Szlovénia ambiciózus állami bérlakásépítési terve

365

Szlovéniában egyre sürgetőbb a megfizethető bérlakások iránti igény, mivel a kereslet továbbra is meghaladja a kínálatot. Simon Maljevac, a szolidaritásért és a jövőért felelős miniszter ambiciózus tervet terjesztett elő, melynek célja további bérlakások építése. Dr. Aleš Pustovrh, az EECFA szlovén kutatója megnézte a kormány stratégiájának kulcselemeit, a kihívásokat és a lakásviszonyokra gyakorolt lehetséges hatásokat.

Lakáshelyzet Szlovéniában: nyílik az olló a kereslet és a kínálat között

Maljevac miniszter rávilágított arra, hogy Szlovénia elmarad az EU és az OECD átlagától az 1000 lakosra jutó lakások számában. A statisztikai adatok szerint Szlovéniában mindössze 410 lakás jut 1000 lakosra. Ez a hiány jelentős hatást gyakorolt a lakásárak alakulására: 2015 és 2021 között 77%-kal nőtt az átlagos négyzetméterár.

2015 és 2021 között Szlovéniában közel 40 ezerrel nőtt a háztartások száma, miközben mindössze 23 ezer új lakás épült ugyanebben az időszakban. Ez az egyenlőtlenség felerősítette a lakhatási válságot, tovább emelve az árakat, és sokak számára egyre elérhetetlenebbé tette a lakástulajdont.

Ambiciózus terv

Maljevac miniszter úgy véli, hogy az állami bérlakások elérhetőségét kell növelni. Jelenleg 23 ezer ilyen lakás van 13 helyi vagy országos lakáspénztár kezelésében. Ezeknek a száma azonban stagnált az elmúlt évek minimális állami beruházásai miatt: 2020-ban mindössze 6 millió euró, 2021-ben pedig 4 millió euró állt rendelkezésre. Ezzel párhuzamosan a profitorientált bérleti díjak támogatására fordított állami kiadások becslések szerint emelkednek (éves szinten +20%).

A lakhatási válság kezelésére a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 2026-ig 5000 új lakást épít fel (2024-ig 1000 lakást). Ebben a tervben fontos szerepe van az Országos Lakásügyi Alapnak, melynek tőkéjét tavaly 25,5 millió euróval emelték, és idénre is ugyanilyen emelést terveznek. Az Alap ebből a forrásból saját lakásokat épít és kedvező hiteleket kínál a helyi és regionális közfinanszírozott alapoknak vagy önkormányzatoknak beruházásaikhoz. További 100 millió eurós hitelfinanszírozást is szeretnének hozzáadni.

A kormány ambiciózus tervének megvalósíthatósága viszont aggályos. Az állami finanszírozástól való függés kérdéseket vet fel hiszen nagy nyomás nehezedik a kormányra, hogy csökkentse a közkiadásokat. A kormány állami finanszírozástól való függése önmagában is kockázatot jelenthet a terv sikeres végrehajtására. Ahhoz, hogy a terv sikeres legyen, a kormánynak fontolóra kell vennie a magánfinanszírozás bevonását és a PPP-konstrukció előmozdítását. Jelenleg a szlovén lakáspiacon ezek korlátozottak, de a költségvetési megszorítások mellett elengedhetetlenek lehetnek a kormány céljainak megvalósításához.

Szerző: Dr. Aleš Pustovrh – Bogatin,
EECFA Szlovénia