Két év után újra megrendezésre került a beton.hu szervezésében, a Magyar Betonelemgyártó Szövetség és a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség, valamint tagvállalataik támogatásával a Beton fesztivál. Számos érdekes téma jelent meg, köztük a beton körforgásos gazdaságban betöltött szerepe, emellett betekintést kaphattunk az építőanyag fejlesztések kulisszatitkaiba, megismerhettünk két izgalmas projekt kivitelezésén felvonultatott egyedi megoldásokat.
Beton a körforgásos gazdaságban
Megnyitó előadásában Urbán Ferenc, a CeMBeton ügyvezetője a beton körforgásos gazdaságban betöltött szerepéről beszélt. 5,2 tonna hulladék keletkezik fejenként az EU-ban, a felhasznált anyagok 1%-a marad használatban 6 hónappal az értékesítése után, elég pazarlóan működünk, és nem tudjuk mi van a 99%-kal. Globálisan az anyagok mindössze 8,6 százaléka kerül vissza a körforgásba – ezzel a pár kiemelt adattal megadva az alaphangot az előadásának.
Kiemelt több mérőszámot, melyek jól tükrözik a jelenlegi állapotot. Ilyen a Föld túlhasználati nap, melyet 1970 óta tesznek közzé. Ez megmutatja, hogy az év mely napjától vesszük el már a jövő generációtól a nyersanyagokat. Ez a nap a Covid alatt visszaesett augusztusra, de utána vissza is kúszott július 28-ra. Mint említette, 1970-ben vettünk ki annyit a Földből, amennyit az újra tudott termelni. 1972-ben fogalmazták meg először a fenntarthatóságot, ENSZ 1989-ben deklarálta ennek fontosságát, azaz 17 év telt el. Ami még elszomorítóbb, hogy csak most 50 év múltán kezdünk el vele komolyan foglalkozni.
Másik ilyen mérőszám a CO2-kibocsátás alakulása. Ennél növekedés figyelhető meg globális szinten. Bár az EU-ban csökkenés tapasztalható a bevezetett programoknak köszönhetően, de ez összességében csepp a tengerben. A kedvezőbb európai adat mögött az is meghúzódik, hogy részben más területekre toltuk ki ezt a problémát, oda, ahol gyengébbek a környezetvédelmi előírások, így jobban terhelve globálisan a környezetet, mintha EU-n belül állítanánk elő. Ehhez még hozzájön a szállításból adódó CO2-kibocsátás is.
A körforgásos gazdaság kapcsán megemlítette, hogy lényeges, hogy már a tervezés folyamán vegyük figyelembe, mennyi anyagot állítanunk elő, annak minden egyes részével mi lesz a használati élettartama után. Lehetőség szerint 100%-ban felhasználjuk a keletkező hulladékot, minél kisebbre szorítva a lerakóba kerülést. Épített környezetnek életciklusa előtt/alatt/után jelentős a társadalomra, természetre gyakorolt hatása – említve a Net Zéró célt, mely szerint minden épület CO2-kibácsátása közel nulla legyen; a minősítési rendszereket; okos megoldásokat és a változó vállalati kultúrákat.
A CO2-kibocsátás 36%-a, primerenergiafogyasztás 40%-a az épületekhez, építkezésekhez köthető. A beton, cement e téren sokat számít, hiszen jelentős CO2-kibocsátás jellemzi az előállítását. Ugyanakkor kevésbé ismert tény, hogy ennek a 25%-át az élettartama alatt a beton meg is köti. Az iparág ezzel kapcsolatban olyan irányú fejlesztéseket folytat, melynek köszönhetően majd elérhető a fennmaradó rész csökkentése is, a karbonsemleges beton létrehozása.
Vannak már kísérleti projektek e téren. Példaként említette, hogy most épül egy gyár Amerikában, ahol a CO2-megkötést és -hasznosítást is elvégzik, valamint Európában is több hasonló beruházás folyik jelen pillanatban. Másik kiemelt példa az Ausztriában ökobetonként tanúsított termék megjelenése, melyben építési bontási hulladék kerül felhasználásra adalékanyagként. Szintén Ausztriában energiatároló beton is megjelent már, ahol a betonmennyezet szolgál akkumulátorként a nap- és szélenergia túltermelés tárolására.
Összegzésül kiemelte, hogy rengeteg jó gyakorlat elérhető már, de nem a tervezéstől a teljes életciklusra vonatkoztatva, korforgásos szemlélettel. Szükség lenne különböző iparágak együttműködésre, egy támogató hatékony szabályozásra, szabványosításra.
Bepillantás az anyagkutatásba
Pillanatképek a cement és betonipar fejlesztéseiből című előadásában Dr. Gável Viktória a Cemkut Kft. kutató mérnöke azt mutatta be részletesen, hogy milyen folyamatok zajlanak le egy termékfejlesztés során. Ahogy mondta, elsőként meg kell határozni, hogy meglévő termék fejlesztése-e a cél vagy új termék kifejlesztése, ehhez műszaki szabályozás, eljárások kidolgozása szükséges.
Cement és beton kapcsán kiemelte, hogy környezetbarát termék előállításánál a kutatások irányai a takarékoskodás (természetes nyersanyagokkal, energiaforrásokkal) és a karbonlábnyom csökkentése (emisszió csökkentése, megkötése).
Majd egy konkrét kutatást mutatott be, ahol a cél az volt, hogy olyan, betongyártás céljára alkalmas cementet hozzanak létre, amelynél a cementkiegészítő anyagok arányait módosítják (klinker helyettesítése más anyagokkal – mészkő, pernye pl.), így érve el a karbonkibocsátás csökkentését. Több mint 100 cementkeveréket vizsgáltak, megnézve, hogy meddig lehet a klinkertartalmat csökkenteni. A végeredményként kapott cementkeverékek az EN 197-5:2021 szabványban jelentek meg, nem harmonizált szabványként.
Kitért a bontási hulladékok újrahasznosítására is, hogyan lehet ezeket az anyagokat betonadalékanyagként vagy cement alkotóelem előállításához felhasználni. Különböző betontöredékekből származó finomrészeket, azok hatását vizsgálták, többek között, hogy milyen arányban keverhetők a cementtermékekbe. Erről egy előszabvány is megjelent prEN 197-6: 2022 E néven.
Kiemelte, folynak olyan fejlesztések is, hogy füstgázból hogyan lehet kinyerni a karbont, ezzel mit tudunk tenni a letároláson túl – pl. termékelőállítás karbonbetonként vagy szénhidrogéntermék előállítása.
Alagútépítés az M85-ös autóúton
Az M85-ös autóúton épülő soproni, Bécsi-dombi alagút építését Tóth Szilvia, az SDD Konzorcium főtechnológusa ismertette.
A Bécsi-dombi alagút 787 méter hosszú autós minősítésű alagút. Két portál van az alagúton (keleti és nyugati), keleti portálon kezdték el építeni. Erősen duzzadó agyagtalaj miatt azt első körben stabilizálni kellett, ideiglenes burkolattal ellátni a munka megkezdése előtt. Három méteres lépcsőként történt a keleti portál mélyítése.
Lőttbeton kivitelezése SPM500-as betonlövőkkel végezték mind az alapkeverék mind az elkészült lőtt beton folyamatos ellenőrzése mellett – frissbetonvizsgálatokkal, próbatesztekkel, fúrt magminták vételével. Ezen vizsgálati módszerekről egy részletes tájékoztatást kaphattak a fesztivál résztvevői.
A lőttbeton elkészülte után a következett az ellenbolt vasszerelés, zsaluzás, ellenbolt betonozás. Majd a pályaszerkezet elkészítése. A boltozat esetén a felület vízszigetelése után a vasszerelés, betonba kerülő védőcsövek, szerkezet elhelyezése, alagút boltozat betonozása és a bevonatkészítés történt meg.
Többek között tekintettel arra, hogy az alagút lakott területek alatt fut, fontos szerepet kaptak a geodéziai vizsgálatok. Érzékelők kerültek telepítésre mind a földfelszín felett és a föld alatt, melyet saját rendszerrel oldottak meg.
Egyedi megoldások a MOL Campus szerkezetépítésénél
MOL Campus, a szerkezetépítés magasiskolája előadás címmel Ritter Ádám, a Morátus Kft. ügyvezető-helyettese, műszaki igazgatója tartott előadást.
Előadásában kitért a projekt bemutatására, ismertette a tartószerkezetet, részletesebben beszélt az alaplemez építéséről, az építési logisztika kiemelt jelentőségéről, valamint azokról a technológiákról, amelyek egy ilyen léptékű toronyépület felépítéséhez nélkülözhetetlenek voltak.
A szerkezetet egy BIM 4D animáció segítségével vázolta fel, mely technológiai megoldás, mint mondta, már szinte elkerülhetetlen. Már a tender fázisban is alkalmazták, ebben készítették el a saját kiviteli ütemterveiket.
Hangsúlyozta, hogy az épület műszaki megoldásaiban világszínvonalú, világszintű technológiákat kellett alkalmazni. Lehet, hogy Európa legokosabb irodaépülete lesz, 100 000 érzékelő van az épületben, és ezek által biztosított adatok birtokában a későbbiekben akár MI (mesterséges intelligencia) vagy deep learning alapon is tudják majd szabályozni az épületet.
A projekt bemutatása kapcsán különlegességként megemlítette a toronyszint alaprajzon, hogy a két aknamag ki lett tolva a homlokzatra, nem tömegközéppontba kerültek. Ez eredményezte, hogy viszonylag nagy igénybevételek keletkeznek a merevítőmagok és födémek csatlakozásainál, ezért fal-födém sorrendben épült meg a toronyház.
Hangsúlyozta az organizáció, logisztika jelentőségét. Kevés szó esik róla, pedig tőlünk nyugatra már külön tanszék az építőmérnöki karokon. Az építési folyamatot felfoghatjuk egy nagyon komplex logisztikai folyamatnak is, hiszen viszonylag záros határidőn belül rengeteg embert kell oda juttatni az építési területre, ott minden nap megadni nekik a megfelelő feladatot, és oda kell szállítani az ehhez szükséges beépítendő anyagokat is. A szerkezetépítés annyiban komplexebb, hogy ezen túl, pl. sok zsaluanyagot kell odavinni, majd az építkezés végén el is kell szállítani.
Ortofotókon dolgoztak, minden hétre külön organizációs tervük volt. Az speciális szaktudás miatt logisztikai mérnök munkatársak segítik a munkát. Példaként említette az alkalmazott toronydaruk használatához kapcsolódó technológiai tervek szükségességét, részletezve, hogy ebben mire kell kitérni.
Előadása végén az alkalmazott technológiák közül a kúszózsaluzat, a szélpajzs és a beton 142 méterre történő feljuttatását segítő kúszópumpa alkalmazását mutatta be részletesebben.
Pódiumbeszélgetés
Ezt követően pódiumbeszélgetésen a beton szerepéről volt szó a körforgásos gazdaságban. A beszélgetést levezető Asztalos István beszélgetőpartnerei Rácz Attila, a MABESZ ügyvezetője, Urbán Ferenc CEMKUT ügyvezetője és Dr. Czoboly Olivér PhD. termékportfólió vezető voltak. Szóba kerültek azok a megoldások, akadályozó tényezők, melyek a betonhulladékok újrahasznosítását segítik, hátráltatják.
Minden építés alapja pályázat nyertesei
A fesztivál zárásaként kihirdették a Minden építés alapja 2022 pályázat nyerteseit. Tizenhárom rendkívül magas színvonalú pályamunka érkezett – mondta Prof. Dr. Medvegy Gabriella a PTE MIK dékánja a díjak átadáskor. A díjakat Vass Zoltán, a MABESZ elnöke adta át.
Díjazottak
Betonépítés, építészet kategória
I. helyezett: Horváth Attila, a PTE MIK hallgatója – Pécsi Obszervatium diplomaterv
II. helyezett: Csepelyi Ferenc, Győri Széchényi István Egyetem tanulója – Kövágóörsi Kulturális központ és Művésztelep diplomamunka
III. helyezett: Szilágyi Eszter, Óbudai Egyetem hallgatója – Fauna Australia diplomaterv. A tervet a zsűri különdíjban is részesítette.
Anyag, technológia kategória
I. helyezett: Nagy Csaba, BME hallgatója – Speciális tulajdonságú látszóbeton tervezése
II. helyezett: Miklós Merse, Pannon Egyetem hallgatója – Szimulált radióizotópok immobilizációjának vizsgálata mikroszilikával aktivált geopolimerekben
III. helyezett: Erdei Gábor, Pannon Egyetem hallgatója – Építési betonhulladék újrahasznosítása lehetőségének vizsgálata habosított geopolimer alapanyagként. A munkát a zsűri különdíjban is részesítette.
A teljes program az alábbi linken megtekinthető:
https://www.youtube.com/channel/UCGJD27Z0DvfQtFvHYfezdBA
FT
