Innováció az építéshelyszíni vagyonvédelemben

Az építési területen már beépített eszközök és anyagok védelmére egy olyan speciális megoldás született a B Consulting Kft. és a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. generálkivitelező együttműködése révén, amellyel ellenőrizhetőbb a beléptetés és a vagyonvédelem jóval hatékonyabbá válik.

A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. részéről Nagy Csaba műszaki igazgatót, a B Con­sulting Kft. képviseletében pedig Marlok Solt stratégiai igazgatót kérdeztük a Duna Terasz Grande projektnél bevezetett új rendszer kapcsán.

A KÉSZ, mint az igény meg­fogalmazója és a megoldás felhaszná­lója, miért fordult a B Consulting Kft.-hez, mi volt az probléma, ami miatt a műszaki igazgató otthagyta a bejglit tavaly kará­csonykor és belekezdett a fejlesztésbe?

Nagy Csaba – A nagyléptékű projektek­nél, amilyen a KÉSZ Duna Terasz Grande beruházása is, ahol egy ütemben közel 800 lakás készül mintegy 100 000 négyzetmé­teren, a kapcsolódó logisztikai feladatok és a megfelelő számú és minőségű szak­ember biztosítása, egyúttal a vagyonvéde­lem igencsak összetett feladat. A hatékony munkavégzés és döntéshozatal érdekében elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű adat rendelkezésre állása, ezek rendszerbe kapcsolása. Ugyanakkor ezen adatok kinyerése alapvetően nem elég gyors, nagy az élőmunkaigénye, azaz nem hatékony és borzasztóan magas az infor­máció-előállítás költsége. Az új rendszerrel ezeket is drasztikusan redukálni akartuk.

Emellett az építőiparban jelenleg jelentős probléma a kivitelezés során már beépí­tett eszközök, anyagok védelme, az egyes helyiségekbe való bejutás nyomon köve­tése. Ennek kezelésére első sorban „kul­csos őröket” alkalmaznak, akik például egy társasházi projektnél emeletenként áll­nak és az adott szint helyiségeinek kulcsait kezelik, az oda való ki- és belépést nyo­mon követik. Ennek a megoldásnak azon­ban több hátránya is van. Egyrészt nehéz a visszakövethetőség, hiszen a nyilvántar­tást a kiadott kulcsokról – ha egyáltalán van ilyen – papíron, kézzel, bediktált ada­tok alapján végzik. Másfelől nagyon magas az üzemeltetési költsége, tekintettel arra, hogy az őröket nagy létszámban, drágán, folyamatosan kell alkalmazni annak érde­kében, hogy mindig megfelelő számú kul­csos őr rendelkezésre álljon, hogy az épí­tési terület teljességgel le legyen fedve. Továbbá számolni kell a fluktuáció által bekövetkező információvesztéssel, vala­mint az újak betanítási költségeivel is. A harmadik tényező maga az ember, mely magában hordozhatja a korrupció lehetősé­gét, gondatlanságból, rosszindulatból elkö­vetett károkozást, és emiatt egy folyama­tos, kiemelt felügyeletet igényel.

Éppen ezért olyan megoldást kerestünk, ami ezekre a problémákra teljeskörű megol­dást nyújt. Így találtunk rá a B Consulting által kínált kulcsmenedzsment rendszerre.

Milyen nagyságú problémát jelent az építkezéseken a vagyoni kár, akár a közvetlen, akár a közvetett hatásokat tekintve?

N. Cs. – Korábbi projekttapasztalatok alapján az ezen károkból megjelenő plusz költségek elérhetik a projektérték mint­egy 1,5 százalékát, azaz egy nagyobb pro­jektnél, extrém esetben 100 milliós nagy­ságrendű összegről beszélhetünk. Éppen ezért ennek megfelelő kezelése, megelő­zése különösen fontos. Már nem elégsége­sek az eddig alkalmazott excel- vagy papír­alapú nyilvántartások, adatkezelések.

Ugyanakkor nemcsak önmagában az ello­pott/megrongált tárgy jelent kárt, hanem ennek folyományaként annak javítása/pót­lása, a jelentkező csúszás az építkezésben, mely akár kötbérveszélybe is sodorhatja a projektet.

A KÉSZ milyen konkrét elvá­rásokat fogalmazott meg a rendszer kiépí­tése kapcsán?

N. Cs. – Először is fontos volt a probléma minél pontosabb meghatározása, hiszen csak jól definiált problémára tudunk meg­felelő megoldást találni. Alapos átgondolás után az alábbi elvárásokat határoztuk meg a B Consulting felé:

• Naplózhatóság: legyen naplózható a kul­csok felvétele és leadása. Legyen vissza­követhető, hogy ki, mikor, milyen kul­csokat vett fel, az adott lakásokban ki járt és mikor.
• Integrálhatóság: a rendszer legyen integ­rálható a jelenlegi beléptető rendszerrel, vegye át a jelenleg is beléptetésre hasz­nált kártyaadatokat.
• Összekapcsolhatóság: a rendszer legyen összekapcsolható a már meglévő, pél­dául vagyonvédelmi rendszerekkel.
• Gyorsaság: az adatok gyorsan kinyerhe­tők legyenek a rendszerből.
• Mobilitás: a modern LEAN szemléle­tet is szem előtt tartva a kulcsos szek­rényeknek a lehető legoptimálisabban megközelíthető helyen kell lenniük.
• Ellenállóság: a szállított megoldás legyen képes ellenállni az építőipari körülményeknek (sok kosz, por, fizi­kai sérülés), és az építőipari munkások igénybevételének (csapkodás, rongálás).
• Könnyű kezelhetőség: legyen egysze­rűen kezelhető, minimális oktatást köve­tően
• Skálázhatóság, bővíthetőség
• Áttelepíthetőség: az építkezés befejezé­sét követően vihető legyen a következő projektre.

A rendszer kiépítése egy beruházás. Ennek kapcsán a KÉSZ-nek vol­tak a megtérülésre vonatkozó elvárásai vagy egyedi szempontjai? Mit mutatnak a számítások a teljes beruházás után?

N. Cs. – Természetesen, mint minden beruházásnál, itt is fontos szempont volt a megtérülés. A februári bevezetés óta eltelt időszak eredményeit vizsgálva a beruházás megtérülési ideje kevesebb mint 2 hónap, ha csak a kulcsos őrök kiváltásának költsé­gét vesszük figyelembe. Emellett egy sok­kal hatékonyabb nyomonkövetési rendszer segíti a kivitelezést.

Ugyanakkor ez a beruházás ezen túl­mutat, hiszen egy olyan digitális megol­dással gazdagodtunk, amely nagymér­tékben könnyíti az adatkinyerést, ezáltal a döntéshozatalt. Fontosnak tartom a működési folyamatok optimalizálását/digitalizációját, a LEAN szemlélet egyre szélesebb körű bevezetését az építőiparba. Az építőiparban sajnos még mindig él az a mentalitás, hogy „eddig is így csinál­tuk, most is jó lesz”, de ezen túl kell lépni. Fel kell vállalni, hogy egy új megoldás kiépítése először többletenergiát igényel, de később sokkal nagyobb a hozadéka. A megfelelő folyamatszabályozással a tel­jes kivitelezés rugalmasabbá (a rendelke­zésre álló adatok miatt) és stabilabbá válik.

A fenti elvárások tükrében a B Consulting hogyan építette ki a rendszert?

Marlok Solt – Miután egy cégre szabott megoldásról van szó, elengedhetetlen volt, hogy a KÉSZ részéről is megkapjuk a kellő támogatást a rendszer sikeres megvalósí­tásához, azaz legyen egy olyan kompetens és a digitális megoldások iránt elhivatott vezető, jelen esetben a Csaba, aki megren­delői oldalról is támogatja a megvalósítást a KÉSZ-en belül. A rendszer kiépítése a megrendeléstől az átadásig közel 2 hónap alatt zajlott le. A pilot projektre a Duna Terasz Grande projekt 192 lakást magá­ban foglaló két lépcsőházát választottuk ki. Ennek kiszolgálására 5-5 blokkban, azaz összesen 10 kulcsos szekrényt szállított le a B Consulting. Az egyes blokkok levá­laszthatók, így később más projekteken is bevethetők igény szerinti mennyiségben, ha kell továbbiakkal kiegészíthetők.

Mivel építési helyszínre kerül a rendszer, mire kellett ügyelni annak kialakításánál?

M. S. – A telepített beléptető konténer és kulcsos szekrények rozsdamentes acélból készültek, kimondottan az építőiparra let­tek kitalálva, bírniuk kell az építkezéssel járó koszt, rongálódást stb. A rendszernek ilyen körülmények között is megbízhatóan működnie kell. Ha mégis meghibásodás történne, akkor rögtön megyünk és javít­juk. Addig is van egy vésznyitó rendszer, mechanikus nyitási rendszer, hogy az épít­kezést ne blokkolja. Egyébként minden egyes fiók külön cserélhető. Az üzemelésbiztonság érdekében szabo­tázsjelzéssel és súlyérzékelővel is el van látva minden egyes fiók, szünetmentesítő akkumulátor biztosítja a folyamatos műkö­dést, valamint kameramegfigyelés alatt áll a kulcsos szekrény.

Hogyan működik pontosan a rendszer?

M. S. – A rendszer üzembe helyezése előtt a KÉSZ IT-s csapata és a B Consul­ting szoftverfejlesztői elkészítették az API kapcsolaton keresztül történő adat­átadást, melynek köszönhetően a terü­letre belépési jogosultsággal rendelkező munkások azonnal jogosultságot kapnak a kulcsrendszerhez is.

Az építkezésre érkező dolgozó a bejáratnál kihelyezett beléptető konténernél a kártyá­jával belép, így rögzítésre kerül a rendszer­ben. A kulcsos szekrénynél szintén a kár­tyáját használva hozzáfér azon helyiségek kulcsaihoz, melyekhez előzetesen hozzá­férést kapott. A kulcs leadásakor hasonló­képpen a kártyájával tudja nyitni a szük­séges rekeszeket a szekrényen, így a rendszer rögzíti a kulcsok visszavételét.

A helyszíni eszközökhöz egyedi riportfe­lület készült, amin keresztül minden riport nagyon rövid idő alatt, webböngésző ala­pon hozzáférhető, exportálható. Így pon­tosan nyomon követhető, hogy adott idő­szakban ki tartózkodhatott az adott helyiségben, ki vette fel a kulcsot, ki adta le, mennyi időt töltött bent, az adott építke­zésen/helyiségben milyen szakági munka­idők lettek elhasználva. Ezen információk a projektkövetést (pl. a leigazolt teljesíté­sek és létszám ismeretében egy-egy idő­szak teljesítménye gyorsabban meghatá­rozható), a további projektek tervezését (pl. egy adott szakember milyen teljesí­tésre képes, egy helyiség munkaigényének kalkulációja) és magát a döntéshozatalt is megkönnyítik.

N. Cs. – Emellett érdemes megemlíteni, hogy az új rendszer összekapcsolható a már meglévő vagyonvédelmi rendszerrel. Naponta történik 3D kamerás állapotfelmé­rés a kivitelezés teljes területén, az ebből nyert adatokat – pl. hiányzik az egyik csap­telep az egyik helyiségben – összevetve az új rendszer által nyújtott adatokkal, meg lehet határozni, hogy mikor történt pél­dául a lopás, ki járt az adott időszakban a helyiségben. Ezzel az adattal/bizonyítékkal már fordulhatunk az érintett vállalkozóhoz. A két rendszer kombinációja elég komoly visszatartó erőt jelent.

A fentieken túl milyen egyéb adatokat nyújt még a rendszer?

N. Cs. – A kulcscsomókon található tag (jeladó) számos információt szolgáltat. A taget hozzáérintve egy NFC technoló­giával ellátott mobilhoz megjelennek az adott kulcshoz tartozó helyiség/lakás ada­tai, például hiány- vagy hibalisták. Ezzel a módszerrel egy gyors áttekintést kapunk anélkül, hogy a helyiségekbe be kellene mennünk, mely idő- és költségmegtakarí­tást eredményez ellenőrzéskor.

Van QR kóddal ellátott kulcsos szekré­nyünk is, és abban az esetben, ha nem aka­rok felmenni az adott helyiségbe, kulcsot felvenni hozzá, de látni szeretném, hogy az adott helyiség, hogy áll, beolvasom az adott helyiség kulcsát tartalmazó reke­szen elhelyezett QR kódot, és ugyanúgy látom az adott helyiséghez/lakáshoz tar­tozó adatokat, ezáltal egy nagyobb projekt­nél könnyebban tudjuk kezelni a hiány- és hibapontok pótlását, javítását.

Milyen további fejlesztést ter­veznek az első tapasztalatok alapján?

N. Cs. – A kiépített rendszer csak egy alap, amelyet mindenképpen érdemes továbbfejleszteni, mélyebben integrálni a meglévő rendszereinkbe. Ennek része a keletkező adatokból előállított kimutatá­sok, riportok finomítása, az automatizáltság növelése. A fentiek alapján egyértelműen látszanak a digitális megoldásokban rejlő lehetőségek, úgymint jobb tervezhetőség, megalapozottabb és gyorsabb döntéshoza­tali képesség, hatékonyabb munkaszervezés és nem utolsósorban költségoptimalizálás. Ehhez viszont kellő nyitottság és elkötele­ződés szükséges az új technológiák iránt.

Kuczogi László okl. építő mérnök, okl. mérnök közgazdász,
„Az építőipar digitális átállása” rovat vezetője