Hihetetlen, de hazánkban a 19. század végén épült utoljára múzeum, azóta csak különböző épületeket alakítottak át múzeumi funkcióra. Így a Néprajzi Múzeum új épületének létrehozása izgalmas kihívás az építész- és a múzeumi szakma számára egyaránt.

TERVPÁLYÁZAT

A Városliget Zrt. nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a múzeum új épü­letére. A meghívásos pályázaton a zsűri 13 jelentős nemzetközi és magyar épí­tésziroda terveit értékelte. Így Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft., Bernard Tschumi Architects, BIG-Bjarke Ingels Group, Budapest University of Technology and Economics + Balázs Mihály, COOP HIMMELBAU Wolf D. Prix&Partner ZT GmbH, Dominique Perrault Architecte, EAA Emre Arolat Architecture, Középülettervező Zrt., Napur Architect Kft., Sauerbruch Hutton, Architecture-Studio, gmp International GmbH, Zaha Hadid Limited. A leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a zsűri értékelte a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket is, a látoga­tói élményt, a múzeumtechnológiai meg­oldásokat, az épület fenntarthatóságát, energiahatékonyságát, ökológiai megol­dásait. Kritérium volt továbbá a városképi beágyazottság, a zöld területi szempontok figyelembevétele, a Városligettel való kap­csolat, az épület megközelíthetősége és várható költségei.

Ferencz Marcel DLA vezető tervező

A NYERTES TERV

A Bíráló Bizottság nemzetközi és magyar tagjai egyhangú döntésével kiválasztott pályamű tökéletesen illeszkedik a Városli­get és a Dózsa György út közötti környe­zetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jel­képpé válhat. Az új múzeumépület kon­cepciója messzemenően kielégíti a Nép­rajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt tervnek bizonyult. Az 1. helyezett pályamunkát a Napur Architect Kft. – Ferencz Marcel DLA vezető tervező, Détári György DLA tervezőtárs, Ferencz István DLA, Bodonyi Csaba DLA, Rudolf Mihály DLA, Őrfi József, Papp Dávid, valamint az Exon 2000 Kft. Szántó László vezető szerkezet­tervező készítették.

Az International Property Awards nem­zetközi ingatlanszakmai versenyen a terv először elnyerte az „Európa legjobb köz­épülete” elismerést, majd a kontinens leg­kiválóbbjaként a világ 10 régiójának kate­gória győztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó „World’s Best” díjat. A verseny negyedszázados történetében elő­ször fordul elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen kategóriájában. A Napur Architect iroda által tervezett Nép­rajzi Múzeum új épülete nemcsak a magyar építészet kiváló teljesítményére, hanem a magyar innovációra és a magyar kultúrára is ráirányítja a nemzetközi figyelmet.

A 21. SZÁZAD MÚZEUMA LESZ

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
(Fotó: Néprajzi Múzeum)

A Néprajzi Múzeum 1872-es alapítása óta a világ minden tájáról származó, ma már 250 ezer darabot számláló gyűjteménye sokat vándorolt. Jelenlegi helye, a valami­kori Kúria épülete múzeumi célokra telje­sen alkalmatlan épület, mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazga­tója. Szerinte az épület múzeumi funk­ciókat maximálisan figyelembe vevő kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfe­lelő, látogatóbarát működtetését, a tárgyi és szellemi örökség, a magyar és a nem­zetközi gyűjteményi anyag látványos és sokrétű bemutatását.

A 19. század végi nagy múzeumépítések után a 20. szá­zadban csak átalakítással alakítottak ki múzeumokat, így nem sok tervezői, épí­tészi tapasztalattal rendelkező szakem­ber van ezen a területen, aki kellően fel­készült a feladat elvégzésére. A tervezés során sokat jelentett, hogy Kemecsi Lajos vezetésével létrejött a múzeumi szakma és az építésztervezők folyamatos konzul­tációja annak érdekében, hogy az épület a lehető legteljesebb mértékben megfelel­jen a szakmai szempontoknak. Az a segít­ség, amit egy gyakorló muzeológus tudott nyújtani, nagyon sok ötlet forrása volt a tervező, Ferencz Marcel számára. Mielőtt nekiláttak a munkának, Európa számos új építésű múzeumának megoldásait tanul­mányozták.

KÖZPARK A TETŐN

Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki
vezérigazgató-helyettese

A Városliget Európa egyik első közparkja. Pihenésre teremtett városi közpark, zöld oázis, s egyben kulturális, szórakoztató és rekreációs intézmények otthona is. Egy­kor, az Andrássy út kiépítése előtt, a park kapuja a mai Városligeti fasor folytatása­ként az Ötvenhatosok tere volt, amely az utolsó évtizedekben autók ezrei által meg­szállt területté vált” – mondta Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „A Liget Budapest Projektnek köszönhetően az Ötvenhatosok tere is megújul, a hatalmas, eddig parkoló­nak használt kősivatag helyére kerül az új Néprajzi Múzeum, amelynek a tetejére ter­vezett park közösségi térként fog funkcio­nálni. Ezzel a fejlesztéssel a park déli része fellélegzik a kipufogófüsttől, a jobb sorsra érdemes, macskaköves tér új, kulturális funkcióval gazdagodik.

A tervezett múzeum 297 méter hosszú, magassága 22 méter. Az épület jelentős részét a térszint alá tervezték, a felszínen pedig a két oldalt kiemelkedő, fordított kapu motívumot formáló épületrészek láthatók. Az épület felfelé ívelő részét teljes egészé­ben parkosítják, ami akár a legmagasabb pontjáig szabadon bejárható lesz. A zöldtetőt úgy tervezik kialakítani, hogy a nagyobb fák alatt valódi gyökérélettérre alkalmas hely legyen a valójában teraszos födémív­ben.

Ferencz Marcel úgy fogalmazott, hogy nem egy épületet akart létrehozni, hanem egy nagy, meghajlított zöld felületet. „Erre a helyre nem lehetett klasszikus házat ter­vezni. Olyan közösségi teret terveztem, ami a 21. századi város élhetővé tételének kihí­vásaira ad választ, ami idevonzza a közös­séget, és ezzel önkéntelenül bevezeti a kul­túra birodalmába.

Az épületben helyet kap majd egy gyermekmúzeum, egy modern könyvtár, egy archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is. A Néprajzi Múzeum új épülete lehetősé­get teremt arra, hogy az igényeknek megfe­lelő és nagyságrendű kiállításokon mutas­sák be azt a hatalmas anyagot, amit eddig raktárak mélyén tároltak.

Előcsarnok látványterve

BELSŐ TEREK

Izgalmas technikai megoldások sora jel­lemzi a kiállítási tereket. „Az épület belső tereit összekötő, ívelt lépcső közvetlen kapcsolatot biztosít a funkciók között és feloldja kint és bent határát. A rajta közle­kedő messze belátja maga előtt a változó struktúrájú teret, értesül a belső és külső kapcsolatokról. Tudja, hol van, nem téved­het el: az épület által kialakított térkapcso­lat-rendszer és a rajta történő emberi moz­gás leképezése annak a kapcsolati hálónak, amely az egyes kultúrákat, az általuk meg értett és vallott világfelfogásokat térben és időben összeköti. Az épület funkcioná­lis és eszmei súlypontját a térfelszín alatt kialakított, flexibilis felosztású kiállító­tér-rendszer adja. Az állandó és ideigle­nes kiállítóterek közötti látványraktár szel­lemi és vizuális súlypontként szolgál” – áll az építészeti koncepcióban. Az álpadló és álmennyezet mellett a kiállítótereket kör­folyosó veszi körül a múzeumi dolgozók mozgásának elősegítésére.

Tökéletes megoldásnak kínálkozott, hogy az épület kommunális részeit és a gépé­szeti strangokat a kör alakú főtartókon belülre szorították, így nyerve tiszta, értel­mezhető tereket. A személyzeti bejáró ipari méretű, és a betárazási logisztika is a föld alá került.

Lucz Ferenc épületgépész munkáját dicséri a hatalmas egybeszámított terek légtö­megének gravitációs mozgatása. A terek energetikai egyensúlya érdekében a nagy tömegterek a földalatti részbe esnek. A padlón keresztül ellátott hőátadás sejt­rendszerű szakaszos kamrás megoldású légfűtés. A hőenergia jelentős része zöld kinyerésű, ami a jelen esetben talajszondák sorát jelenti. A fűtés és a hűtés jelentősebb részét távfűtés/hűtéssel látják el. A létesít­mény BREEM minősítésű rendszerrel bír.

International Property Award díj

ÉLŐ SZIMBÓLUM

Fantasztikus teljesítmény az épület számta­lan szerkezeti, határoló és árnyékoló eleme. Képzeljünk el egy grandiózus ívelt álmennyezetet vagy süllyesztékes áttörő techno­lógiával készülő, repülőgépek szerkezeti anyagából készülő DurAl árnyékoló hom­lokzatot. „A múzeum különleges nemzet­közi anyaga és meghatározó magyar gyűjte­ménye által meghatározott kettős értékőrző funkcióját jelzi az épület külső anyaghasz­nálata, amely múltunkra, jelenünkre és jövőnkre egyszerre reflektál. Az új, zöld térfelszín történeti kertre reflexióként 21. századi barokk kertet formál. A rétegekre osztott, hatalmas tömeg az itt felhalmozott tudás élő szimbóluma.

 

Máté Klára
Fecske Károly

 

Lapzárta után kaptuk a hírt, hogy Szántó László, a Néprajzi Múzeum tartószerke­zeti tervezője munkásságáért és kama­rai tevékenységéért 2019. március 8-án Zielinski Szilárd-díjat kapott a Magyar Mérnöki Kamarától.

 

 

 

Condair hirdetes