Immár negyed évszázada meghatározó eleme Angyalföldnek a fővárosi Rendőrpalota, hivatalos nevén a Rendőrségi Igazgatási Központ (RIK). Az 1997. október elsején átadott Teve utcai székházat Finta József Kossuth-díjas építész tervezte.
A Budapest, XIII. kerületében található Rendőrpalota építését a Belügyminisztérium kezdeményezte annak orvoslására, hogy a BRFK központi szervezetei ne 14 különböző épületben helyezkedjenek el Budapesten. Az akkori kormány 1992. szeptember 3-án adott engedélyt a megépítésére. A munkálatok két évvel később, 1994 őszén kezdődtek és az eredeti tervek szerint 1996. december 31-én fejeződtek volna be, végül 1997. október elsején adták át a kész Rendőrpalotát.
Finta József által megálmodott épület
A rendőrségi székház Finta József Kossuth- és kétszeres Ybl Miklós-díjas, valamint Prima Primissima díjas építész építész tervei alapján készült. A szakember nevéhez számos különleges építmény fűződik, úgy mint az Inter-Continental, a Novotel, a Fórum, a Kempinski Hotelek, a Westend bevásárlóközpont, vagy a Bankcenter. Egy 2005-ös internetes szavazás a Rendőrpalotát találta Finta legjobb, legszebb épületének.
Amint arról a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Facebook oldalán beszámol, furcsa sorsszerűség, hogy a Kempinski Hotel tervezésekor Finta József tervezői szabadsága nem teljesedhetett ki maradéktalanul, ugyanis hatósági kikötés volt, hogy a szállónak nem nézhet ablaka a szomszédos régi BRFK-épületre. Évekkel később viszont – írja a BRFK – éppen az általa megálmodott építménybe költözött a fővárosi rendőrség.
Helyszínválasztás egy központi létesítménynek
Az épület helyszínének kiválasztásánál szempont volt, hogy az új komplexum jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezzen – írja összefoglalójában a BRFK. Az 1-es villamos, valamint a 3-as metró metszéspontja a közösségi közlekedés szempontjából, a Váci út és a Róbert Károly körút a jelentős autóforgalom lebonyolításának tekintetében mutatkozott ideális választásnak.
A rendőrségi székház felépülése óta városképi tényező. Környezetébe illeszkedését, a körülvevő területekhez való kapcsolódását hivatott elősegíteni árkádos kialakítása a déli épületrészen, valamint közvetlen placcainak kerékpáros és gyalogos átjárhatósága három oldalról.
Az eredeti tervek szerint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a BRFK mellett a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága lett volna a harmadik lakója az épületnek, a megvalósítás során azonban egy harmadik rendőri szerv, a Pest Megyei Rendőr-Főkapitányság (PMRFK) költözhetett be az Üvegházba. Ezzel Angyalföld új közege lett a rendőrségi csúcsszerveknek: az ORFK-nak korábban az I. kerületben, a Somlói úton, a Pest megyeieknek a VI. kerületben, az Aradi utcában, míg a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Üvegpalota elkészülte előtt az V. kerületben, a Deák Ferenc utcában volt a székhelye. A Rendőrpalotát 1997 óta egymást követően nyolc országos, hét budapesti, és hat Pest-megyei rendőrfőkapitány mondhatta/mondhatja szolgálati helyének.
Az épületben körülbelül 2 ezren dolgoznak: közfoglalkoztatottak, rendészeti igazgatási alkalmazottak, tiszthelyettesek, zászlósok, tisztek, főtisztek és tábornokok. Döntő többségében vezetési, irányítási, adminisztratív, gazdasági, személyzeti, jogi, koordinációs, protokolláris és kommunikációs területekhez kapcsolódó tevékenység zajlik a Teve utcai épületben. De itt kapott helyet – egyebek mellett – a BRFK Bűnmegelőzési Centrumja egy restaurált szolgálati motorral, és szintén a fővárosiak Életvédelmi Osztálya is, valódi kihallgatóhelyiségekkel.
A Rendőrpalota építése számokban
A Rendőrpalota földfelszíni alapterülete 11 ezer négyzetméter, ami közel 110 átlagos családi ház építési területét teszi ki. Az épület szintenként összeadott összterülete azonban 65 ezer négyzetméter, ami megközelítőleg 1000 db háromszobás lakásnak felel meg.
A gigászi üvegpalota építéséhez 36 ezer m3 betont és 4500 tonna betonacélt használtak fel. Az épületet 27 ezer négyzetméter üvegfelület borítja, ami nagyjából négy focipályányi terület. Az eredeti tervek szerint a homlokzaton több gránit- és nirostafelület kapott volna helyet, gazdasági szempontokat figyelembe véve azonban áttervezték ezt az elgondolást, és így alakult ki a jelenlegi arculat és anyagarány. A létesítmény hatalmas üvegfelületeit, ablakait évente kétszer ipari alpinisták mossák le.
Az épületegyüttes két részből áll. A nagyobb alapterületű egység 8, az íves szekció 16 emeletes, a felszín alatt pedig kétszintes, 300 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs található, ami autómosóval is fel van szerelve. A tetőn acélszerkezetű antennatorony helyezkedik el, aminek a legfelső pontja a járdaszint felett 90 – egyes források szerint 92 – méterre nyúlik fel, amivel a 96 méteres Parlament és a 95 méter magas Szent István Bazilika után a harmadik legmagasabb épület volt Budapesten 2022-ig. Jelenleg a MOL új székháza viszi az abszolút elsőbbséget.
A komplexum két szárnyában több mint 900 helyiséget alakítottak ki. A külső modern megjelenéshez hasonlóan a beltérben is az akkoriban újdonságnak számító megoldásokat alkalmazták, így – a 25 éve még kevésbé elterjedt – a válaszfalak gipszkarton-technológiával készültek. Található a RIK-ben üzemi konyha, konferenciaterem, imaszoba, étterem, büfé, posta, konditerem, fodrászat, fotóstúdió, lőtér, orvosi rendelő, labor, hősi halottak koszorúzóhelye és természetesen rengeteg iroda.
Az itt dolgozókat összesen 16 lift szolgálja ki, melyek az egymilliomodik gombnyomásnál – az utolsó utasítás teljesítése után – biztonsági okokból automatikusan megállnak, és csak egy műszaki ellenőrzést követően üzemelnek újra.
A földalatti szinteken található – több üzemi-kiszolgáló egység mellett – a BRFK Tevékenység-irányítási Központja és az ORFK főügyelete. Kiemelt jelentőségű események idején itt állomásozik az országos vezetési törzs.
Érdekességek
A Teve utcai Rendőrségi Igazgatási Központ felépítése az akkori áron 5 milliárd 850 milliós értékelt képviselt. Ez akkoriban átlagos budapesti ingatlanárral számolva (körülbelül 4 millió forint) 1462,5 db lakás/ház árát tette ki. Az építés ára ugyanakkor nem került ennyibe: egy barterszerződés keretében ugyanis a beruházást finanszírozó Postabank pénz helyett 11 darab rendőrségi ingatlant kapott cserébe az ORFK-tól.
A Teve utcai Rendőrpalotát 2007. február 13-án hajnalban támadás érte: egy máig ismeretlen elkövető egy Kalasnyikov gépkarabélyból 15 lövést adott le, az épületet a hatodik és a tizenharmadik emelet között érték találatot. Senki nem sérült meg, az üvegfalban és az irodák berendezésében viszont 15 millió forintos kár keletkezett.
Habár a Rendőrpalota egy tényleges rendőrségi objektum, annak minden vonatkozó szabályával és szigorával, olykor civilek számára is lehetőség nyílik betekinteni a rendészeti kulisszák mögé. A Múzeumok Éjszakáján a nagyközönség speciális idegenvezetőkkel járhatja be a rendőrségi kombinát nyilvánosság számára felfedett részeit.
Forrás és fotók: Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Facebook oldal
