Megjelent az EECFA idén nyári építési piaci előrejelzése 2025-ig. Délkelet-Európában az előrejelzés vegyes. Az idei évben az EECFA öt ún. kis országának építési piaca (Románia kivételével) növekedésre számíthat. Jövőre valószínűleg Szerbia is csatlakozik majd és negatív tartományba fordul, míg 2025-ben Horvátország lehet az egyetlen ország, amely – bár szerény – csökkenést könyvelhet majd el.
Az EECFA kelet-európai régiójában a 2025-ig tartó építési előrejelzés Törökország és Ukrajna esetében pozitív, míg Oroszországban végig borúlátó. Törökországban a februári földrengések utáni újjáépítés a fő mozgatórugó, míg Ukrajnában sok múlik azon, hogy milyen gyorsan és milyen hamar sikerül a megrongálódott állományt helyreállítani. Az EECFA a háború kezdete óta most először kísérelt meg előrejelzést készíteni az ukrán piacra. Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association), mely idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, 8 kelet-európai ország építési piacára készít előrejelzést.
Építési piaci várakozások a délkelet-európai országokban
Bulgáriában az új koalíciós kormány mérsékelheti az idén várható gazdasági lassulást az uniós források lehívásának felgyorsításával és Bulgária Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének végrehajtásával. Idén a teljes bolgár építési teljesítmény az EECFA becslése szerint reálnövekedést érhet el az erős lakásépítés, a nem-lakásépítések enyhe növekedése, valamint a mélyépítés teljesítményének javulására vonatkozó várakozásoknak köszönhetően.
A horvát építési piac bővülését sem az infláció, sem a népesség csökkenése nem tudta meggátolni tavaly. Úgy tűnik, hogy a növekedés idén is folytatódik, bár az épületek építésén belül néhány szegmens, mint például a kis- és nagykereskedelmi építés vagy a lakásépítés számai tartogatnak meglepetést. Egyes mélyépítési szegmensek teljesítménye viszont váratlanul erős volt egyszeri, vagy inkább trendet előrejelző események miatt.
A magas építési költség az egyik fő oka a román építési piac 2023-2024-ben várható visszaesésének, de a piac 2025-re helyreállhat. Mivel a 2013-2020-as programokból származó uniós támogatások határideje 2023. december 31., az új 2021-2027-es EU-s programok pedig még korai szakaszban vannak, az EECFA román kutatója úgy véli, hogy az átmenet visszaeséssel fog járni. Emellett 2024 négyszeres választási év is Romániában (helyi, parlamenti, elnöki, európai parlamenti), mely új kihívásokat hozhat az építési piac számára a hatalomváltás miatti esetleges új prioritások és stratégiák miatt.
Szerbia megérzi az Európai Unió gazdasági lassulásának hatásait, de egyelőre úgy tűnik, rövid távon elkerüli a recessziót. Az építési teljesítmény vegyes képet mutat: az épületek építésében volumencsökkenés tapasztalható, míg a mélyépítés valószínűleg új rekordot dönt idén. És bár sok a bizonytalanság, a beruházások magas szintje továbbra is gazdasági növekedést és erős foglalkoztatást biztosít.
A szlovén építőipar továbbra is ellenálló képességet mutat egy virágzó gazdaság közepette. Míg az olyan kihívások, mint az infláció és a magasabb kamatlábak akadályokat gördítenek a lakásépítési piac elé, a nem-lakásépítés és a mélyépítés profitál a nagy számú állami beruházásokból. E lehetőségek kihasználásával az építési piac hozzá fog tudni járulni Szlovénia folyamatos gazdasági növekedéséhez és fejlődéséhez.
Kelet-Európa építési piaca 2025-ig
Tavaly az orosz gazdaság viszonylag nagy ellenálló képességet mutatott a szankciók negatív hatásaival szemben. Az egyik növekedési pont a vártnál sokkal jobb teljesítményt mutató építőipar volt. Oroszország „kelet felé fordulása” az új külpolitikai-külgazdasági viszonyok között intenzív infrastruktúra építést követel meg – ez okozta tavaly az építési piac bővülését. Az előrejelzési horizonton viszont csökkenést láthatunk majd a lakásépítés negatív tendenciái és a mélyépítésben várható némi visszaesés miatt. Ez utóbbit a tavalyi magas bázis okozza.
Törökországban az idén május 14-én és 28-án tartott választások után a líra értéke csökkent, mely finanszírozási nehézségeket okoz azon építési projekteknél, melyek import anyagok felhasználására szerződtek. Az első negyedévben az erős belső kereslet és az alacsony kamatlábak miatt éves szinten gyorsult a gazdaság, és az építőipar is talpra állt. A februári két földrengés 11 tartományban hatalmas emberáldozatot követelt, és több mint 300 000 épületben és infrastrukturális létesítményben okozott kárt. Mivel a kormánynak törvényi kötelessége helyreállítani az épületeket és az infrastruktúrát, az építőipar növekedése fel fog gyorsulni az elkövetkező években.
Ha idén véget érnek a harcok és Ukrajna megőrzi területi integritását, a háború utáni újjáépítés több száz milliárd dollárba fog kerülni. Körülbelül 3 millió ukrán otthonát rombolták le, az infrastruktúra körülbelül egyharmada rongálódott meg. A háború masszív károkat okozott az építőiparban és teljes helyreállítás csak a háború befejezése után várható. Jelenleg az állami, helyi szintű kompenzációs programok és jelzáloghitel-programok segítségével a viszonylag biztonságos területeken megsemmisült vagy megrongálódott lakások, illetve nem-lakáscélú és kritikus infrastrukturális létesítmények részleges építése folyik. A fő kihívás azonban az építőanyagok akut hiánya (többek között üveg, cement, azbeszt, gipsz). Az építkezés újraindítása javítja majd az ország háború utáni gazdaságát, munkahelyeket biztosít, növeli az építőanyag-gyártást és új vállalkozásokat hozhat létre.
Forrás: EECFA
