Elkészült Európa egyik legmodernebb hírközléstechnikai mérőkomplexuma

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Visegrádi utcai épületkomplexuma bővítéseként épült többfunkciós épületben európai viszonylatban is egyedülálló EMC mérőkamrát alakítottak ki. A Grabarics Kft. kivitelezésében megvalósult projekt ünnepélyes átadására 2023. szeptember 7-én került sor.

Az NMHH új műszaki épületkomplexumá­ban továbbá számos kisebb speciális mérő­kamrát, illetve mérőlabort is kialakítot­tak. Mindezek mellett az új épületrészben irodák, tárgyalók, rendezvényközpont és mélygarázs, valamint egy nagy kapacitású, számítógépes adatközpont is helyet kapott.

Egy ilyen nagyszabású projekt sikerének kulcsa a csapatmunka. Ennek része a meg­rendelő által precízen meghatározott igény, az ez alapján elkészített terv és maga meg­valósítás közötti összhang. Épp ezért mindhárom felet megszólítottuk, hogy tel­jes képet kapjunk.

Az építtető 

A hatóság képviseletében Sorbán János igazgatót kérdeztük a fejlesztés hátteréről.

Magyar Építéstechnika: A Nemzeti Média- és Hírköz­lési Hatóság látja el a média és a hírköz­lési szektor felügyeletét. Hogyan támogatja ezt a feladatot az új mérőkomplexum?

S. J.: A hírközlési iparág intenzív fejlő­dése megköveteli az ellenőrző hatóság spe­ciális eszköztárának korszerűsítését is. Azért, hogy az egyre több rádióhullámmal működő eszköz – mint például a mobiltele­fonok, a bankkártya-leolvasó, a garázsnyitó, a wifi-router és a bluetooth fejhallgató – ne zavarja egymást, szakembereink ellenőrzé­seket végeznek a forgalomba kerülő készü­lékek/eszközök tekintetében.

Ezekhez a szakértői mérésekhez labora­tóriumi háttér is szükséges, melynek köz­ponti eleme az elektromágneses össze­férhetőséget vizsgáló, úgy nevezett EMC mérőlabor. Eddig ezeket a méréseket a Visegrádi utcai épület földszintjén elhe­lyezkedő, húsz évvel ezelőtt épült, árnyé­kolt és reflexiómentes mérőkamrában végeztük. Az eltelt évek alatt a folyamatos karbantartás és bővítések ellenére a kamra elavult, a beépített eszközök megbízható­sága csökkent. Az alkalmazandó mérési szabványok körének és tartalmának válto­zása, valamint a felhasznált technológiák jelentős fejlődése miatt egyre nehezebb megtartani az ott végzett mérések akkredi­tációját.

Az új többfunkciós műszaki épületben egy modern EMC mérőkamra és számos kisebb speciális mérőkamra, illetve mérő­labor kapott helyet annak érdekében, hogy hatóságunk a jövőben is a megfelelő, nem­zetközileg elismert színvonalon tudjon eleget tenni a jogszabályokban meghatá­rozott kötelezettségeinek. Az itt beépí­tett technikai berendezéseknek, eszközök­nek és magasan képzett munkatársainknak köszönhetően a jövőben is biztosítani tud­juk, hogy zavartalanul lehessen igénybe venni a már eddig is használt hírközlési és médiaszolgáltatásokat.

A képességek bővítését a megnöveke­dett rádiós szolgáltatások és eszközhasz­nálatok következtében egyre fontosabb EMC-követelmények ellenőrzési köte­lezettsége teszi szükségessé. Az elekt­romágneses sugárzás adására és véte­lére alkalmas elektronikus berendezések működési jellemzőinek (rádiótechnikai) és elektromágneses összeférhetőségének (EMC) vizsgálata csak speciálisan kiala­kított mérőhelyen végezhető. A vonatkozó EMC-szabványok szerint a sugárzott vizs­gálatok végrehajtására használható mérő­hellyel szembeni alapvető követelmény, hogy mérete képes legyen magában fog­lalni a vizsgált berendezést, és speciá­lis kialakítása, bevonata semleges mérési teret biztosítson. A most létrehozott nagy­méretű kamra megépítésének célja, hogy az NMHH megőrizhesse a laboratórium nemzetközi akkreditációját, részt vehessen laborközi összehasonlító mérésekben, és a nemzetközi mérésügyi kampányok során azonos megbízhatóságú és pontosságú mérési eredményeket biztosíthasson.

Mindezek mellett az új épületrészben az irodák, tárgyalók, rendezvényközpont és a mélygarázs mellett egy nagy kapacitású számítógépes adatközpont is helyet kapott, amely alkalmas az NMHH által üzemelte­tett, a kritikus infrastruktúrák védelméről szóló törvény hatálya alá eső rendszerek kiszolgálására kiemelkedően magas szol­gáltatási szinten.

1 > 5

A jelenlegi épületről áthelyeztük a meglévő antennákat az új épületre, és néhány újat is kihelyeztünk melléjük. A vevőanten­nák kifejezetten az elektronikus hírközlés biztonságát, zavartalanságát szolgálják, az antennarendszer kimondottan csak vételi célból épült. Az új épületen így létrejött vevőantenna-rendszer biztosítja a jövőben is a laborkomplexum számára szükséges forrásjeleket, valamint lehetővé teszi, hogy a hatóság biztosítani tudja az észak-pesti régióban is a rádiós kommunikáció zavar­talan működését, a lakossági és üzleti kom­munikáció megfelelő működését megza­varó, meghibásodott vagy nem szabványok szerint működő berendezések kiszűrését. Az antennák is mérőeszközök, segítségük­kel ellenőrizzük az elektronikus eszközök, berendezések, hírközlési hálózatok, szol­gáltatások paramétereit. Célunk többek között, hogy a rádió- és tv-vétel zavartalan, a mobiltelefon- és az internetszolgáltatás elérhető és megfelelő minőségű legyen. Méréseinkkel biztosítjuk, hogy a lakosság elektroszmognak való kitettsége ne érje el az egészségkárosító szintet.

Mindezeken túl az új épület nemcsak a hatóság munkáját fogja segíteni, hanem hozzájárul az oktatás, a szakemberképzés, így a versenyképesség növeléséhez is.

M.É.:A technológiai fejlesztéseken túl milyen egyéb elvárásokat fogalmaztak meg a tervező, kivitelező szakemberek irá­nyába?

S. J.: Olyan épületet szerettünk volna, amely esztétikumában és energeti­kai megoldásaiban is illik a hatósághoz. A tervezésnél ennek érdekében a lehető leggazdaságosabb, a minimális energia­fogyasztású megoldások mellett dön­töttünk: a hőszivattyús technológia, a függőleges zöldfalak és a tetőkertek a legkörnyezettudatosabb épületek közé emelik majd az új komplexumot. Emellett ügyeltünk rá, hogy a telken a zöldfelüle­tek eddigi aránya is jelentősen növekedjen, az eddigi kb. 10 százalékról 35 százalékra, amellyel barátságos, emberközeli környe­zetet hoztunk létre. A közel 2000 négyzet­méteres vízszintes zöldfelületen 36 fát és 7400 db egyéb növényt ültettünk el.

M. É.: Egy olyan sűrűn lakott terü­leten, mint a Visegrádi utca, milyen kihívá­sokkal kellett szembenézniük?

S. J.: Egy ilyen nagyméretű építke­zés mindig jelentős zaj- és porterhelés­sel jár, de a hatóság a kivitelezővel együtt­működve kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a munkálatok közben a környék por-és zajterhelését minden lehetséges esz­közzel csökkentse, a munkafolyamatok­ról pedig az építkezés önálló weboldalán (https://nmhh.hu/epitesinfo) rendszeresen tájékoztattuk a környék lakóit. Folya­matosan kapcsolatban voltunk a szom­széd társasházak közös képviselőivel is, így sikerült elérnünk, hogy a nyilvánvaló érdekellentétek ellenére is fennmaradt köz­tünk a jó viszony.

Az épület előtti ötméteres sávot nem épí­tettük be, itt parkosított területet hoztunk létre, amelyben pihenőpadok is szolgálják az erre járókat. A gépészeti berendezések zajterhelését pedig különleges szigetelési megoldásokkal, zajvédő falak építésével igyekeztünk csökkenteni.

M.É.: A fent meghatározott elvárások hogyan teljesültek az elkészült épületben?

S. J.: Azt gondolom, hogy a beruházás­sal Európa egyik legnagyobb és legkorsze­rűbb hírközlési mérőlaboratórium komp­lexumát hozta létre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Amellett, hogy a hatóság működésének meghatározó része az új műszaki, mérés­ügyi központ, alapvetően a lakosság szol­gálatát látja el. Ugyanakkor – mivel tudás­központ is – szolgálja a hazai ipart, az oktatási intézményeket, társszerveket és részese lesz a nemzetközi szervezetek munkájának is.

A tervező

A komplexum a nirmana Építésziroda egy országos, nyílt, titkos pályázaton első díjat nyert tervei alapján készült. Vékony Péter vezető építészt kérdeztük a tervezési folyamat specialitásairól.

M.É.: A digitális tervezési, ezek közül is a BIM-es megoldások hogyan jelentek meg ennél az összetett, speciá­lis gépészeti és szerkezeti megoldásokat igénylő projektnél?

V. P.: A projekt összetettségéből adó­dóan egyértelmű volt, hogy BIM-ben ter­vezünk. Egy teljes részletezettségű BIM modell készült az Archicad BIMx prog­ramjában, parametrizálva. Mindent 3D-ben terveztünk, modellezve a teljes projektet. A társszakmák közül is a fő struktúrákat vagy mi magunk modelleztük vagy integ­ráltuk az adott társszakma terveit. Emellett a Loricatus Kft. tőlünk függetlenül, kimon­dottan az üzemeltetés támogatására külön létrehozott egy nagyszerű REVIT alapú BIM modellt paramterizálva. Úgy tapasz­taltuk, hogy ezek a BIM modellek nemcsak a mi munkákat támogatta nagy mértékben, hanem mind az építtető, mind a kivitelező számára komoly segítséget jelentett a meg­valósítás során.

A kivitelezésen túlmutatóan a BIM modell másik nagy előnye és lényege, hogy az üzemeltetést is támogatja. Az üzemeltetési igazgató kezeli a létrehozott BIM modellt és ebben vezethető az összes változás. Az NMHH esetében ez kiemelt jelentőséggel bír, hiszen rengeteg műszaki berendezést építettek be, melyeket folyamatosan kar­ban kell tartani, valamint a redundancia miatt 3-szoros biztonságra kell törekedni, eszerint ütemezni a berendezések cseré­jét. Itt nem lehet szünet a szolgáltatásban. Ugyanez érvényesül például az áramellá­tásban is. A szünetmenetes működést öt generátor biztosítja.

M.É.: Az NMHH részéről kiemelt szempont volt a fenntarthatóság. Ez hogyan jelent meg a tervezés során, milyen megoldásokat választottak?

V. P.: A tervezés a zöld szemléleten ala­pult: megújuló energiaforrások és környe­zetkímélő megoldások biztosítják, hogy az új székház a lehető legkisebb mérték­ben terhelje a környezetet. Ennek megfele­lően az épületben gáz egyáltalán nem lesz, a fűtést és hűtést levegő-vizes hőszivattyús technológia biztosítja. A szervertermeknél, ahol extrém hőterhelés keletkezik, a hűtést egy nagyon takarékos, trópusi körülmé­nyekre optimalizált folyadékhűtős rend­szer végzi. A levegő minőségének javítá­sára növeltük a zöldterületet. A mintegy 2000 m²-es horizontális zöldfelület mellett közel azonos nagyságban vertikális zöldfe­lületek is készültek, melyek együtt renge­teg városi port kötnek meg.

Az érintett területen a zöldfelületekre meghatározott arányérték nagyon magas, többek között annak érdekében, hogy a lét­rejövő zöld felület visszafogja a hirtelen lezúduló nagy csapadékot, ami az utcai, elégtelen vízelvezető rendszert terhelné. Ennél az épületnél kialakított zöld terüle­tek jóvoltából a csapadék mintegy 90 szá­zalékát felfogjuk, és mindössze 10 száza­lék terheli ezt a rendszert. Külön gyűjtjük az esővizet, amivel locsolni is lehet. A közvetlen környezetét így nem terheli a ház. Ez a földszint alá helyezett szerve­rek miatt is fontos, hogy a nagy csapadék­mennyiség ne jelentsen veszélyt rájuk.

A zöldfelületeket minőségi zöldfelületként terveztem meg, mely mind a régi mind az új épületrészt kiszolgálja. Egy háromszin­tes zöldfelületi rendszert, keleties, függő­kertes elrendezést alakítottunk ki. Az így létrehozott mikrokertes, otthonos környe­zet a dolgozók számára is plusz értéket jelent. Minden kiskertnek megvan a terü­lethez rendelt funkciója: a két épületrészt összekötő hídnál a kert az összeolvadás tájépítészeti szimbólumaként jelenik meg; a legfelső tetőkert kialakítása a fenti kon­ferenciateremhez ad egy pluszt, el lehet vonulni, külön megbeszéléseket folytatni. Továbbá a környéken sétálók számára az utcafronton kialakított park nyújt lehető­séget pihenésre. Ezek a minőségi zöldfelü­letek kiemelik az épületet a környezetéből, hozzájárulnak egy élhetőbb, szerethetőbb városrész létrejöttéhez.

1 > 2

M. É.: Volt-e olyan speciális igény, ami különleges tervezési megoldásokat tett szükségessé?

V. P.: Az NMHH-nak van egy sajátos működése, és ehhez kellett 100 százalék­ban igazodnia a tervezési munkának is, egy sablonos irodatervezés itt nem állta volna meg a helyét. A mérőlaborok eseté­ben nagyon speciális, kvázi űrkörülmé­nyeket kellett létre hozni, mely rendkívüli precizitást követelt meg minden tekintet­ben. Alkalmazkodni kellett a mérőlaborok funkciójához, biztosítani kellett a tökéle­tes árnyékoltságot, hiszen a zaj- és sugár­zásszennyezettség magát a hiteles mérést lehetetleníti el. Ennek biztosítására egy világszínvonalú technológiát építettek be.

Emellett az akusztikára is komoly hangsúlyt fektetett a megrendelő. Mindenben az elvár­ható felett határozta meg az akusztikai telje­sítményeket, annak érdekében, hogy a szom­szédos épületek lakói semmilyen formában ne szenvedjenek hátrányt. Ennek megfe­lelően egy alapos akusztikai terv készült, melyet a Entel Kft. és Józsa Gusztáv készí­tett el. A kivitelezés során nagy figyelmet fordítottak erre a területre, igazítottak a ter­veken szükség esetén. Ennek eredménye­ként például a korábbi autóforgalom okozta zajterhelés szinte megszűnt a háromszintes mélygarázs miatt, ahol a telephelyre érkező összes hatósági és dolgozói autó parkolhat az udvar helyett. Vagy a már korábban emlí­tett öt generátor esetében bőven a határérték alá le tudtuk vinni a zajszintet, így azok 120 dB-es zajából az akusztikai megoldásoknak köszönhetően semmi nem hallatszik, nem zavarja az épületben folyó munkát, a kör­nyező lakóközösséget.

Nagy figyelmet fordítottam a kulturált üzemeltethetőség miatt arra, hogy az abla­kok könnyen hozzáférhetők, tisztíthatók legyenek. Nagyon sok hazai épületnél saj­nos erre kevés figyelmet fordítanak, főleg az anyagi vonzata miatt. Itt viszont készült egy külön közlekedőrendszer az összes üvegfelület előtt, melynek köszönhetően teljesen hétköznapi módszerekkel karban­tarthatók és tisztíthatók az ablakok, üveg­felületek.

Ez a megoldás tette azt is lehe­tővé, hogy minden egyes iroda – annak ellenére, hogy el van látva automatizált hűtési, fűtési rendszerrel – természetes úton, ajtó- vagy ablaknyitással szellőztet­hető legyen. Ezt a természetes szellőzést viszont össze kellett hangoljuk az automa­tizált rendszerekkel az energiahatékonyság érdekében, azaz egy ablaknyitás esetén a hűtési/fűtési rendszer automatikusan leáll abban a helyiségben.

A kivitelező

Az épület kivitelezésének lehetőségét nyílt közbeszerzési eljárásban a Grabarics Kft. nyerte el. Kazinczy László megbízott ter­melési igazgatót és Liszi Marianna pro­jektvezetőt kértük, hogy avassanak be minket a részletekbe.

M. É.: Az NMHH fővárosi telephe­lyének bővítése 2020 májusában kezdő­dött. Mi volt az Önök számára a legemlé­kezetesebb a kivitelezés három éve alatt?

K. L. – L. M.: Két ilyen eseményt emelnénk ki. Az egyik az alapkőletétel, ahol Karas Monika, a hatóság elnöke és Sorbán János gazda­sági igazgató helyezte el az új többfunk­ciós műszaki épületrész alapkövét. Bár ez szimbolikus, mégis azt jelzi, hogy egy új építményt kell felállítani az alap­kőletétel helyén. A másik ilyen esemény a bokrétaünnepség volt, ahol az építők és építtetők közösen ünneplik az épület tar­tószerkezetének elkészültét. Ekkor kicsit megkönnyebbülten és büszkeséggel néz­tünk vissza arra az időre, amit magunk mögött hagyunk.

M. É.: A projekt méreteit milyen adatokkal tudják jól érzékeltetni?

K. L. – L. M.: Az NMHH a Visegrádi utcai telephelyén korábban 6500 négy­zetméteren működött, amely az új léte­sítménnyel közel 12 000 négyzetméterre bővült. Az új komplexumban három pince­szinten összesen 105 férőhelyes teremga­rázst, raktárakat és gépészeti helyiségeket alakítottunk ki.

Az épület három föld alatti és öt felszín feletti szintjén helyet kapott:

• az informatikai szerverközpont,
• az EMC mérőlabor és a hozzá tartozó mérőkamrák,
• egy irodai blokk, amely magában fog­lalja a laborokat és a vezetői irodákat,
• valamint konferenciaterem és tárgyalók is.

Mindehhez 33 000 m³ földet emeltünk ki a 15 méter mély munkagödörből, és a szerkezetépítéshez 15 200 m3 betont használtunk fel.

M. É.: Milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a kivitelezés során? Ezekre milyen válaszok születettek?

K. L. – L. M.: Az építés alatt több nem várt piaci tényezővel kellett szembenéz­nünk, ami nem könnyítette meg a mun­kánkat. Elsősorban az energiaárak draszti­kus emelkedése és az ezzel kapcsolatosan begyűrűző anyagáremelkedések nehezí­tették a kivitelezést. Ennek következtében több, az építőiparban fontos építőanyag ára jelentősen megemelkedett, majd a beszer­zések és a szállítási nehézségek tovább nehezítették a feladatunkat. A környeze­tünkben kialakult háborús helyzet pedig teljesen felborította az eddig jól és kiszá­míthatóan működő anyagellátottságunkat. Kénytelenek voltunk alternatív megoldáso­kat keresni, anyagkiváltásokkal áthidalni a kialakult helyzetet. Részben ennek is köszönhetően jelentős eredménynek tart­juk, hogy a felmerülő nehézségek ellenére elkészültünk az épülettel az általunk vál­lalt határidőre.

M. É.: Melyek voltak azok a pro­jektmenedzsment feladatok, amelyekre itt különösen oda kellett figyelni?

K. L. – L. M.: Kiemelnénk az épü­let biztonságos üzemelésére vonatkozó törekvéseket. Az épület kettős elektro­mos betáplálással rendelkezik, ezzel biz­tosítva, hogy a gépészeti rendszerek min­den időpillanatban folyamatosan tudjanak működni. Mindezt kiegészíti néhány újon­nan telepített aggregátor is.

A másik lényeges szempont, hogy a kör­nyezettudatosság jegyében már a terve­zéskor nagyon odafigyeltek a zöldterületek kialakítására, ugyanis nemcsak az épüle­ten kívül, hanem az épületen belül zöldfa­lakkal, valamint az épület belső udvarain lévő tetőkertekben is sikerült gyönyörű, zöld növényzet kialakítani ezzel is javítva a levegő minőségét.

FT