Minden tető szigetelésével kapcsolatban felmerül egy semmiképp nem elhanyagolható, megoldandó probléma: az eredetileg statikailag méretezett tetők terhelhetősége véges, lehet, hogy nem bír már el nagyobb terhelést. Itt kerül előtérbe a beépítendő szerkezeti elemek önsúlya, tömege.
„Aminek kezdete van, véget is ér egyszer…”. Buddha tanítása nemcsak az élet általános dolgaira igaz. Így van ez mind a ferde, mind a lapostetők esetében is, amelyek az időjárásnak legjobban kitett épületszerkezetek közé tartoznak, ezért bármennyire kiváló minőségben épültek, idővel gondozásra szorulnak. A hazai lapostető-állomány pedig bőven tartalmaz olyan példákat, ahol ez máris aktuális kérdéssé vált.
Magyarországon a lapostető-építés az ötvenes években indult el. Népszerűsége folyamatosan nőtt és egészen a nyolcvanas évek végéig az ipari épületek, de az iparosított technológiával épített lakóépületek, panelházak esetében is igen elterjedt volt ez a megoldás. Az utóbbi 30-40 évben elsősorban a kereskedelmi és ipari épületek esetében alkalmazták. A minőség változó mértékben javult vagy éppen romlott…
Energetikai szempontból vizsgálva a szerkezetet: a múlt század közepén elég volt 5–10 cm polisztirol vagy salak feltöltés. A szigorodó energetikai elvárások miatt ez folyamatosan vastagszik. Egy ilyen tető U-értéke körülbelül 0,4 W/m2K körüli értékkel bír, tehát hővesztesége nagyságrendileg 235–240%-kal nagyobb a téli fűtési szezonban, mint a jelenlegi elvárt minimum követelmény. A nyári meleg elleni védelmet sem szem elől tévesztve, a hasonló épületek esetében a szükségszerűen a klimatizálásra fordított összeg is tetemes. Van valóságalapja annak a mondásnak, hogy: nyáron egy fokot hűteni körülbelül háromszor-négyszer annyiba kerül, mint télen egy fokot fűteni!
Mivel az elmúlt években az energia ára is drasztikus kilengéseket mutatott, továbbá a szigorú szabvány ma Umin = 0,17 W/m2K értéket ír elő, ezért a tudatos beruházó, építtető számára napjainkban minimum 20-24 cm hőszigetelés beépítése az irányelv. Ha ennél kevesebb van a régi tetőn, és a nedvesség elleni szigetelés is felújítást kíván, akkor komplett hőszigetelő és új nedvesség elleni szigetelő réteg készítése az egyetlen megoldás.
Tető teherbírás kontra szigetelési önsúly
Minden tető szigetelésével kapcsolatban felmerül egy semmiképp nem elhanyagolható, megoldandó probléma: az eredetileg statikailag méretezett tetők terhelhetősége véges, lehet, hogy nem bír már el nagyobb terhelést. Itt kerül előtérbe a beépítendő szerkezeti elemek önsúlya, tömege.
Az URSA TECTONIC termékek korszakalkotó újdonságot jelentenek a szálas hőszigetelő termékek között. Mi teszi elsődleges választássá őket lapostetők esetében is? Speciális gyűrt szálszerkezeti kialakításuk révén az ásványgyapotok alkalmazási területén elvárt terhelhetőségük mellett önsúlyuk a többi lapostetőn használt szigetelőanyaghoz képest jelentősen kisebb. A cél olyan termék beépítése, amellyel a lehető legkevésbé terheljük a tetőt, egyben a mozgatása, beépítése a legkönnyebb – mindezt a megszokott termékekkel azonos teherbírás mellett (1. kép).
Az URSA TECTONIC HT „FLATROOF” termékek esetében teherbírás és önsúly aránya kiemelkedő értéket jelent az ásványgyapotok mezőnyében!
A gondos anyagválasztás a tetőterhelés mellett a szállítási költségek és a helyszíni anyagmozgatás munkaigényét is előnyösen befolyásolhatja. Ebben az összevetésben pedig az URSA TECTONIC HT termék minden tekintetben a legmagasabb teljesítményt nyújtja az összes ásványi szálas hőszigetelő termék között. Mindehhez kiváló hőszigetelő érték tartozik – 0,037-es lambdaérték –, így a méretezésnél akár további centimétereket is spórolhatunk!
De mi lesz a tető lejtésével?
Lapostető készítésének alapelve, hogy a tető nem lehet lapos, azaz a vízlefolyás biztosítása érdekében mindig kell 2-3%-os lejtést kialakítani. (A lapostetőkön a minimális lejtés mértéke az ÉMSZ irányelv szerint 2%, viszont magán a hőszigetelésen elhelyezett vízszigetelés lejtésének minimum 2,5%-nak kell lennie.) Amennyiben a teherhordó szerkezet vagy az alépítmény ezt nem biztosítja, akkor ennek megoldására szolgál az ék alakú lejtésképző elemek beépítése.
Szakmai javaslat, hogy – a tető méretétől függetlenül – egy tetőnek legyen minimum két ponton vízösszegyűjtése és levezetése, valamint hogy a víz útja ne haladja meg a tető felületén a 10 métert.
Az URSA szakembereinek legújabb innovációja az URSA TECTONIC HT ásványgyapot hőszigetelő lapokból készített lejtésképző elemek termékválasztéka! Ezek az elemek ék alakban vágva, vonalra lejtő vagy pontra lejtő verzióban készülnek és – köszönhetően a tectonic különleges szálszerkezetének – egyedülálló méretekben gyárthatók (2–4. kép).
A maximum 1200×2000 mm méretű elemek könnyű önsúlyúak, könnyen mozgathatók és beépíthetők. Kiemelendő az is, hogy más lejtelemekkel összevetve – ahol számos darabból áll össze egy lejtésképzés – a mindössze néhány elemből összeállított HT lejtelemeknél jelentősen egyszerűbb a lapok sorrendjének értelmezhetősége, így a lerakás sebessége is számottevően felgyorsul.
A vízhatlanság érdekében
Lapostetőknél a vízhatlanság biztosítása az egyik legfontosabb megoldandó feladat, ezzel együtt pedig az, hogy egyúttal a természeti jelenségből adódó nedvességet (eső, olvadó hó) is el kell vezetni.
A vízelvezetésben kiemelkedően fontos szerepet játszhatnak az URSA TECTONIC HT lejtéskorrekciós hőszigetelő elemek, melyek külső (vonal mentén) vagy belső (tölcsér elv) szerint összegyűjtött és kivezetett/levezetett csapadékelvezetésre alkalmas szigetelőtestek.
A külső vízelvezetés elvének egyetlen nagy előnye, hogy a vizet a tető síkjából kilépve vezetjük el az ereszcsatornában. Nem kevés hátránnyal bír azonban ez a módszer, mivel magas épületeknél nem életszerű, hiszen folyamatos csatornatisztítást kell végezni, télen fűtőszálat kell elhelyezni benne, hogy ne fagyjon bele a csapadék, továbbá az épület külső kontúrjához kell igazodjon az elvezetés (a csatorna) vonala.
Általánosságban előnyösebb megoldásnak tartjuk a belső vízelvezetés kialakítását. Sok esetben épületeink még attikafalas kialakítást is kapnak, amely hőszigetelésére szintén gondolni kell. Az attika csatlakozásnál kifejezetten célszerű TECTONIC HT attika ékelemet alkalmazni, hogy a jegesedéskor előforduló térfogatnövekedés ne okozzon mechanikai sérülést az attikafalnál. Ez biztosítja a hőszigetelésre kerülő vízszigetelés felhajtásának egyenletes aljzatát is, vízszintes síkból függőleges síkba (5. kép).
Ökológiai lábnyomunk
Az örömhíren túlmenően, hogy van már könnyű, ám erős, kiváló hőszigetelő teljesítményű lap, amelyhez egyszerűen értelmezhető lejtésképzést kapunk, de van még valami, amiről beszélnünk kell!
A jövő megóvása mai döntéseinken alapszik. Hőszigeteléssel elfogyasztott energiát takarítunk meg, így karbonlábnyomunk csökken. Elvárás azonban az is, hogy a beépített anyagok gyártásának, szállításának környezetterhelő és károsító hatását mérnünk és mérsékelnünk kell. Fontos, hogy minden erőfeszítést megtegyünk annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben tudjunk felhasználni újrahasznosított alapanyagokat, valamint hogy az általunk előállított termék életciklusa végével biztonságosan visszadolgozható legyen a természetes környezetbe.
Az URSA TECTONIC termékek minimum 80%-ban újrahasznosított alapanyagokból készülnek, azaz maximum 20% az az arány, amely valamely frissen kitermelt alapanyagot jelent. A számok messzemenően alátámasztják, hogy a TECTONIC termékek gyártása összességében kis környezetterheléssel jár, tehát jóval kisebb az ökológiai lábnyoma mint az egyéb ásványgyapotoknak. Ennek a mérőszámnak az értéke megjelenik a BREEAM, LEED minősítésekben, és megjelenik a mindennapok életminőségének megóvásában is. Ezzel védjük meg legjobban a bolygót, közös jövőnket.
A kőkorszaknak vége van!
URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu
