Fotó: Pixabay/Christopher-Amend

Az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozata szerint az építőanyag-kereskedelem mélypontja 2024-re várható. Az ÉVOSZ megkérdezte a tagozat elnöksége által képviselt magyar tulajdonú vállalkozások véleményét a hazai építőanyag-kereskedelmi piac helyzetéről, mely nagyságrendileg a piac 40%-át tudhatja magáénak.

A piacot hajtó motorok lefulladtak 

Juhász Attila, a Tagozat elnöke, az Újház Zrt. igazgatóságának az elnöke helyzetértékelésében elmondta, hogy a piacot hajtó motorok lefulladtak. Az építési beruházási célú közbeszerzések értéke egy év alatt majdnem negyedére, 2250-ről 620 Mrd Ft-ra csökkent, a vállalati megrendelések alól a magas finanszírozási költségek húzták ki a talajt, és a magas kamatkörnyezet negatív hatással volt a lakosság lakáshitel-felvételi szándékára is. Ennek eredményeként az építőanyag-értékesítés az Újház hálózatában az első 9 hónapban értékben 23 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. Az építőipari szektort a leszerződött és befejezés előtt álló munkák kivitelezése tartotta talpon.

Az országos lefedettségű Újház hálózatban a szerkezetépítési anyagok értékesítése szeptemberben 45 százalékos, a tetőfedő anyagoké 37 százalékos csökkenést mutatott a megelőző év azonos időszakához képest. Mindent elárul a helyzet komolyságáról, hogy Magyarországon minden jelentősebb kerámia falazóelem gyártó leállította az üzemeit, és kizárólag készletről értékesít. Az áthúzódó hatások 2024-re tolják az építőipari kibocsátás mélypontját, noha a kereslet csökkenése már most meglátszik az árakon. A teljes termékportfóliót tekintve a szeptemberi árak már 2 százalékos csökkenést mutatnak az egy évvel korábbihoz képest, de például a betonacél ára egyharmadával, a habosított szigetelőanyagoké egynegyedével csökkent egy év alatt.

Nem várható további árcsökkenés 

Az ÉVOSZ Tagozata szerint árcsökkenésre számítva az építésekkel, felújításokkal kivárni most már nem érdemes, a következő hónapokban az inflációval arányosan emelkedhetnek az árak, de az energia, valamint az üzemanyag árának esetleges növekedése ennél gyorsabb áremelést is okozhat. Emellett mostanában kivitelezői kapacitást is könnyebben talál az ember.

A fordulatot – főképp az arányosan legnagyobb visszaesést produkáló lakossági megrendelők körében – a CSOK pluszon túl egy jól irányzott otthonfelújítási támogatási konstrukció gyorsíthatja, ami nagy erővel hozhatja felszínre a bizonytalanságok miatt halasztott lakossági beruházásokat.

„Zömében a felújítások és az előző évben megkezdett munkák hajtották az idei évet, ám ez a hatás kifulladóban van, a megkezdett építkezések száma az elmúlt hónapokban folyamatos csökkenést mutat. A 2023-as év egészét jellemezni lehet a sok vadász – kevés fóka mondással” – hangsúlyozta Parragh Roland, a Duna Hungária Zrt. cégvezetője.

Kihívások 2023-ban

Több fronton is kihívással szembesültek az építőanyag-kereskedők 2023-ban:

  • kereslet erős csökkenése,
  • nagy árharc,
  • bizonytalan makrogazdasági helyzet a hitelkamatok és támogatások tekintetében,
  • a magas betéti kamatok, és további építőanyagár-esés prognosztizálása miatti spekuláció, elhalasztott piaci beruházások,
  • állami beruházások visszaesése,
  • infláció, emelkedő működési költségek

Az építőanyag-kereskedők 2023-ban valószínűsíthetően mintegy 20-30%-os forgalomvisszaesést fognak realizálni az előző évhez képest, és 2024-re sem számol az építőanyag-kereskedői szakma érdemi javulással, sőt a stagnálás helyett akár további 10-15%-os csökkenés is elképzelhető. A csökkenő infláció és a csökkenő kamatok bizonyosan segítik majd a lakáshitelezés újbóli beindulását, de a kormányzati élénkítés elkerülhetetlen.

Várható új kihívások 2024-ben

A családi vagy középvállalkozásoknak át kell tekinteniük vagy akár újra kell gondolniuk a saját működésüket és a piaci jelenlétüket. A folyamataik hatékonyságát növelni kell, a meglévő, biztos ügyfeleikkel való kapcsolataikat szorosabbra kell fűzniük.

Az idei évet az Alföld Tüzépnél is a kiszámíthatatlanság jellemezte

Az állami munkák elodázása, a felújítási csomagok elmaradása és a rossz pénzügyi környezet sem tett jót az árbevételnek – emelte ki Vitális Attila, az Alföld Tüzép Hálózat Kft. ügyvezetője. A magas kamatok is visszafogták a keresletet, pedig az anyagárak sok termékkörben jelentősen visszaestek. Az előző évek nagy pozitív kiugrásai után gyakorlatilag szakadékba esett az építőanyag-értékesítés. A képet torzította az is, hogy minden idők legjobb félévét hasonlítottuk össze, minden idők egyik legrosszabb azonos időszakával.

A nagy mértékű visszaesést az egyes termékcsoportokra bontva nagy különbséget mutat. A nehéz építőanyagok esetében (tégla, cserép, térkő) lényegesen rosszabb a helyzet, míg a por termékek és a kiegészítő termékcsaládok az átlag alatt estek vissza, vagy épp nem is csökkenetek.

A vásárlások száma ugyan nem csökkent nagy mértékben, de a kosárérték számottevően visszaesett, vagyis a forgalom jelentős visszaesése mellet sem kellett kevesebbet dolgozni. 2024. évben, ha nem indulnak újra az építések, akkor az ehhez kapcsolódó egyéb anyagok forgalma tovább eshet.

Visszaesés a HUFBAU Csoportnál

Bár épülnek új házak Magyarországon, drasztikusan csökkent az új lakások építésére kiadott engedélyek száma, az idei év jellemzője a tavaly megkezdett beruházások kifuttatása. 2023 I. félévében a KSH adatai szerint országszerte 7353 új lakás épült” – mondta Kis Sándor, a HUFBAU Csoport Kft. ügyvezető igazgatója Az ÉVOSZ ezt azzal egészítette ki, hogy az új építési szerződések száma 2023. őszén 37%-kal alacsonyabb, a rendelésállomány szintén 30%-kal kisebb az előző évihez képest. A szabályozási környezet bizonytalansága, és a magas hitelkamatok sem javítják ezt a számot. A CSOK átalakítása hozhat ugyan pozitív elmozdulást, ám most inkább az eladatlan lakások értékesítésére, a felújítások befejezésére koncentrálódik a piaci hangsúly.

A szerkezetépítéssel kapcsolatos alapanyagok, például a tégla, a cserép volumene nagyjából kétharmadával csökkent idén a HUFBAU Csoportnál. A belsőépítészeti anyagok is alul teljesítenek most, a ragasztástechnika, a gipszkarton rendszerek 20-30%-os visszaesést produkáltak. A festékek nagyjából mínusz 10%-kal zárják az idei évet. A leggyorsabban megtérülő beruházásoknál, mint az energetikai felújítások is, visszaesés látható. Az árak ugyan a tavalyi évhez képest csökkentek, de ez a csökkenés elérte a mélypontot. A kereskedők is jól átgondolt támogató programért kiált. Lassan testet öltenek azok az állami támogatások is, amelyek az épületek energiahatékonyságát javítják. Most ezek kidolgozására, indulására vár a piac.

Az építőanyag-kereskedelmi piac eredményességének csökkenése mellett az árak mozgása nem várt gyorsasággal köszöntött be. A változás nagyon hirtelen jött, a fékezés óriási volt, ráadásul ezt az építőipari kibocsátás hullámzása terheli meg leginkább.

Az elmúlt időszakban mind gyártói, mint kereskedői oldalról jelentős beruházások indultak

Az eddig elkészült beruházások mögül sok esetben eltűnt a felvevőképes kereslet, miközben a hitelfinanszírozást vagy az értékcsökkenést a beruházónak ugyanúgy fizetnie kell. Ráadásul szélsőséges helyzetben kellett dolgozni az elmúlt időszakban, háború miatt sérült gyártókapacitások, a COVID miatt megakadt ellátási lánc, vagy éppen az energiaválság okozott problémát. A gyártók azóta kapacitást építettek le, átmenetileg felfüggesztették a termelés egy részét vagy egészét, hiszen ilyen kereslet mellett nem éri meg gyártani. Az építőanyag-kereskedők ennek ellenére elkötelezettek fejlesztéseik mellett. Jelenleg a piacon az ésszerűsítések, strukturális átalakítások a jellemzőek.

Egész Európában hasonló problémákkal küzdenek. Az állam, mint a legfontosabb megrendelő, Európa-szerte csökkentette a beruházások mértékét. Ez Közép-Európában, ahol az állami megrendelések a teljes piac akár 60%-át is kitehetik, fokozottan érezhető.

Együttműködés az ellátási lánc előremozdítása érdekében 

A nyár elején megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat az ÉVOSZ Építőanyag-gyártó Tagozatával együttműködve egy, az ellátási láncban előremozdító szimbiózis megteremtésén dolgozik. Az építőipari kereskedelem volumenének növelése, fellendítése, a közmegítélés javítása és a reformálás is a fő célok között szerepel.

A szektorban rengeteg hozzáadott érték van, ennek láthatóvá tételéhez pedig az kell, hogy a szaktanácsadás színvonala nőjön, a műszakilag kompetens kollégák pedig egy jól átlátható, egységes rendszerben dolgozhassanak. A kereskedő szerepe nem csak az eladás: ő kigyűjtéseket készít, javaslatokat ad, problémát kezel. Ehhez képesség- és teljesítményalapú tréningeket kell tartani az általános edukáció helyett. Aki az építőiparon belül lépést akar tartani, az innováció és digitalizáció felé fordul, akik nem lépnek a digitalizáció útjára, elvesztik a versenyelőnyüket. A vásárlók szavatossági igényeit könnyebb így kielégíteni, rendben lehet tartani a dokumentációs hátteret, növelhető a logisztikai hatékonyság. Modernizálhatók az ügyfélkiszolgáló segítő rendszerek is. Mindezek mellett nagyon fontos hangsúlyozni, hogy hosszú távú fejlődést csak egy kiszámíthatóbb és kiegyensúlyozottabb piac jelenthet.

 

Forrás: ÉVOSZ