Helyreállítási Alap Bulgáriában: lassú haladás, csökkentett és törölt projektek, aggályos teljesítés

699

Az EECFA körülbelül egy évvel ezelőtti bejegyzésében Yasen Georgiev, az EECFA bolgár kutatóintézete, az EPI kutatója arról írt, milyen lehetőségeket hozhat az EU Helyreállítási Alapja a bolgár építőiparnak. Hónapokig semmi hír nem volt erről, de idén szeptember-október új fejleményeket hozott Bulgária helyreállítási és reziliencia-építési tervéről: szeptember végén a bolgár kormány benyújtotta a módosítást az Európai Bizottságnak, október elején pedig beadták a második, 724 millió eurós kifizetési kérelmet.

A módosított terv, melyet még jóvá kell hagynia a Bizottságnak, megfelel a vonatkozó uniós szabályozásnak. Eszerint 2022 júniusában az összes tagállamnak frissítenie kellett a támogatások kiosztását az országok pandémia utáni teljesítménye alapján. Mivel Bulgária 2020-ban és 2021-ben a vártnál viszonylag jobb gazdasági teljesítményt ért el, a maximális támogatás 580 millió euróval csökkent (6,27 milliárd euróról 5,69 milliárd euróra). Ez az eredeti tervben szereplő 17 projektet érint, melyek között nagyszabású építési munkák is szerepelnek.

Ezen beruházások költségvetése csökkent:

  • nemzeti infrastruktúra kiépítése a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tárolására (kb. 400 millió euróval csökkent 400 millió euróra);
  • kórházak korszerűsítése (kb. 80,5 millió euróval csökkent kb. 100 millió euróra);
  • az épületállomány energiahatékonyságának javítása (43 millió euróval csökkent 880 millió euróra);
  • oktatási infrastruktúra korszerűsítése: iskolák és óvodák felújítása, új létesítmények építése, diákotthonok felújítása (kb. 1 millió euróval csökkent 290 millió euróra).

Három projektet teljesen kihagytak az új tervből:

  • intermodális szállítási terminál építése Ruse-ban (23 millió euró);
  • a bolgár posta digitális átalakítása (52 millió euró);
  • a vízgazdálkodás, ellenőrzés és hatékony vízhasználat digitalizálása (58 millió euró).

A következő projektek finanszírozását viszont felfelé módosították:

  • Szófia 3. metróvonalának meghosszabbítása (kb. 11,5 millió euróval nőtt 122,6 millió euróra);
  • ifjúsági központok építése és/vagy felújítása (kb. 1 millió euróval nőtt 33 millió euróra).

Az eredetileg 2022 végéig esedékes második kifizetés 61 mérföldkőhöz és 5 célhoz kapcsolódik

A támogatás keretében megvalósuló projektek többek közt az energiahatékony közvilágítás, az okosipar, az épületek felújítása, a villamosenergia-átviteli hálózat digitalizálása, a megújuló források, az áramtárolás, a vasúti közlekedés digitalizálása. A reformok célja az energiaszektor szén-dioxid-mentesítése a megújuló energia elterjedésének és az energiahatékonyság javításának fokozásával, a fenntartható városi közlekedés támogatásával és a közbeszerzések versenyképesebbé tételével.

A Bizottság jelenleg a rendeletnek megfelelően értékeli a kérelmet, mivel a kifizetések teljesítményalapúak és a projektek végrehajtásától és a Helyreállítási Alapban körvonalazott reformoktól függenek.

Így egyre aggályosabb, hogy Bulgária jelentős lemaradásban van a rendelkezésre álló források teljes körű felhasználásában. A harmadik kifizetési kérelmet (724 millió euró) 2023 június végéig kellett volna benyújtani, ami nem történt meg, mivel még október közepéig is csak hat valósult meg a 46 mérföldkőből és célkitűzésből. Az idén év végéig esedékes negyedik kifizetési kérelem (612 millió euró) benyújtása is késni fog, mely 41 mérföldkő és cél teljesítésére vonatkozó vállalást tartalmaz, melyek közül október közepéig csak egy valósult meg.

Ezek a késések nem is lennének problematikusak, ha a pénzeket a hagyományos többéves pénzügyi keret alapján folyósítanák, mely lehetővé teszi a költségvetés szakaszossá tételét és a finanszírozási időszakok közötti átcsoportosítást. A Helyreállítási Alap esetében viszont minden intézkedést nagyon szűk határidőn belül kell végrehajtani: a rendelet előírja, hogy a nemzeti terveken belül minden mérföldkövet és célt 2026 augusztusáig teljesíteni kell.

Az eddigi késedelem Bulgáriában főként a működő parlament hiányának és a két éven át tartó politikai instabilitásnak tudható be. Ma egy működő törvényhozó testülettel és kormánnyal, mely többségben van, majd kiderül Bulgária hogyan tud majd felzárkózni és a pénzeket becsatornázni a gazdaságába az átfogó, horizontális zöld-digitális átállás érdekében, amellyel jelenleg minden uniós ország szembesül.

Szerző:
Yasen Georgiev
EPI, EECFA Bulgaria

 

Forrás: Buildecon