Figyeljünk a módosított OTSZ-re! – VI.

135

Tűzterjedés elleni védelem homlokzatokon 1.

Az előző részben a tűzterjedés elleni védelmet érintő változásokról általában írtunk, jelen részben a külső térelhatároló falszerkezeteket érintő részeket ismertetjük.

Lestyán Mária
építésztervező
szakmérnök, szakújságíró

Az építmény külső térelhatároló falának részei tűzvédelmi szempontból tartozhatnak azonos vagy eltérő tűzszakaszokhoz. A tűzszakaszok egymás mellett, egymás fölött, egymással szöget bezáró módon és bizonyos esetben egymással szemben is elhelyezkedhetnek. A tűzszakaszhatár vonalában tűzterjedés elleni gátat vagy azt helyettesítő beépített tűzterjedés-gátló berendezést kell létesíteni az eltérő tűz­szakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek között. Az egymással 120°-nál kisebb szöget bezáró, eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek, valamint az eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozása esetében az eltérő tűzszakaszhoz tartozó falfelületet tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani. A külső térelhatároló fal azonos tűzszakaszhoz tartozó szakaszát a homlokzati tűzterjedés elleni védelem biztosításával kell kialakítani, az OTSZ-ben rögzített kivételektől eltekintve. Fentieken túl egyes műszaki megoldások, homlokzati kialakítások esetében pedig tűzterjedés elleni védelmet nem éghető felületek alkalmazásával szükséges biztosítani.

Fontos, hogy az OTSZ szerint mi a külső térelhatároló fal!

Külső térelhatároló fal: a homlokzatnak a külső tér, a belső udvarnak, fedett átriumnak, légudvarnak és légaknának az általa határolt nyitott udvar felé néző térelhatároló fala.

Láthatjuk, hogy ide értendő például a fedett átrium belső tér felőli fala is, tehát ezeket a területeket is meg kell feleltet­nünk az előírásoknak.

Fedett átrium: épületek belső, két vagy több építményszintet födémáttörésekkel egybefüggő légtérré tevő térrésze, kivéve a lépcsőt, a lépcsőházat, a felvonóaknát, a gépészeti aknát, valamint a technológiai átvezetésekkel áttört födémű tereket.

A külső térelhatároló fal szempontjából meg kell különböztetnünk teherhordó és nem teherhordó szerkezeteket. Amennyiben a fal teherhordó, akkor az elvárt tűzállósági teljesítmény és tűzvédelmi osztály követelményt is igazolni kell az OTSZ 2. mellékletének 1. sz. táb­lázata szerint. Ezek D REI 15 – A2 REI 120-ig terjedhetnek. Nem szabad összekeverni a homlokzati tűzterjedési határérték követelménnyel. Ha a szerkezetünk burkolat, bevonat nélküli teherhordó szerkezet, akkor annak tűzállósági teljesítménye kielégíti az előírásokat, viszont ha burkolattal, bevonattal vagy egyéb homlokzati vakolt hőszigetelő rendszerrel ellátottak, ebben az esetben a teherhordó szerkezet tűzvédelmi teljesítmény igazolásán túl a rajta lévő kiegészítő rendszerek megfelelőségét is igazolni kell.

Tűzterjedés elleni védelem TvMI, 1. ábra Tűztávolság meghatározása

A homlokzaton elhelyezkedő burkolat, bevonat vagy egyéb homlokzati vakolt hőszigetelő rendszer homlokzati tűzterjedés szempontjából való megfelelőségének vizsgálatához számos bemenő adatra van szükség:

  • kockázati osztály besorolás
  • tűzszakaszhatárok elhelyezkedése
  • tűztávolság mértéke – megfelelő-e?
  • menekülési útvonalak, átmeneti védett terek elhelyezkedése
  • tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása
  • rendeltetés
  • földszint feletti építményszintek száma
  • legfelső építményszint szintmagassága
  • burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszer tűzvédelmi osztálya
  • az alkalmazott rendszer átszellőztetettnek minősül-e
  • alkalmazott hőszigetelés vastagsága és tűzvédelmi osztálya
  • szükség esetén a rendszer homlokzati tűzterjedés határértéke
  • a külső térelhatároló fal tűzfal-e, nyílásos vagy nem nyílásos

TŰZTÁVOLSÁG TARTÁSA

Az építményünk és adott esetben a környező ingatlanokon elhelyezkedő építmények mértékadó kockázati osztályának ismerete két okból fontos. Az egyik ok, hogy a külső térelhatároló fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszere csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet a KK és MK osztályú épületek előrenyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint a visszaugró épületrészei feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén illetve AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság számára az egyetlen megközelítési lehetőséget jelentik. A másik ok, hogy a tűztávolságot és annak megfelelőségét ellenőrizni tudjuk.

Tűzterjedés elleni TvMI, 4. ábra Tűzvédelmi célú sávok kialakítása homlokzati nyílások fölött

A tűz átterjedését meg kell gátolni

a) az azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között, továbbá a nem szomszédos telken álló épület irányába,
b) a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége és a szomszédos épület, speciális építmény között,
c) a szabadtéri tárolóterület szomszédos tárolási egységeiből kialakított tűzszakaszok között és
d) a speciális építmények és a szomszédos épület vagy speciális építmény között, ha azt a rendelet előírja.

Ennek egyik lehetséges módja a tűztávolság tartása, ha ez nincs meg akkor pl. a tűzterjedés ellen védett kialakítás.

A menekülési útvonalak és átmeneti védett terek környezetében is a legtöbb esetben csak nem éghető burkolati, bevonati és vakolt homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazhatók.

A Kiürítés TvMI értelmében az átmeneti védett terek homlokzati tűzterjedés elleni védelmét a szomszédos helyiségektől elhatároló szerkezetek határán kialakított homlokzati tűzterjedési gátak, a szemközti nem azonos épülethez és/vagy tűzszakaszhoz tartozó szemben álló homlokzattól tűztávolság biztosítása.

Ezen felül a nem védett szabadlépcső esetében annak járófelületétől számított 5 méteres távolságon belül az alkalmazott szerkezetek egyidejűleg elégítsék ki az OTSZ által az adott szerkezetre vonatkozó tűzállósági teljesítményre és tűzvédelmi osztályra vonatkozó követelményt, s a rajtuk alkalmazott burkolatok, bevonatok, szerelt rendszerek tekintetében a menekülési útvonalon alkalmazható tűzvédelmi osztályra, valamint a burkolati, bevonati és szerelt homlokzati rendszerek hőszigetelő magja tekintetében pedig a menekülési útvonalon alkalmazható hőszigetelésekre vonatkozó tűzvédelmi osztály követelményt.

A Tűzterjedés elleni védelem TvMI-ben foglaltak szerint az átmeneti védett terek, szabadlépcsők, menekülési útvonalak, elő­készítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek tartózkodási helye vonatkozásában a láng, hősugárzás, füst- valamint a homlokzati tűzterjedés elleni védelmének biztosítása során figyelemmel kell lenni:

  • a létesítmény geometriai kialakítására, (egymással szöget bezáró, illetve egymással szemben lévő homlokzati és tetőfelületek elhelyezkedésére)
  • az alkalmazott építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzőire,
  • valamint az épülethatároló szerkezetein (homlokzat, tető) elhelyezkedő nyílások, nyílászárók helyzetére, a kapcsolódó tűzszakaszokra.
Tűzterjedés elleni TvMI, 5. ábra Tűzvédelmi célú sávok kialakítása homlokzati nyílások fölött megszakítás nélkül magastetős és lapostetős épület esetén

A tűz és kísérő jelenségeinek átterjedésének korlátozása során figyelemmel kell lenni az azonos homlokzati síkban 0,9 méteren, a szöget bezáró homlokzat esetében 5 méteren (amennyiben a tűztávolság kisebb, akkor azzal megegyező méretben), szemben álló homlokzaton pedig tűztávolságon belül elhelyezkedő nyílások, nyílászárók, valamint az azonos és eltérő tűzszakaszba tartozó, tűztávolságon belül lévő homlokzatok, tárolási és technológiai területek által jelentett kockázatra.

A legfelső építményszint szintmagassága azért fontos, mert ez alapján dönthető el, hogy az épület magas épület-e vagy sem. Magas épületnél csak nem éghető burkolati, bevonati és vakolt hőszigetelő rendszerek alkalmazhatók.

BURKOLATI, BEVONATI RENDSZEREK TŰZVÉDELMI OSZTÁLYA

A burkolati, bevonati rendszerek tűzvédelmi osztályát vagy SBI vizsgálattal vagy az Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői TvMI-ben foglaltak szerint lehet meghatározni. A vakolt homlokzati hőszigetelő rendszerek, mint építési készletek tűzvédelmi osztályának meghatározása SBI vizsgálattal történik és a teljesítménynyilatkozatnak tartalmaznia kell.

Vakolt hőszigetelő rendszer: külső térelhatároló falon rögzített, hőszigetelő maggal rendelkező, a külső tér felől időjárásálló, mechanikai hatások ellen védő bevonattal vagy burkolattal ellátott többrétegű összetett rendszer, elemkészlet

A homlokzaton A1-D tűzvédelmi osztályú burkolatok, bevonatok, homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazhatók. Abban az esetben, ha a rendszert SBI vizsgálattal vizsgálták be, a rendszerben alkalmazott hőszigetelés tűzvédelmi osztálya lehet E-s, ha az egész rendszerre legalább a D igazolható. Abban az esetben, ha olyan burkolat készül, amelynek a tűzvédelmi osztályát a vonatkozó TvMI szerint szükséges megállapítani, nem alkalmazható E tűzvédelmi osztályú szigetelés, mert annak tűzvédelmi osztályának megállapításánál a leggyengébb tűzvédelmi osztályú alkotóelemet kell figyelembe venni.

Amennyiben a hőszigetelő mag B-E tűzvédelmi osztályú, és vastagsága a 10 cm-t meghaladja, tűzvédelmi célú sávokat szükséges alkalmazni.

A homlokzaton alkalmazandó tűzvédelmi célú sávok és felületek kialakításával a következő számban folytatjuk a fent leírtakat.