Horvátország gazdasági és építési fellendülése: valódi vagy szemfényvesztés?

141

Horvátország figyelemreméltó kilábalása a tavalyi brutális Covid-hatásból, az építési fellendüléshez hasonlóan, átmeneti és hosszú távú is.

A turizmus, mely tavaly mélypontra zuhant a járvány miatt (a kereskedelmi szálláshelyeken 64,2%-kal csökkent az érkezések száma, és 55,3%-kal a vendégéjszakák száma 2019-hez képest), most alig egy évvel később olyan erős szintre jött fel, vagy akár még erősebb is most, mint 2019-ben volt, mely az ágazat sikeréve. A 2021. augusztusi vendégéjszakák például a 2019-es szint 93%-át érték el, és az adóbevételek 21%-kal voltak magasabbak, mint 2019 augusztusában. Ez a fellendülés döntő fontosságú Horvátországban, ahol a turizmus, becslések szerint, az ország gazdaságának legalább 18%-át adja.

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító Eltinga együttműködése.

Nézzük először a szemfényvesztést. A turizmus látszólagos fellendülésének nagy, de nehezen meghatározható része annak köszönhető, hogy a Horvátországban tartózkodó vendégeket kötelező regisztrálni a hatóságoknál. Ez a regisztrációs kötelezettség már évek óta megvan, de a rövid távú bérbeadók (a legtöbb szállásadó az országban)ezt figyelmen kívül hagyják és adót kerülnek. Viszont most járványügyi okokból a kormány végre érvényesíti ezt a követelményt és ezért van az, hogy a járvány alatt sokkal több vendéget regisztráltak, mint korábban.

A valóság szintén biztató. Nyilvánvaló, hogy idén jóval több turista érkezett, mint amennyit a járvány súlyossága miatt várni lehetett volna (mind Horvátországban, mind azokban az országokban, ahonnan a vendégek jönnek), bár ennek a növekedésnek a pontos mértékét nehéz megmondani mivel a hivatalos statisztikák torzítanak. Az biztos, hogy az országot ténylegesen meglátogató turisták meglepően nagy száma és a regisztráltak arányának növekedése egyaránt kiegyenlítette a versenyfeltételeket a nagy szállodaláncok számára (amelyek eddig is többé-kevésbé pontosan regisztrálták vendégeiket), és rendkívüli bevételt biztosított a kormánynak.

Utóbbival kapcsolatban a pénzügyminiszter a GDP 3,8 százaléka alatti költségvetési hiánnyal számol idén, annak ellenére, hogy a járványra és a földrengés-elhárításra jelentős összegeket fordítottak. Jövőre pedig arra számítanak, hogy a költségvetési hiány a GDP 3 százalékára csökken majd.

A horvát építőipar is várhatóan pozitív lesz. A szállodaláncok valószínűleg, legalábbis valamelyest, bátrabban fognak építkezni, ezt viszont némileg ellensúlyozni fogják majd a kis nyaralókat és szobákat bérbeadók alacsonyabb építési kiadásai (idén ők is a vártnál többet kerestek, még akkor is, ha a korábbi évektől eltérően adót kell fizetniük). Az ebből származó váratlan adóbevételekből a kormány profitál, aki ennek egy részét a földrengések utáni újjáépítésre fordítja.

A GDP alakulása is rendkívül pozitív az építőipar számára. Az idei GDP-növekedést a pénzügyminiszter most 8%-nál nagyobbra prognosztizálja, mely váratlanul magas. Az Európai Bizottság (EB) júliusi előrejelzése 5,4%-os GDP-növekedést jósolt 2021-re,(több mint az EB korábban jelzett előre). Viszont az infláció magas (és valószínűleg gyorsul). A harmonizált fogyasztói árindex éves változása 3,5% volt szeptemberben (szemben az augusztusi 3,1%-kal és a júliusi 2,7%-kal).

Az építési költségek (mind az építőanyagok, mind a munkaerő) lassan az égig érnek. A horvát építőipari cégek már nemcsak délkelet-európai szomszédoktól és lassan egész Közép-Kelet-Európából importálnak munkaerőt, hanem egyre inkább Indiából, Nepálból, a Fülöp-szigetekről és más távoli országokból is. Ez persze sok építőanyag esetében nem lehetséges, és ezek hiánya már nemcsak az árakat emeli, hanem a projekteket is lassítja.

A kereslet és a rendelkezésre álló források építési szegmensenként nagymértékben eltérnek egymástól, így arra kell számítani, hogy az építési teljesítmény szegmensenként nagyban el fog térni. Számos más tényező is van amely hozzájárul ehhez az eltéréshez; ezeket a december 6.-án megjelenő 2021-es téli EECFA előrejelző tanulmányban részletesen elemezzük majd.

 

Michael Glazer (SEE Regional Advisors) és Tatjana Halapija (Nada Projekt),
az EECFA horvát kutatói.
Magyar verzió: Falucskai Eszter (Buildecon)

 

További információ: eecfa.com

 

 

Forrás: EECFA