Az építőipar helyzetének alakulása a környező országokban

944

A szomszédos országok építési piaca relációs sajátosságokat mutat. Ami az egész térségre azonban egyaránt jellemző, és ebbe a magyarországi helyzet is belesimul, az a szakmunkás és mérnökhiány. Jellemző az építőipari szakmunkások áramlása az EU nyugati országaiba, azzal együtt, hogy ott továbbra is munkaerőhiány mutatkozik – áll az ÉVOSZ mai közleményében.

A nyugat-európai építési piac munkaerő elszívó tartós hatásaira hívja fel a figyelmet Koji László, az ÉVOSZ elnöke. A kárpátmedencei építési nagytérségre jellemző, hogy a kereslet-kínálat ingadozása mellett 2024. évtől nem várható az építési alapanyagok és termékek árainak csökkenése, a legtöbb terméknél enyhe áremelkedés van a várakozások középpontjában.

Ausztria

Az osztrák gazdaság bővülése a nemzetközi gazdaság gyengülésével együtt tovább lassul. A növekedés várható lassulása ellenére az infláció továbbra is magas marad, ami a reáljövedelem csökkenését okozza, és visszafogja a lakossági fogyasztást. Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) előrejelzése szerint a GDP 2022. évi 4,7%-os növekedését követően 2023-ban 0,3%-os stagnálás várható.

Az építőipari költségek masszív növekedése jelentősen visszafogta az építőipar reál-növekedését. A lakossági építkezés csökkenő tendenciájával együtt az építőipari termelést 2023-ban alacsony növekedési ütem jellemezte, és a mélyépítésben tapasztalható egyértelmű impulzusok ellenére a 2024-es és 2025-ös évben is csak 1% alatti növekedésre számítanak.

Az osztrák lakásépítés már három egymást követő negyedévben negatív növekedést produkált. Míg a legnagyobb veszteségeket az új építések szenvedik el, az ökológiai és energetikai tényezők miatt a felújítás várhatóan növekedést mutat. A kormányzati támogatási intézkedések és a magas energiaárak kulcsfontosságú tényezők. Összességében 2024-ig a lakossági építkezés visszaesése prognosztizálható.

A nem-lakásépítés célú építés teljesítménye 2023-ban a növekvő építési költségek és a gazdasági lassulás következtében drasztikusan visszaesett. A megnövekedett felújítási tevékenységek – amelyeket számos állami finanszírozási program támogat – miatt azonban a növekedés enyhén expanzív (+0,6%) marad. Erősebb lendület az egyes nem-lakásépítési szegmensekben a javuló gazdasági környezet mellett azonban csak 2024-ben és 2025-ben várható.

A mélyépítésben 2023-ban és 2024-ben is egyre inkább az energiaszektorba irányulnak a beruházások az ellátás biztonságának biztosítása és a megújuló energiaforrások népszerűsítése érdekében, amelyek kulcsfontosságúak az éghajlati célok eléréséhez. A szélessáv és az 5G térhódítása 2023-ban és 2024-ben is hozzájárul a mélyépítési ágazat növekedéséhez, ennek üteme azonban 2025-re jelentősen lelassul.

Az építőanyagok árának további emelkedését valószínűleg csak kismértékben mérsékli majd az építőipar iránti kereslet csökkenése.

Szlovákia

Az elmúlt években elsősorban a közlekedési infrastruktúra szektorban megkötött állami szerződések visszaesése miatt csökkent az építőipar termelése, amit a járvány, a munkaerőhiány, a stagnáló kereslet és a közigazgatás felkészületlensége tovább erősített. A visszaesést számos tényező, legjelentősebb mértékben az állami beruházások visszaesése, az építési költségek drámai növekedése, illetve az építési engedélyezési eljárások elavult építésügyi jogszabályok miatti elhúzódása okozta. Emiatt 2022-ben új építési törvényt fogadtak el, amely 2024-ben lép hatályba. A modern törvény csökkenti az eljárási és adminisztratív terheket és bevezeti az engedélyezési folyamatok digitalizálását.

A magánszektor megrendelései jelenleg nőnek, és a helyreállítási és ellenállóképességi tervbe való állami beruházások növekedése is várható a következő években. A jövő fejlődésének egyik fő kockázata a munkaerő létszámának csökkenése miatti munkaerőhiány.

Szlovénia

2023 júliusában az építőipari termelés értéke 6,5%-kal csökkent az előző havi értékhez viszonyítva, de magasabb volt, mint egy évvel korábban. A csökkenés aránya az épületek építésénél 9,1%, a mélyépítésnél 4,5%, a szakipar esetében pedig 10,6% volt. Éves szinten azonban az építőipar teljesítménye az előző évhez viszonyítva 17,6%-kal nőtt. A 2023 első hét hónapjában megkezdett építkezések értéke 23,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az épületek építése 17,3%-kal, a mélyépítés 20,5%-kal, a szakipar teljesítménye 37,7%-kal nőtt.

2023 augusztusában 12%-kal kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint az előző hónapban. Az összes tervezett épület alapterülete 43%-kal kevesebb a júliusinál. A tervezett lakóépületek összes alapterülete 32%-kal, a nem lakáscélú épületeké több mint felével (51%) csökkent.

A kereskedelmi ingatlanok árai az előző negyedévi esést követően ismét emelkedtek, ezúttal 1,5%-kal. Így a csaknem hároméves állandó árnövekedés tovább folytatódik. Míg az irodák árai csökkentek, addig a kiskereskedelmi és szolgáltató helyiségek árai emelkedtek. Az eladások száma alacsony maradt.

A 2023. évi árvizek és földcsuszamlások utáni újjáépítési támogatásra a kormány létrehozta az Újjáépítési szolgálatot, amelynek kiemelt feladatai közé tartozik a minisztériumoknak az árvizek és földcsuszamlások következményei felszámolásával kapcsolatos munkájának koordinálása, a megrongálódott és megsemmisült épületek rekonstrukciójának tervezésében és kivitelezésében való szakmai segítségnyújtás és koordináció, továbbá a közpénzek és egyéb felújítási finanszírozási források célszerű és céltudatos felhasználásának felügyelete.

Románia

Az építőipar számára továbbra is problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya. Jelenleg számos mélyépítési munka, autópálya és főút építése van folyamatban. 2023 október 1-től megváltoztak az adózási szabályok, ami kedvezőtlen a munkavállalók számára. Ennek következtében fokozódhat a munkaerő külföldre áramlása, ami az építőiparban további munkaerőhiányt eredményezhet.

Az ágazat számára komoly problémát jelent az építőanyagok magas ára, az ukrajnai háború és a politikai helyzet. A jövő évben ugyanis több szinten – elnöki, helyi, parlamenti és Európa parlamenti – képviselőválasztások lesznek esedékesek. Az ukrajnai háború utáni újjáépítés is több problémát vetít előre: egyrészt a munkaerő további elvándorlását, másrészt az építőanyagárak növekedését, illetve hiányát is okozhatja majd. A bizonytalan helyzet miatt a befektetők egy óvatosabb stratégiát követnek, és kivárnak, ami az előrejelzések szerint az irodahazák és lakások építésének stagnálását, illetve csökkenését jelentheti.

 

Forrás: ÉVOSZ