Komfortossá újított tetőterek

197

A mai műszaki és energetikai követelményekhez viszonyítva minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben lényegesen gyengébb minőségű tetőszerkezetek épültek.

PROBLÉMÁS, RÉGI TETŐTEREK

Tetőszigetelés gyanánt rosszabb szigetelő képességű (λD=0,042–0,045 W/mK) és kis vastagságú – jó, ha 10 cm vastagságot elérő – anyagokat építettek be a 15 cm magas szarufák közeibe, és mindezt csak egy rétegben. Mivel a fa igen rossz szigetelő, a szarufáknál vonalmenti hőhidak keletkeztek. Jellemzően a belső oldalon a burkolat mögé gyakran teljesen más célra gyártott mezőgazdasági fóliákat, kátránypapírokat építettek be, ami páratechnikailag messze nem megfelelő.

A rossz anyagválasztáson túl a szakszerűtlen kivitelezés is komoly következményekkel járt: a fóliaátlapolások leragasztásának hiánya, a belső oldali páratechnikai fólia – elektromos vezetékek általi – átlyukasztása, illetve a csatlakozó szerkezetekhez – válaszfal, főfal, térdfal – történő hozzáragasztás teljes hiánya is gyakran előfordult. Hiányzott a cseréptartó lécek alatti ellenléc, az átszellőztetett légrés vagy a megfelelő be-, illetve kiszellőzés az eresz vonalában és a tetőgerinc környékén, melynek következtében a levegő – ami hűthetné a felforrósodott fedés alatti légteret és az alatta lévő szerkezetet – nem tud keringeni. Ez nyáron a szigetelés hatékonyságát nagymértékben rontja, télen pedig a bejutó porhó és csapadék akadályoztatott lefolyása miatt a cseréptartó lécek elkorhadhatnak azokon a pontokon, ahol felülnek a szarufára. A fedés megcsúszhat az eresz irányába, vagy be is szakadhat.

1. ábra: Felújítás előtti állapot

A tetőszerkezet hőátbocsátási képessége siralmas az elért körülbelül 0,408 W/m2K értékkel. A régi beépített tetőterek élhetetlenek: nyáron melegek, télen kifűthetetlenek, nedvesednek és penészesednek (1. ábra).

Egy hagyományos – szarufa közötti és alatti – szigetelés esetén a szarufák felső felülete télen teljes szélességében kint van a hidegben, ennek következtében hűti a szigetelt szerkezetet. Persze ezt a kialakítást sem kell feltétlenül elvetni. Lehet kompenzálni a szerkezet sajátossága miatt létrejövő hőveszteséget, ha a tervezés során a szarufa alatti második réteg szigetelést energetikailag túlméretezzük. A nagy (min. 10–15 cm) vastagságú szigetelés viszont befelé hizlalná a tetőszerkezetet, épületszerkezeti szempontból nem optimális vázszerkezettel és rögzítéstechnikával, ráadásul ár-érték arányban sem biztos, hogy megéri.

MEGOLDÁS: „KIFELÉ HIZLALT” RÉTEGREND

A számos oldalról jelentkező problémák együttes és végleges megszüntetéséhez elengedhetetlen a tervezett renoválás során a rétegrendek teljes újragondolása. A háztulajdonosok természetes igénye, hogy a felújítás lehetőség szerint költséghatékony legyen – azaz a már beépített szerkezeti elemek közül megmaradhasson, ami csak lehetséges –, és további igény, hogy a munkálatok csak minimálisan érintsék a már kialakított, lakott belső teret.

2. ábra: Tetőfelújítás „kifelé hizlalt” rétegrenddel

Erre reagálva dolgozta ki az URSA „kifelé hizlalt” tetőszigetelési rétegrendjét. A megoldás különlegessége, hogy valóban kívülről valósítható meg, mégpedig az URSA BiOnic ásványgyapot, zártcellás URSA XPS és URSA SECO tetőfólia termékeinek kombinált alkalmazásával. A kifelé hizlalt tetőszerkezetben több elem is megmarad: a belső burkolat, a szarufa, és visszarakhatók a nem törött, repedt vagy szétfagyott tetőcserepek is (2. ábra).

Az úgynevezett XPS-bakos rétegrendi kialakítással a szarufák felülete nem közvetlenül a téli hidegbe kerül, ezen speciális anyagból készült bak hőszigetelő rétegként történő alkalmazásával a vonalmenti hőveszteség minimálisra csökken. Az URSA XPS bak a hőveszteség csökkentésén túl a vonalmenti teherátadásban is komoly statikai szerepet tölt be, így a tetőszerkezet alkalmassá válik a kiváló műszaki paraméterekkel rendelkező, de nem terhelhető URSA ásványgyapot termékek megfelelő vastagságban történő beépítésére is. A nedvességtől pedig a konkrétan erre a célra speciálisan kifejlesztett tetőfóliákkal tudjuk megbízhatóan védeni a tetőszerkezetet. A módszer további előnye, hogy nemcsak felújítás, de új építés esetén is minden szerkezeti kialakításra megoldást nyújt, még belülről látszó szarufás változatban is (akár vasbeton koporsófödémnél).

KIVITELEZÉS

A kivitelezés egyáltalán nem bonyolult, de ismerni kell a beépített anyagok tulajdonságait és figyelembe venni a gyártó beépítési útmutatóit az optimális végeredmény eléréséhez. Az installálási javaslatban minden apróságnak oka van: kizárólag a kis részletekre való odafigyeléssel hozható létre teljes megelégedésünkre szolgáló, energiahatékony szerkezet.

3. ábra: URSA XPS bak

A meglévő rétegek – cserépfedés, tartólécek, fóliák, régi hőszigetelés – elbontása után csak a belső burkolat marad. A burkolat elé URSA SECO PRO 2 páratechnikai fólia kerül a szarufákon áthajtva, a szarufák tövénél min. 10×10 mm méretű leszorító léc segítségével szegezéssel rögzítve, a fóliatoldásokat minimum 10 cm átlapolással a felületfolytonosság és légtömörség biztosítása céljából egymáshoz ragasztva URSA SECO PRO KP öntapadó ragasztócsíkkal. Ez fogja biztosítani a légzárást és a párafékezést, illetve párazárást.

Ezek után következik a lényeg: a szarufák magasítása és hőhídmentesítése az URSA XPS bakok segítségével (3-4. ábra).

4. ábra

A korszakalkotó URSA XPS bak – melynek minimális szélessége 7,5 cm lehet –, műszakilag kétféle anyagból tevődik össze: a méretre vágott, teherhordó-teherátadó és hőhídmegszakító URSA XPS zártcellás keményhab polisztirol termékből, valamint egy minimum 5 cm vastagságú leszorító staflifából. Az URSA XPS hőszigetelő táblákból vágott szarufaszéles csíkokat, rajtuk minimum 5 cm vastag, szintén szarufaszéles leszorító staflifákkal együtt egyszerűen a szarufákra kell csavarozni. Az így kialakított komplett tartószerkezet (szarufa + XPS bak) magassága a kívánt szigetelési vastagság függvénye: 20–30 cm.

A szarufaközöket teljes magasságukban ki kell tölteni URSA ásványgyapottal, a szigetelőanyag befeszülését 1,5–3 cm ráhagyással biztosítva és ügyelve a szigetelőanyag toldásainak szoros egymáshoz illesztésére. Szigetelési „rések” hagyásával a szigetelés nem lenne felületfolytonos, emiatt pedig komoly hőveszteségnek adhatna teret.

A szerkezetet kívülről a gondosan, légtömören és felületfolytonosan átlapolt-ragasztott URSA SECO PRO 0,02 páraáteresztő tetőfólia zárja, az XPS bakokra csavarozással vagy szegezéssel rögzített minimum 5 cm magasságú ellenléccel. Ezt a magas páraáteresztő képességgel rendelkező fedési alátétfóliát azért alkalmazzuk (akár újépítés, akár felújítás esetén), hogy megóvja a szarufaközöket teljesen kitöltő szálas szigetelést a hézagokon bejutó csapadéktól: ne nedvesedhessen át.

Az eresz vonalában légbevezetést, a gerinc magasságában kivezetést kell kialakítani, hogy a légrésben a levegő az eresz vonalától egészen a tetőgerincig áramolni tudjon. A cseréptartó lécek elhelyezése után már készülhet is a cserépfedés.

Fontos kiemelni, hogy a nem megfelelően átlapolt és leragasztott tetőfóliák gyakorlatilag olyanok, mintha csak „félig” lennének jelen: nem fogják betölteni a rétegrendben a funkciójukat, mivel nem biztosítják a szerkezetben, hogy a szükséges helyeken megfelelő párafékezés, párazárás, légzárás és vízzárás jöjjön létre. Gyakorlatilag ezen a ponton dől el az is, hogy kellemesen komfortos tetőtér épül vagy huzatos, ahol szeles időben majd a burkolat mögött hallhatóan süvít a szél.

Az URSA komplex tetőfelújítási megoldásával a belső tér különösebb bolygatása nélkül lehet újat, élhetőt varázsolni. Az átgondolt URSA rétegrend alkalmazásával a hőszigetelési és páratechnikai hibák kiküszöbölhetők, melynek köszönhetően eltűnnek a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások, és nem támad többé a penész sem, mert megelőzzük a falnedvesedést.

 

URSA Salgótarján Zrt. 
www.ursa.hu