Hihetetlen, de hazánkban a 19. század végén épült utoljára múzeum, azóta csak különböző épületeket alakítottak át múzeumi funkcióra. Így a Néprajzi Múzeum új épületének létrehozása izgalmas kihívás az építész- és a múzeumi szakma számára egyaránt.
TERVPÁLYÁZAT
A Városliget Zrt. nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a múzeum új épületére. A meghívásos pályázaton a zsűri 13 jelentős nemzetközi és magyar építésziroda terveit értékelte. Így Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft., Bernard Tschumi Architects, BIG-Bjarke Ingels Group, Budapest University of Technology and Economics + Balázs Mihály, COOP HIMMELBAU Wolf D. Prix&Partner ZT GmbH, Dominique Perrault Architecte, EAA Emre Arolat Architecture, Középülettervező Zrt., Napur Architect Kft., Sauerbruch Hutton, Architecture-Studio, gmp International GmbH, Zaha Hadid Limited. A leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a zsűri értékelte a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket is, a látogatói élményt, a múzeumtechnológiai megoldásokat, az épület fenntarthatóságát, energiahatékonyságát, ökológiai megoldásait. Kritérium volt továbbá a városképi beágyazottság, a zöld területi szempontok figyelembevétele, a Városligettel való kapcsolat, az épület megközelíthetősége és várható költségei.
A NYERTES TERV
A Bíráló Bizottság nemzetközi és magyar tagjai egyhangú döntésével kiválasztott pályamű tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. Az új múzeumépület koncepciója messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt tervnek bizonyult. Az 1. helyezett pályamunkát a Napur Architect Kft. – Ferencz Marcel DLA vezető tervező, Détári György DLA tervezőtárs, Ferencz István DLA, Bodonyi Csaba DLA, Rudolf Mihály DLA, Őrfi József, Papp Dávid, valamint az Exon 2000 Kft. Szántó László vezető szerkezettervező készítették.
Az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen a terv először elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategória győztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó „World’s Best” díjat. A verseny negyedszázados történetében először fordul elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen kategóriájában. A Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete nemcsak a magyar építészet kiváló teljesítményére, hanem a magyar innovációra és a magyar kultúrára is ráirányítja a nemzetközi figyelmet.
A 21. SZÁZAD MÚZEUMA LESZ
A Néprajzi Múzeum 1872-es alapítása óta a világ minden tájáról származó, ma már 250 ezer darabot számláló gyűjteménye sokat vándorolt. Jelenlegi helye, a valamikori Kúria épülete múzeumi célokra teljesen alkalmatlan épület, mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. Szerinte az épület múzeumi funkciókat maximálisan figyelembe vevő kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfelelő, látogatóbarát működtetését, a tárgyi és szellemi örökség, a magyar és a nemzetközi gyűjteményi anyag látványos és sokrétű bemutatását.
A 19. század végi nagy múzeumépítések után a 20. században csak átalakítással alakítottak ki múzeumokat, így nem sok tervezői, építészi tapasztalattal rendelkező szakember van ezen a területen, aki kellően felkészült a feladat elvégzésére. A tervezés során sokat jelentett, hogy Kemecsi Lajos vezetésével létrejött a múzeumi szakma és az építésztervezők folyamatos konzultációja annak érdekében, hogy az épület a lehető legteljesebb mértékben megfeleljen a szakmai szempontoknak. Az a segítség, amit egy gyakorló muzeológus tudott nyújtani, nagyon sok ötlet forrása volt a tervező, Ferencz Marcel számára. Mielőtt nekiláttak a munkának, Európa számos új építésű múzeumának megoldásait tanulmányozták.
KÖZPARK A TETŐN
„A Városliget Európa egyik első közparkja. Pihenésre teremtett városi közpark, zöld oázis, s egyben kulturális, szórakoztató és rekreációs intézmények otthona is. Egykor, az Andrássy út kiépítése előtt, a park kapuja a mai Városligeti fasor folytatásaként az Ötvenhatosok tere volt, amely az utolsó évtizedekben autók ezrei által megszállt területté vált” – mondta Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „A Liget Budapest Projektnek köszönhetően az Ötvenhatosok tere is megújul, a hatalmas, eddig parkolónak használt kősivatag helyére kerül az új Néprajzi Múzeum, amelynek a tetejére tervezett park közösségi térként fog funkcionálni. Ezzel a fejlesztéssel a park déli része fellélegzik a kipufogófüsttől, a jobb sorsra érdemes, macskaköves tér új, kulturális funkcióval gazdagodik.”
A tervezett múzeum 297 méter hosszú, magassága 22 méter. Az épület jelentős részét a térszint alá tervezték, a felszínen pedig a két oldalt kiemelkedő, fordított kapu motívumot formáló épületrészek láthatók. Az épület felfelé ívelő részét teljes egészében parkosítják, ami akár a legmagasabb pontjáig szabadon bejárható lesz. A zöldtetőt úgy tervezik kialakítani, hogy a nagyobb fák alatt valódi gyökérélettérre alkalmas hely legyen a valójában teraszos födémívben.
Ferencz Marcel úgy fogalmazott, hogy nem egy épületet akart létrehozni, hanem egy nagy, meghajlított zöld felületet. „Erre a helyre nem lehetett klasszikus házat tervezni. Olyan közösségi teret terveztem, ami a 21. századi város élhetővé tételének kihívásaira ad választ, ami idevonzza a közösséget, és ezzel önkéntelenül bevezeti a kultúra birodalmába.”
Az épületben helyet kap majd egy gyermekmúzeum, egy modern könyvtár, egy archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is. A Néprajzi Múzeum új épülete lehetőséget teremt arra, hogy az igényeknek megfelelő és nagyságrendű kiállításokon mutassák be azt a hatalmas anyagot, amit eddig raktárak mélyén tároltak.
BELSŐ TEREK
Izgalmas technikai megoldások sora jellemzi a kiállítási tereket. „Az épület belső tereit összekötő, ívelt lépcső közvetlen kapcsolatot biztosít a funkciók között és feloldja kint és bent határát. A rajta közlekedő messze belátja maga előtt a változó struktúrájú teret, értesül a belső és külső kapcsolatokról. Tudja, hol van, nem tévedhet el: az épület által kialakított térkapcsolat-rendszer és a rajta történő emberi mozgás leképezése annak a kapcsolati hálónak, amely az egyes kultúrákat, az általuk meg értett és vallott világfelfogásokat térben és időben összeköti. Az épület funkcionális és eszmei súlypontját a térfelszín alatt kialakított, flexibilis felosztású kiállítótér-rendszer adja. Az állandó és ideiglenes kiállítóterek közötti látványraktár szellemi és vizuális súlypontként szolgál” – áll az építészeti koncepcióban. Az álpadló és álmennyezet mellett a kiállítótereket körfolyosó veszi körül a múzeumi dolgozók mozgásának elősegítésére.
Tökéletes megoldásnak kínálkozott, hogy az épület kommunális részeit és a gépészeti strangokat a kör alakú főtartókon belülre szorították, így nyerve tiszta, értelmezhető tereket. A személyzeti bejáró ipari méretű, és a betárazási logisztika is a föld alá került.
Lucz Ferenc épületgépész munkáját dicséri a hatalmas egybeszámított terek légtömegének gravitációs mozgatása. A terek energetikai egyensúlya érdekében a nagy tömegterek a földalatti részbe esnek. A padlón keresztül ellátott hőátadás sejtrendszerű szakaszos kamrás megoldású légfűtés. A hőenergia jelentős része zöld kinyerésű, ami a jelen esetben talajszondák sorát jelenti. A fűtés és a hűtés jelentősebb részét távfűtés/hűtéssel látják el. A létesítmény BREEM minősítésű rendszerrel bír.
ÉLŐ SZIMBÓLUM
Fantasztikus teljesítmény az épület számtalan szerkezeti, határoló és árnyékoló eleme. Képzeljünk el egy grandiózus ívelt álmennyezetet vagy süllyesztékes áttörő technológiával készülő, repülőgépek szerkezeti anyagából készülő DurAl árnyékoló homlokzatot. „A múzeum különleges nemzetközi anyaga és meghatározó magyar gyűjteménye által meghatározott kettős értékőrző funkcióját jelzi az épület külső anyaghasználata, amely múltunkra, jelenünkre és jövőnkre egyszerre reflektál. Az új, zöld térfelszín történeti kertre reflexióként 21. századi barokk kertet formál. A rétegekre osztott, hatalmas tömeg az itt felhalmozott tudás élő szimbóluma.”
Máté Klára
Fecske Károly
Lapzárta után kaptuk a hírt, hogy Szántó László, a Néprajzi Múzeum tartószerkezeti tervezője munkásságáért és kamarai tevékenységéért 2019. március 8-án Zielinski Szilárd-díjat kapott a Magyar Mérnöki Kamarától. |