A Föld napja alkalmából tartottak szakmai beszélgetést április 20-án arról, hogy miként lehet fenntartható épületeket alkotni, és ez miért lényeges a környeztünk szempontjából. A felvetődött kérdésekről neves szakértők osztották meg véleményüket. Számos hasznos vélemény és megállapítás hangzott el az eseményen, amelyek közül talán az egyik legfontosabb az volt, hogy a zöld építészet terjedését nagyban befolyásolja a zöld életmód.
Szakmai beszélgetést szervezett a Budapest belvárosában található Scruton arról, vajon lehet-e zöld az építészet. Az ingyenes, bárki számára nyitott eseményen Medgyasszay Péter PhD, vezető tervező, okleveles építészmérnök, MBA, a BME oktatója és a Belső Udvar Építész, Kutató és Szakértő Iroda ügyvezetője, valamint Pozsár Péter építész, a Hello Wood társalapítója és a MOME doktori iskola oktatója osztotta meg tudását, véleményét a témában. A beszélgetés moderátora Heincz Barnabás, a Hype&Hyper újságírója volt.
Pozsár Péter, a Hello Wood társalapítója a téma kapcsán kiemelte, zöld, fenntartható építészetről nem lehet beszélni, sokkal inkább fenntartható életmódról érdemes. „Az a fontos, hogy mindenki, akár építész, akár magánember szánjon rá időt, energiát” – fogalmazott a szakember. Addig ugyanis, amíg a fenntarthatóság nem az életünk része, nagyon nehéz változást elérni – magyarázta Pozsár, és hozzátette, az ilyen életmódnak építészeti vetületei is vannak, lesznek. Példaként említette saját otthonát, ahol a hatfelé szortírozzák a hulladékot, amihez nyilvánvalóan szükségesek tárolóedények. Ennek az apróságnak tűnő tényezőnek is lehet építészeti vonatkozása, hiszen – mint fogalmazott – ha ő most tervezne valakinek házat, a szelektív hulladékgyűjtés számára vélhetően már külön helyiséget tervezne be. De természetesen számos egyéb kapcsolat is van a fenntartható életmód és az építészet között.
Medgyasszay Péter a Belső Udvar Építésziroda ügyvezetője egyetértett abban, hogy sok minden magán az emberen múlik. „Amikor azt kérdezzük, mennyi egy ház energiaigénye, azt kell mondanunk, nem a háznak van energiaigénye, hanem az embernek” – hangsúlyozta a BME oktatója. Hozzátette, technológiailag már számtalan lehetőség rendelkezésre áll ahhoz, hogy fenntartható módon éljünk, épületszerkezeti, gépészeti szempontból is. A lényeg, hogy ezt hogyan használjuk ki. Az építészmérnök kiemelte, a zöld építészet nem egy visszalépés, hanem egy előmutató, előrevivő megoldás.
Melyek a jövő anyagai?
A zöld építészet egyik fő kérdésköre, hogy mivel helyettesíthetők a nagyobb ökológiai lábnyomot okozó anyagok. A témával kapcsolatban Pozsár Péter, a MOME doktori iskola oktatója hangsúlyozta, az a terhelés, ami jelenleg a bolygón van, egyszerűen sok. Ugyanakkor véleménye szerint ez a kérdés sokrétű, bonyolult és jól át kell gondolni a megtett lépéseket. Példaként említette, hogy Franciaországban egy rendelet szerint az épületek bizonyos százalékát csak fából lehet építeni. Ennek az lehet a következménye, hogy a terhelés áttolódik egy másik irányba, elfogy a fa, hiszen annak van egy természetes újratermelődési tempója, és nem tudja követni azt a gyorsaságot, ami az építőiparban fennáll.
A vasbeton kapcsán a Pozsár Péter elmondta, hogy ha a jelenlegi, nagyon sűrű városszerkezetben gondolkodunk, akkor nem lehet ezt az anyagot helyettesíteni, hiszen van egy léptékhatár, amikor ez nem lehetséges. Egy több emeletes társasházat például nem lehet vályogból felépíteni – mutatott rá Pozsár. Kistelepülési környezetben vannak olyan építőanyagok, melyek újjáélednek, ugyanakkor ez is nagyon összetett kérdéskör – magyarázta a szakember. Példaként szintén a vályogot említette, aminek a minőségbiztosítását nem lehet egységesíteni, a minősítés hiánya miatt pedig nem tud elterjedni. Az ügy összetettségébe tartozik az állami befolyás is, hiszen – fogalmazott az építész – ha a lakosság biztatva van valaminek az alkalmazására, használatára, például támogatásokkal, akkor azzal élni fog. Összefoglalva Pozsár Péter hangsúlyozta, a régi, zöldnek számító technológiákat lehet alkalmazni, kiegészítve a modern technológiákkal, azonban ezeknek megvan a léptékhatára.
Medgyasszay Péter az építőanyagokkal kapcsolatban kiemelte, nem szabad visszafelé menni, a zöld gondolkodás, egy előre gondolkodás kell, hogy legyen. Példának említette, hogy az nem lehet jó megoldás, ha egy az egyben át akarjuk venni a vályogépítést azzal, hogy akkor „legyen egy vályogházunk”. Teljesen más volt akkoriban az életstílus, a komfortigények, egy 80 m2-es otthonban például több generáció, akár 10-12 ember is élt. A szakember – egyetértve Pozsár Péter léptékhatárral kapcsolatos véleményével – hangsúlyozta azt is, hogy nyilvánvalóan az nem megoldás, hogy mindenki falvakba költözzön, hiszen nem csupán házra, de több más mellett munkalehetőségre is szüksége van az embereknek, tehát gazdasági vetülete is van annak, ha valaki vidéki otthonban lakik. A falvak elnéptelenedése nem csupán hazánkban, de számos más országban, például Olaszországban is problémát okoz – tették hozzá a szakemberek.
Milánó függőleges erdeje – a zöld ikertornyok: Jó vagy nem egy ilyen épület?
2014-ben fejezték be Milánó északi, modern területén, a tulajdonképpeni „betondzsungelében” azoknak az ikertornyoknak az építését, melyeket „Függőleges erdőnek (Bosco Verticale)” neveztek el. A 110 és 76 méter magas épületek közel húszezer négyzetméternyi erdőnek adnak otthont, közel 800 fa, 5.000 bokor és 10.000 talajtakaró aljnövényzet díszíti őket. De természetesen nem a dizájn volt az elsődleges célja a „zöld ikertornyoknak”. A tervezők és építők célja az volt, hogy sajátos mikroklíma kialakításával az épületek járuljanak hozzá a környezetszennyezés csökkentéséhez. (A milánói zöld ikertornyokról bővebb információ ITT.)
Heincz Barnabás moderátor kérdésére, miszerint mi a véleménye a két szakembernek az épületről, és szükségesek-e, jók-e az ilyen épületek Medgyasszay Péter hangsúlyozta: ez is egy út és becsülendő, hiszen egyrészt javítani, jó irányba változtatás volt a cél, másrészt társadalomébresztő, gondolatébresztő hatása van. Abban a beszélgetés mindkét szakértője egyetértett, hogy nem feltétlenül a legjobb megoldás a milánóihoz hasonló zöld-torony, hiszen a többletsúly miatt az épület súlyát is növelni kellett, azonban kiváló kommunikációs eszköz. Pozsár Péter úgy fogalmazott, még akkor is hasznos lehet, ha az életciklusát vizsgálva esetleg deficites, mert azt az üzenetet közvetíti a városlakóknak, építészeknek, hogy lehet természetközelibb módon élni, és az épület hatására talán képesek változtatni.
Panelek zöldítése: Lehetséges?
A beszélgetés során számos, érdekes és hasznos témát érintettek a szakértők, zárásként pedig az esemény nézőközönsége is feltehette kérdéseit. A panelházak (ma közel 800 ezer ilyen lakás van, ezekben él a lakosság ötöde – szerk.) zöldítésének lehetőségeivel kapcsolatban Pozsár Péter emlékeztetett, 60 évvel ezelőtt kezdődő építésükkor a panelházak társadalmi és szociális kérdést kezeltek, és alapvetően jól funkcionáltak, és meg is haladták becsült kiszolgáló idejüket. A Hello Wood társalapítója elmondta, a zöld tetők ezeknél a házaknál a súlyterhelés miatt nem lehetséges, azonban úgy véli, számos megoldás létezik a panelek fenntarthatóbbá tételére, amelyek jóval tovább mutatnak, mint a szigetelés. Erre kiváló példa – mutatott rá a szakember – a francia LACATON & VASSAL építész iroda, akik panelekhez hasonló szociális lakásokat újítottak fel innovatív módon, ami példaként szolgálhatna a hazai panel épületállomány zöldítésére is.
Medgyasszay Péter a panelek kapcsán jó kezdeményezésként említette a dunaújvárosi SOLANOVA-projektet (A Budapesti Műszaki Egyetem, a Kassel-i Egyetem és a Darmstadt-i Passivhaus Institut mérnökei 2005-ben igyekeztek választ találni arra, hogy egy hetvenes években épített panel épület alkalmas-e arra, hogy passzívházzá alakítsák. – szerk.), valamint a főváros legnagyobb összefüggő panelépületét, az ún. Faluházat, amelyre több mint 100 napelemet telepítettek. Az okleveles építészmérnök szerint sok jó megoldás létezik arra, hogy meglévő épületeket zöldítsünk, ugyanakkor ez esetben is fontos a léptékhatár figyelembe vétele.
A forma szerepe a zöldépítészetben
Azzal kapcsolatban, hogy a formának milyen szerepe van a zöldépítészetben, Pozsár Péter úgy vélekedett, ma nincsenek igazán jól körülhatárolt építészeti stílusok, azok, és a normatív rendszerek összemosódtak. Ma a simaság jellemző az építészetre, holott elképesztő dolgokat lehetne alkotni – fogalmazott a MOME doktori iskola oktatója.
Medgyasszay Péter szerint van szerepe a formának a zöldépítészetben, azonban nem feltétlenül megkövesített formák használatával, hanem például zöld homlokzatok, zöldtetők alkalmazásával. A BME oktatója úgy látja, a zöld építészet anyaghasználat szempontjából sokkal inkább megfogható, mint a formailag, ugyanakkor nagyon jó és fontos kérdésnek tartotta a felvetést.
Az érdekes és gondolatébresztő beszélgetés számunkra legmeghatározóbb megállapításai egyrészt az egyén felelőssége is, tehát az, hogy életmódunkkal mindannyian tehetünk azért, hogy a zöldépítészet egyre inkább teret nyerjen. Másrészt az, hogy minden kezdeményezés becsülendő, még ha nem is 100%-osan zöld, de a javítást célozza, mert fontos üzenetet közvetíthet és terjesztheti a társadalomban és az ágazatban a fenntarthatóságra törekvés jelentőségét.
Magyar Építéstechnika
