Harc a hőhidak és a nedvesség ellen

329

Egy új épületnél gyakran csak a lakók beköltözése után derül ki, hogy valójában mennyire komfortos a mindennapok során. A tapasztalatok szerint javítanivaló folyamatosan akad, emellett pedig energiahatékonysági szempontból mind a kor szellemének, mind pedig az egyéni igényeknek való megfelelés is folyamatos kihívások elé állítja a szakembereket és a háztulajdonosokat is.

Az épületek külső teherhordó falszerkeze­tének kialakításához – statikai okokból – többféle anyagot használunk fel. Falazott falban vasbeton pillér kerül elhelyezésre, az ablakok felett pedig szintén vasbeton szerkezeteket alkalmazunk a nyílás áthi­dalók kialakításához. A födémek síkjában elhelyezkedő vasbeton koszorú szintén sta­tikailag szükséges épületszerkezeti elem és az épület síkjából kiálló erkélyek, tera­szok szintén vasbeton tartószerkezetűek. Épületfizikailag, ha egy szerkezeti síkon belül eltérő hővezetési tényezővel rendel­kező építőanyagokat illesztünk egymás mellé, ott hőhíd jön létre. Hőtechnikailag a vasbeton monolit szerkezetek – áthidalók, koszorúk, pillérek, kilógó vasbeton szer­kezetek – többlet-hőveszteséget okoznak. A belső felületi hőmérséklet eltéréséből adódóan kialakulhat nedvesedés, penésze­sedés is, amelyek következtében hosszabb távon az épület állagvédelmi szempontból is komolyabban károsodhat.

HŐHIDAK MEGSZÜNTETÉSE

Érdemes minden részletre figyelve töre­kedni az épületben a hőhidak megszünte­tésére, ennek érdekében pedig extrudált polisztirol táblákat beépíteni a vasbeton szerkezetek bentmaradó zsaluzataként, például egy falazott falban elhelyezkedő vasbeton pillér vagy vasbeton áthidaló elé. A konkrét célkitűzés a beépített vasbeton szerkezetek belső felületi hőmérsékletének közel azonosra hozása a falazat belső felü­leti hőmérsékletével. Ezt kell figyelembe venni a hőhídszigetelések vastagságának meghatározásánál.

Ostyás felületképzésű URSA XPS PLUS

A szerkezeteket megfelelő vastagságú és minőségű hőszigeteléssel kell ellátni, melyet egészen pontosan a betonozás előtt, a zsaluzatban kell elhelyezni. A megtá­masztó zsaluzat elkészítése után, tüs­kék segítségével lehet rögzíteni a zsalu­zatba a méretre vágott URSA XPS PLUS, URSA XPS PLUS MAK, esetleg URSA XPS N-R-I táblákat. (A termékek közötti különbség, hogy az XPS PLUS termé­kek ostyás felületűek, az XPS N-R-I azonban sima felületképzésű, egyenes élkialakítású.) A szigetelőlapok elhelyezé­sét követően – a homlokzatképzéstől füg­gően – vagy kap a teljes homlokzat még egy összefüggő hőszigetelést, vagy máris következhet a homlokzat vakolása.

LÁBAZAT SZIGETELÉSE

A lábazat szigetelése a következő fon­tos lépés az épület energiahatékonyságá­nak elérése irányába. Elkészítéséhez a lába­zati fal falazása vagy betonozása után a vízszigetelés aljzataként dörzsvakolattal kell ellátni a felületet. Fontos tudni, hogy a talajmenti nedvesség elleni szigetelést alá­pincézett és földszintes épület esetén is fel kell vezetni az elhelyezendő lábazati XPS szigetelés alá, a járda vagy talaj szintjé­től mérve körülbelül 30–50 cm magassá­gig. A beépítésnél a felületképzés többnyire üvegszövethálós, úgynevezett „vékonyvakolatos” kialakítású, azaz a ragasztóha­barcsba (tapaszrétegbe) teljes felületen üvegszövetháló kerül beágyazásra, mely­nek átlapolásai min. 10 cm szélességűek kell legyenek. Az ostyás kiképzésű URSA XPS PLUS valamint 10 cm vastagság felett alkalmazandó URSA PLUS MAK kemény­hab lapok rendkívül praktikusak az épület lábazatának szigeteléséhez, mert strukturált felületi kialakításuk lehetővé teszi a kön­nyű és tartós cementalapú vakolást, mely az üvegszövet hálót fogadja. Az alapozó réteg felhordása és a lábazati fedővakolat elkészí­tése zárja a komplett szigetelési rétegrendet.

Praktikus az előrelátás. Az épület bármi­lyen formájú hőveszteségének minimalizá­lása érdekében, azaz gyakorlatilag az épü­let energiafogyasztásának optimalizálását illetően érdemes minden megrendelőt arra biztatni, hogy komplexen előre gondolkod­jon. Elkerülhetetlen ugyanis, hogy ne csak a talaj feletti épületszerkezeteket, hanem a talajban lévőket is felületfolytonosan kör­beszigeteljük.

EXTRUDÁLT POLISZTIROL HŐSZIGETELŐ TERMÉKEK

URSA XPS lépcsőzetes illesztéssel

A szigetelés jellemzően konkrét fizi­kai terhelésnek és közvetlen nedvesség­nek is ki lehet téve. Az ideális megoldást ilyen szerkezetekben is valamelyik URSA XPS keményhab beépítése jelent­heti. Ezek olyan halványsárga színű, zárt­cellás extrudált polisztirol hőszigetelő ter­mékek, amelyek különlegessége a táblák nagy terhelhetőségében rejlik, és abban, hogy nedves környezetben is csekély a vízfelvételük. Alacsony hővezetési tényezővel rendelkeznek – tehát egyben kitűnő hőszi­getelők is – és speciális egyenes vagy lép­csős élkialakításuk révén az illesztéseknél a különböző hőhídhatásokat is hatékonyan ki lehet velük küszöbölni.

Számos olyan épületszerkezet van, ahol a hőszigetelésnek speciális tulajdonságok­kal is rendelkeznie kell, úgymint: ellen­állás a talajból eredő nyomásnak és az épület terheinek. A pincepadlónak, pin­cefalaknak és a földszintes épület talajon fekvő padlójának ellen kell állnia a kör­nyezet nedvességének is, azaz a talajpá­rának, talajnedvességnek, talajvíznek és a téli fagyhatásoknak.Messzemenően teljesítik a felsorolt krité­riumokat az URSA XPS N-III-L, N-V-L, N-VII-L vagy N-III-I termékek. A termé­kek könnyebb osztályozása érdekében a nevük a nyomószilárdságukat is mutatja: az XPS táblák 10%-os összenyomódá­sánál a III, V, illetve VII számok jelölik, hogy 30, 50 illetve 70 tonnával terhelhető az adott szigetelőlap négyzetméteren­ként. A polisztirol lapok nevének L vagy I betűje pedig a termékek lépcsős vagy egyenes szélképzésre vonatkozó tulajdon­ságára utal. Pincék külső falaihoz történő alkalmazás esetén ez a különleges termék a vízszigetelés felületi védelmét is reme­kül ellátja. Pince szigeteléséhez javasolt a pince falazását vagy betonozását köve­tően a felület dörzsvakolattal való ellá­tása a vízszigetelés aljzataként. Erre kerül elhelyezésre a talajnedvesség elleni víz­szigetelés, majd annak külső oldalára az URSA XPS hőszigetelő táblák. A poliszti­rol táblák rögzítésénél az adott ragasztó­anyag gyártói utasításainak betartásával is ügyelni kell arra, hogy a szakma sza­bályainak és az alkalmazástechnikai elő­írásoknak megfelelően a talajnedvesség elleni szigetelés sértetlen maradjon. Az XPS hőszigetelés külső felületére kerül a szivárgó-drén lemez (amennyiben szüksé­ges), majd végül következhet a föld vissza­töltése, tömörítése.

A lapostetők esetében műszakilag sok szempontból előnyös a fordított szigete­lési rétegrend, azaz amikor a hőszigetelés a vízszigetelés felett helyezkedik el. Nem alakul ki páratechnikai probléma és a víz­szigetelés élettartama is növekszik, ha a lépcsős élkialakítású URSA XPS N-III-L, N-V-L, és N-VII-L hőszigetelések védik meg a szerkezetet a hőmérséklet okozta káros behatásoktól. Hasonlóan előnyös ezek alkalmazása a szintén lapos kialakí­tású terasztetők és zöldtetők – kishajlású lakóépület tetők – építésekor. Ezek a tetők már csak azért is „kifejezetten zöld” dön­tést képviselnek, mert a szigetelési réteg­rendbe beépített élő zöld vegetáció, ha csak makroszinten is, de pozitívan járul hozzá a környezet levegőminőségének javításá­hoz a tető amellett, hogy a csapadékdúsabb hónapokban élénk zöldben pompázik.

Az URSA extrudált polisztirolja hasz­nos összetevője lehet összetett szigetelési rendszereknek is. Ahhoz, hogy az épü­let energiahatékonyan üzemelve a lakó­térben tartsa a hűtési és fűtési energiát, beépített tetőteres családi házaknál a ferde tetőt, földszintes épületeknél pedig a pad­lásfödémet kell komplexen leszigetelni. A szigetelési rétegrendben felhasználva az URSA ásványgyapot és URSA SECO tető­fóliák mellett az URSA XPS táblákat, egy egyszerűen és költséghatékonyan meg­valósítható, jól terhelhető és a 21. századi kívánalmaknak tökéletesen megfelelő szi­getelési teljesítmény érhető el.

A hőszöktetésben világbajnok tetők és az utólagosan gyakorlatilag esélytelenül javít­ható talajba kerülő épületszerkezetek min­den igényt kielégítő szigeteléséhez nem is találhatnánk az URSA XPS-nél komple­xebb megoldást.

 

www.ursa.hu