Májusban megtartotta Green Brunch elnevezésű tudás- és tapasztalatmegosztó rendezvényét a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC). Az eseménysorozat célja közös beszélgetésre hívni az építésgazdaság szereplőit, akik minden alkalommal egy aktuális témát járnak körül egy kellemes hangulatú üzleti reggeli keretei között. A tavaszi eseményt a nemrég bemutatott Zéró Karbon Ajánlás apropóján szervezte a HuGBC, annak kitűzött céljairól szóló szakmai egyeztető fórumaként. A résztvevőknek lehetőségük volt az elismert brit fenntarthatósági szakértő, Simon Sturgis gondolatébresztő előadása után csoportokban beszélgetni, vezetett témafeldolgozás és networking keretében.
Jó gyakorlatok Nagy-Britanniából: inspiráció Simon Sturgis fenntarthatósági szakértőtől
A HuGBC vezetői fontosnak tartották, hogy a magyar ajánlás kapcsán nemzetközi kitekintésre is lehetőséget biztosítsanak a tagoknak és az érdeklődőknek. A Green Brunch eseményen bemutatott RICS Whole Life Carbon Assessment (WLCA) a világ vezető vonatkozási pontja az épített környezet szén-dioxid-kibocsátásának mérésére a teljes életciklusra vonatkozóan. A tavasszal megjelenő második kiadás jelenleg a végső egyeztetés fázisában tart és valamennyi épített eszközre és infrastruktúrára kiterjed. A szabvány célja, hogy a különböző tervezési döntések szén-dioxid-kibocsátási költségeinek láthatóvá tételével segítse a szakembereket a karbon-kibocsátási költségvetések kezelésében, a teljes élettartamra vonatkozó kibocsátások csökkentésében és végső soron az építőipar zéró karbon jövőjének megteremtésében.
Ahogy a szerzők hangsúlyozták, az iparági egyeztetés az RICS-szabványok fejlesztési folyamatának alapvető eleme, a megvalósíthatóság záloga. A Green Brunch esemény meghívott előadója Simon Sturgis, a RICS szakmai anyagának szerzője, akitől az új kiadásról és a világszerte zajló iparági egyeztetés tapasztalatairól hallhattunk. A magyar Zéró Karbon Ajánlás kidolgozásának egyik vezetője, Beleznay Éva fenntarthatósági tanácsadó, bevezetőjében hangsúlyozta: különleges lehetőség egy ilyen nagy tapasztalattal bíró szakértő előadásának alapján beszélgetni arról, hogy milyen feladatokat és korlátokat látnak a hazai az iparági szereplők, és hogy miként tud az ágazat (a tervezéstől az építésen át az épületek üzemeltetéséig, a termékgyártásig) hozzájárulni a csökkentéshez.
Simon Sturgis szerint a zéró karbon nem egy egyszerű „zöldre váltás”, hanem a teljes gondolkodásunk átformálása. Előadását azzal az adattal kezdte, mely szerint Magyarország a becslések szerint 55-60% karbonkibocsátás-csökkentést érhetne el 2030-ra és a net zérót 2050-re – ehhez teljes iparági összefogásra és összehangolt cselekvésre van szükség.
A szakember részletes elemzése kiterjedt az előzetes kibocsátás, az előzetes kibocsátás anyagai, a tartósság, az energiahatékonyság és a hulladékcsökkentés területeire. Ezekkel kapcsolatban nemzetközi példákat és adatokat is megismerhetett a hallgatóság. A prezentáció a teljes karbonciklus-elemzés projektelőnyeinek elemzésével végződött. Az elismert brit szakember és innovátor Nagy-Britanniában a zéró karbonról szóló diskurzus egyik mozgatórugója, az általa ismertetett jó gyakorlatok és adatok komoly motivációként szolgálhattak a magyar szakembereknek is.
Az eszköz a tudásmegosztás és a közös cselekvési terv, a cél a közös nevező az építésgazdaságban
A Green Brunch második részében hagyományosan a tudás- és tapasztalatcsere, illetve a networking került előtérbe. A szervezők ezúttal úgy találták hatékonynak, ha a különböző stakeholder csoportok külön asztaloknál egyeztetik álláspontjukat, majd rövid prezentációkat bemutatva összegzik azt. A Green Brunch célja a közös nevezők és metszéspontok megtalálása, illetve a piac szereplőinek összekapcsolása a lehetséges együttműködés jegyében.
Az első feladatban arra keresték a választ a csoportok, hogy hol tart most szakterületükön a zéró karbonnal kapcsolatos gondolkodás, illetve arról készítettek összegző jegyzetet, hogy mik azok, amelyeket ők a saját területükön már megtettek, megalapoztak a témában. Ezután azt gondolták végig, hogyan tudnak kapcsolódási pontokat találni a többi résztvevő csoporttal, hol vannak a szakterületek közös metszetei az egyes témakörökben.
Az építőanyag-gyártók prezentációjából kiderült, hogy az EPD-nyilatkozatok szerepe jelentősen nő, és itthon is igény lenne jól használható, kidolgozott termékadatbázisokra. Az EPD-k kapcsán a csoport véleményét összefoglaló Tornóczky Mónika, az Alukönigstahl Kft. termékmenedzsere hangsúlyozta, hogy optimális esetben ezek a számos szempont alapján meghatározott nyilatkozatok figyelembe veszik a szállítási útvonalat is. Fontos ellentmondásra is felhívták a figyelmet a gyártók képviselői: az építőanyagok a különböző fázisokban más-más tulajdonságokkal bírnak, ezt is követnie kell a nyilatkozatoknak.
„Nagyon inspiráló és építő beszélgetés indult el a Green Brunch-on az építőanyag gyártók és forgalmazók között. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a piac elmozdult a körkörös gazdaság és a zöldebb jövő felé. Ez egy olyan időszak, amikor valóban egymást támogatva tudunk egyes területeken előre lépni. A beszélgetésekből kiderült, hogy mindenki máshol tart, de már elindult a zöld útvonalon. Egyre több építési termékre készül Környezetvédelmi Terméknyilatkozat (EPD), amely az épület teljes életciklusára vonatkoztatva részletezi a környezeti hatásokat. A mi szektorunk egyik legnagyobb lehetősége a tartós anyagok használatában rejlik. A gyártóknak dolgoznia kell az ilyen anyagok kínálatának növelésén, már a tervezési fázisban meghozott döntésekkel. Bár a beépített karbonjuk magasabb, de a használati életciklusban nagyon nagy mértékű energia spórolható meg velük. Ezentúl pedig újrahasznosítható anyagokká alakulnak, ún. „alapanyag” raktárként jelentkeznek a későbbiekben” – tette hozzá a szakember.
Az ingatlanfejlesztők és kivitelezők asztalánál egyetértettek abban, hogy a zéró karbon cél eléréséhez szükséges adatgyűjtés és az együttműködések megkezdődtek. A kulcsfogalom a csoport szerint a kritikus tervezés lenne, ennek érdemes nemcsak tisztázni a feltételeit, de javaslatuk szerint fontos lenne a már megtalált jó megoldásokat tenderfeltétellé tenni – ez a teljes szakmai előremozdítását jelenthetné. Hozzátették, hogy a hatóságok bevonása itthon jelenleg még nem megfelelő, számos egyeztetésre, pontosításra lenne szükség.
Ahogy Kovács Tamás, a Wing Zrt. gazdasági vezetője összefoglalta: „Az építőipar szerepe és felelőssége a karbonkibocsátásban megkérdőjelezhetetlen. Az iparágban lévő összes szereplő (építészek, tulajdonosok, leendő bérlők, fejlesztők, kivitelezők és finanszírozók) feladata, hogy a közeljövő ingatlan fejlesztései, felújításai, korszerűsítései megkezdésekor az összes érintettel együtt tervezve és időben kommunikálva alakuljanak ki a megfelelő megoldások a dekarbonizációhoz. A felmerülő akadályokat csak együttes tervezéssel, a kapcsolódó szereplők bevonásával és a megfelelő oktatással lehet megoldani. Egy olyan szakmai szervezet, mint a HuGBC a szereplőket ismerve és összekötve, a megfelelő kommunikációs csatornáit kiaknázva, továbbra is a megfelelő és hatékony tudástranszfer bázisa, a jó gyakorlatok megosztásának fóruma lehet.”
Az ingatlankereskedelmi és befektetési vállalatok, ingatlankezelők és épületüzemeltetők csoportja azt a gondolatot osztották meg a résztvevőkkel, hogy a fenntartható működés kultúraváltást jelent az ingatlanszektorban. Jó példaként elhangzott, hogy azoknál a projekteknél, ahol a kész épület átadása után a bérlők megtanulhatták az optimális irodahasználat módját, ott mérhetően jó eredményeket kaptak. Hozzátették ugyanakkor, hogy a tervezési időszak becsült adatai hazánkban egyelőre messze vannak attól, amelyet a megvalósult épületen később mérni lehet, így a fenntarthatósági szempontok jelenléte a beüzemelési fázisban fontosak, a finomhangolás elengedhetetlen.
„Az esemény egyik fő üzenete számomra az volt, hogy a fenntartható épített környezet kulcsa sokkal inkább rejlik a meglévő épületek megfelelő renoválásában, mint az újak építésében – legyenek utóbbiak bármennyire energiahatékonyak. Európa jelenlegi épületállományának 80-90%-a 2050-ben is állni fog, ezért az általunk folytatott tanácsadásban is fontos szerepet kap a meglévő épületek fenntartható átalakításának segítése. Ha mégis újat kell építeni, az történjen holisztikus fenntarthatósági szemléletben, hiszen az épületek – egész élettartamukat tekintve – csak körforgásos megoldásokkal lehetnek zero kibocsátásúak. Az ilyen szintű tervezéshez, fejlesztéshez és üzemeltetéshez pedig az egész értékláncon átívelő együttműködésre, oda-visszacsatoló kommunikációra van szükség. Ezért fontosak az ilyen események, amelyek nemcsak egy-egy piaci szegmensre fókuszálnak, hanem egy asztalhoz ültetik az egész értéklánc szereplőit” – összegezte Horváth Bálint, a CBRE Magyarország senior fenntarthatósági tanácsadója.
Az építészek egyetértettek abban, hogy a szabályozás egységesítésével már a tervezési fázisban is könnyebb lenne a fenntarthatósági szempontokat és a zéró karbon célokat hitelesen integrálni, illetve a megrendelő előtt képviselni.
„Nagyon jó élménnyel és szakmai inspirációval gazdagodtam a Green Brunch-on. Véleményem szerint már a gyermekeknek, fiataloknak meg kell tanítanunk, hogy hogyan lehetünk gondolkodásunkban, döntéseinkben környezettudatosak. A beépített környezet teljes életciklusra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátásának mérése (Whole Life Carbon Assessment – WLCA) nagyon fontos téma. A közeljövőben az egész világon egyre nagyobb jelentőséget fognak kapni ezek a számítások. Kulcsfontosságú, hogy a BIM szoftvereknek része legyen a számításokhoz szükséges információ, hiszen sokkal könnyebb és olcsóbb már a tervezés alatt ezzel a modellel dolgozni, mint akkor, amikor már az épület épül, vagy megépült. Az építőanyag-gyártó cégeknek létre kell hozniuk azt az elektronikus adatbázist, amiből a BIM szoftverfejlesztők ezen adatokat be tudják importálni rendszereikbe. A WLCA számításokat kötelezővé kellene tenni az engedélyezési és kiviteli tervekre vonatkozóan. A HuGBC-nek nagyon fontos szerepe van abban, hogy elősegítse az ehhez kapcsolódó hazai szabályozások megvalósulását” – összegezte tapasztalatait Szövényi-Lux Miklós MSc Architect, International BIM Standards Expert, a Graphisoft SE képviseletében.
A jövőbe mutató gondolkodás mellett a jó célok megtalálása, a stratégia és hitelesítés, a tudatosítás és edukáció, illetve az érzékenyítés is a kulcsfogalmak között szerepelt a prezentációkban. Abban minden csoport egyetértett, hogy a hazai szabályozásokhoz megfelelő mennyiségű és minőségű adat, tudás és felhalmozott tapasztalat szükséges, a tudásmegosztás ideális platformjai között pedig a tavaszihoz hasonló szakmai egyeztetések, találkozások és az építéságazat összefogása szükséges.
Közös feladatunk: a jó irány és az együtt gondolkodás megtalálása
Szarvas Gábor, a HuGBC nemrég megválasztott, új elnöke az esemény tanulságait összegezve hangsúlyozta: a nemzetközi jó gyakorlatokat megismerni inspiráló lehetőség, a hazai építőipar zéró karbon céljainak eléréséért, a közös fejlődésért tenni pedig nagy feladat, amely csak összefogással, az iparágon belüli találkozási pontok felismerésével és összehangolt gondolkodással valósulhat meg.
Szarvas Gábor így összegezte az eseményen szerzett benyomásait: „Az épületek, az építés és az építőipar dekarbonizációja iparágunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Jó volt hallani nemzetközi gyakorlati eszközökről a témán már évtizedek óta dolgozó kiváló nemzetközi szakértőtől. A feladatunk óriási, a többféle érdeket közös nevezőre hozni nehéz feladat. A HuGBC rendezvényei (Green Brunch, Green Talk) segítenek apró lépésekkel a jó irányba haladni, közös gondolkodásra, fejlődésre inspirálnak. Az Egyesület tevékenysége során a legaktuálisabb nemzetközi trendeket osztja meg, így támogatva azoknak a cselekvési terveknek a kialakítását, amellyel a jövőben fenntarthatóbbá, zöldebbé és egyúttal versenyképesebbé válhatunk az építésgazdaság minden területén.”
Forrás: HuGBC
