátviteli hálózat az egyéb rendszerektől villamosan elkülönítve készült, így az esetleges indítási áramok a többi villamos berendezésre nem lehetnek káros hatással. Minden technológiai egységnek külön elosztót és fővezetéket terveztünk. Erőátviteli és termikus fogyasztók helyi feszültségmentesítési lehetőségéről gondoskodtunk.

Világítás – a világítástechnika kialakításánál az ajánlásokat, a szabványokat, valamint az építészeti, technológiai, belsőépítészeti igényeket vettük figyelembe. Mindenhol energiatakarékos fényforrások elhelyezésével számoltunk, de a reprezentatív tereknél egyéb világítási módok, pl. halogén vagy LED is alkalmazásra került. Az épületben biztonsági és irányfény világítást, központi ellenőrzött rendszert terveztünk, egyórás központi akkumulátoros hálózattal.

Érintésvédelem – módja: nullázás, törpefeszültség, áramvédő kapcsolás. Az épület részére a szabványoknak megfelelően földelési hálózatot terveztünk.

Villámvédelem – a földeléshez csatlakozó levezető vezetékeket a vasbeton falakba terveztük. A levezetők az épületalap földeléséhez csatlakoznak.

Felvonók – a felvonók önálló fővezetéket kaptak a főelosztó berendezéstől. A felvonó állapotjelzését az épületfelügyeleti rendszer megjeleníti.

Gyengeáramú berendezések – telekommunikáció IT, biztonságtechnika, parkolórendszer, audiovizuális eszközök, tűzjelző berendezés.

ÉPÍTÉSZETI ÜZENET

A Meininger Hotel egymás felett hullámzó betonszalagjai – mintha szél fújná őket – hol kisimulnak és „rászelídülnek” Léstyán Ernő szomszédos ipari épületének téglahasábjára, hol ostorcsapásként bevadulva meglódulnak. Ezeknek a hullámoknak szellemi előképe az art nouveau zabolázatlan formálása, – de 21. századi félénk főhajtás Gaudí Casa Milája előtt is. Szecessziós utalásaival reagál a vásárcsarnok építészetére, de kicsit Mendelsohn csillagvizsgálójának organikus világa is átsejlik az anyaghasználatában „brutalista” beton „Cipolla köpenyen”. Az épület fodrozódása talán a Duna visszatükröződéseként is értelmezhető…

 

 

Rail Cargo banner