Példamutató szakmaiság

297
A képen (balról jobbra): Wéber László, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratórium Elnöke, Szőllőssy Gábor, a BPMK elnöke és Koji László, az ÉVOSZ elnöke (Fotó: Koji Melinda)

A Budapesti Mérnöki Kamara alapításának 100. évfordulóján, március 8-án tartott konferenciát a Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, az Építéstudományi Egyesület, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és az Építőipari Mesterdíj Alapítvány, ahol a 2023. évben Építőipari Nívódíjat nyert épületek és létesítmények kerültek bemutatásra.  

Az esemény házigazdája, Szőllőssy Gábor, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara (BPMK) elnöke bevezető beszédében kiemelte, hogy március 8. különleges nap a kamara számára. „100 éve ezen a napon alakult meg a Budapesti Mérnöki Kamara, és 1989-ben nem véletlenül választotta Hajtó Ödön éppen ezt a napot, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen elindítsa a Mérnöki Kamara újraindításáért folyó küzdelmet” – emlékeztetett az elnök. Majd hozzátette: „Az 1924-es megalakulást egy nagyon hosszú procedúra előzte meg, hiszen 1878-ban vetődött fel a kamara létrehozásának ötlete, és 1900-ban terjesztették be a parlament elé először a kamara megalakítását előíró törvénytervezetet. Ezt a Parlament 1923-ban fogadta el.” A mai kamara létrejötte kapcsán kitért arra, hogy ehhez képest az 1989-es rendszerváltást követően csupán 1996-ig kellett várni, hogy a kamarai törvény megszülessen.

1924-ben a kamara első elnöke Zielinski Szilárd volt, aki hosszú nyitóbeszédében foglalta össze a kamara megalakulásához vezető utat. Ebből Szőllőssy Gábor az alábbi, napjainkban is érvényes gondolatokat emelte ki: „Bizonyos vagyok abban, hogy a magyar mérnöki kar, amelynek higgadt, tárgyilagos gondolkodása és a közgazdaság iránti fejlett érzéke közismert, a kamara autonómiája révén kezébe jutott hatalmat mindig a közérdek szem előtt tartásával fogja gyakorolni. A tehetségek, valódi értékek érvényesülésével gazdasági életünk felvirágzásának első rendű tényezőjévé fog válni.”

Köszönetét fejezte ki az Építőipari Mesterdíj Alapítványnak, hogy ezt a 100 éve megfogalmazott szellemiséget követve a tehetségek bemutatásával, bemutatkozási lehetőségük biztosításával támogatja őket. A BPMK örömmel fogadja ezt a konferenciát már évek óta, és számukra nagy megtiszteltetés, hogy itt mutathatják be az Építőipari Nívódíjas alkotásokat azok készítői. Hangsúlyozta az építésügy és építőipar együttműködésének fontosságát, mely az alapja annak, hogy valóban maradandót alkothassunk.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke köszöntőjében az Építőipari Mesterdíj Alapítvány 30 éves jubileuma kapcsán megemlítette, hogy 1994-ben az akkori ÉVOSZ elnök az Építéstudományi Egyesület elnökével közösen fogalmazta meg azt a privatizáció évei alatt héttérbe szorult, viszont a mai napig érvényes gondolatot, hogy “minőség nélkül nincs építőipar. Ez a kulcsgondolat motiválja immáron 30 éve az alapítvány munkáját, melynek eszköze a minőségi munkák bemutatása. Erre az Építőipari Nívódíj és Mesterdíj elismerések kiváló lehetőséget adnak, ahol a szakma értékeli, tűnteti ki a szakmát.

A díjaknak napjainkban az adja aktualitását, hogy “minőségi megrendelő nélkül nincs minőségi építőipar. Ezt csak szakmai összefogás révén lehet elérni, hiszen a szakma tudja megmutatni, hogy mi a minőség, mit kell igényeljen egy megrendelő egy komfortos lakó- vagy munkahely megalkotásához – hangsúlyozta Koji László. A díjazott létesítmények erre kiválóan alkalmasak. Ha ezeket áttekintjük, megállapítható, hogy ma már egy vállalkozás önmagában nem tud hatékonyan üzemelni, az egész építési értékláncnak hatékonyabbnak kell lennie. Ez csak abban az esetben érhető el, ha a beszállítói, alvállalkozói kör is hatékonyabbá válik. Felhívta a jelenlévő, díjazott közepes és nagyvállalatok képviselőinek figyelmét, hogy az ő felelősségük még fokozottabb, integrátor szerepet kell vállaljanak, élen kell járjanak e téren.

Fontosnak nevezte a 30 éve elindított hagyomány folytatását is, hogy legyen minden évben egy olyan nap, mint a mostani, amikor a kitüntettek összegyűlnek, ahol bemutathatják a díjazott létesítményeiket.

Nagyunyomi-Sényi Gábor, az ÉTE elnöke (Fotó: Koji Melinda)

Nagyunyomi-Sényi Gábor, az ÉTE elnöke az Építőipari Mesterdíj Alapítvány létrejötte kapcsán felidézte, hogy a rendszerváltást követően a két alapító szervezet képviselője, Kreszán Albert ÉVOSZ elnök és Dr. Meszléry Celesztin ÉTE elnök döntött az alapítvány létrehozása mellett, ahol a szakma díjazza a minőségi munkát, így növelve az építőipari teljesítmények megbecsültségét, az iparág minőségi színvonalát. Későbbiekben a két alapító szervezet mellé felsorakoztak azok a szakmai szervezetek is, akik az alapítvány céjait szintén magukénak vallják, és erősítik annak munkáját. Többek között az Építész Kamara és a Mérnöki Kamara, a Közműtechnológiákért Egyesület, valamint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészeti Tagozata.

A díjak tekintetében elmondta, hogy az Építőipari Mesterdíj a kivitelezések alatti munkák, jó minőségű részfeladatok elérése után adományozható, az Építőipari Nívódíj a bírálóbizottság helyszínszemléje és bírálata alapján kerül odaítélésre. Az elmúlt harminc évben Építőipari Mesterdíjat 287-en, Építőipari Nívódíjat 222-en kaptak. Ez a magas díjazotti szám már önmagában rangot ad ezen elismeréseknek – tette hozzá az ÉTE elnöke.

A bírálóbizottság elnöke 2016-ig Somogyi László, korábbi építőipari miniszter volt, majd őt a szakmában szintén elismert szakember, Tolnay Tibor váltotta. A bírálóbizottság titkári pozícióját Pataki Elemér látta el hosszú éveken keresztül, akinek nyomdokaiba Hollai Pál lépett – elevenítette fel az elnök.

Nagyunyomi-Sényi Gábor kiemelte, hogy a szervezet munkájához, annak tartalommal való megtöltéséhez nélkülözhetetlenek azok a vezetők, akik az elmúlt 30 évet fémjelezték. Köztük elsőként a Kuratórium első elnökét, a szakmai körökben elismert Száva Istvánt említette. Mellette Pallay Tibort emelte ki, aki Száva István utódaként, az ő hagyományait, vezetői stílusát folytatva 2012-től tíz éven át vezette az Alapítványt.

Külön köszönetet mondott az alapítvány mostani munkatársainak, kiemelve Hollai Pál mindennapi áldozatos munkáját, melyek megalapozzák a szervezet sikeres működését.

Wéber László, a Kuratórium Elnöke a pályázatok kapcsán kiemelte, hogy tavaly rekordszámú, összesen 40 pályázat érkezett a felhívásra. Ezek közül 20 pályázót tüntetett ki a bírálóbizottság nívódíjjal.

A beszédeket követően a 2023-as Építőipari Nívódíjas épületek bemutatására került sor.

 

FT