A beépített tetőterek jelentősen emelhetik az ingatlanok értékét és eladhatóságát, a sokakat visszatartó tévhitekre pedig a modern építészeti megoldások már rácáfoltak – derül ki a VELUX Cégcsoport által közzétett Tetőtéri Panorámából.

Van igény az energiatakarékos ingatlanokra, de erős a magyarok árérzékenysége

Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint az áremelkedések hatására 2023 elején jelentősen visszaesett a kereslet az építőipar és az építési termékek iránt, az energiahatékonyság növelése azonban egyre fontosabb szempont a magyaroknak is. A múlt év egészében 25,4%-os áremelkedés sújtotta az építőipart, és 2023 elején további áremelkedésekkel nézett szembe a piac. Ez megmutatkozik a lakásárak alakulásában is, amelyek idehaza az európai átlaghoz képest is jelentősen drágultak: az EU-ban 2023 első negyedévében a lakásárak 0,8%-kal emelkedtek az előző év azonos negyedévéhez képest az Eurostat szerint – ezzel szemben Magyarországon sokkolóan magas, 8,6%-os ez az érték.

Ez a drágulás magyarázatul szolgálhat arra is, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a fenntartható, energiahatékony ingatlanok iránt, ugyanakkor úgy tűnik, korlátozottak a vásárlók fenntarthatóságra fordítható forrásai. Az energiahatékonysággal szembeni tudatosság növekedése pozitív hír, ám a globális lakásállomány állapota nem ad okot a bizakodásra: az épületek jelentős része elavult, és a megújulási ráták a kívánt értékek alatt vannak Európában és világviszonylatban egyaránt.

Nagy szükség lenne az épületállomány megújítására

Az európai (és ezen belül a magyarországi) lakásállomány rendkívül aggasztó állapotban van az alacsony megújulási ráta miatt, ráadásul körülbelül 80 millió ember lakik egészségtelen épületekben: a magyarok 31%-át érinti legalább egy beltéri klímához kapcsolódó kockázat, mint például a nedvesség, a penész, a sötétség vagy a nem megfelelő szigetelés.

Forrás: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/lakaspiaci-jelentes/lakaspiaci-jelentes-2023-majus

A hazai lakásállomány felújítása lassú tempóban halad, 8 év alatt a családi házak esetében mindössze 10 százalékkal növekedett a hőszigetelt épületek aránya, ami a panelépületek és a nagy társasházak esetében még alacsonyabb (7%), a kis társasházak esetében pedig egyenesen változatlan, pedig egy esetleges felújítási hullám nem csupán energetikai, de gazdasági és társadalmi szempontból is pozitív hatásokkal járna, így a beruházási költségek egyértelműen megtérülnének. Az energiahatékonyság növelése fenntarthatósági szempontból is fontos, hiszen jelenleg az építőipar felelős az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának mintegy 37%-áért, 27% pedig az épületek fűtéséből és hűtéséből származik. [1]

Energiahatékony és élhető megoldás lehet a tetőtér bővítése az élettér növelésére

Az ingatlanok felújítása, bővítése során érdemes megfontolni a tetőtér beépítésének lehetőségét. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatalabb generációk nyitottabban állnak a tetőtéri lakásokhoz és a tetőteres ingatlanokhoz, míg az idősebbek hajlamosak engedni a régi berögződések okozta félelmeknek, holott a modern építészeti megoldásoknak köszönhetően már sem a tetőtér túlmelegedésétől, sem a zajártalmaktól vagy a magas fűtési költségektől nem kell tartani.

Habár kevésbé jellemző, hogy valaki kifejezetten tetőteret keressen, azt azonban az ingatlanpiac képviselői is elismerik, hogy egy beépített tetőtér jelentősen emelheti az ingatlan értékét. A beépíthető tetőtér abban is segít, hogy az ingatlantulajdonosok hosszú távon is változó igényeikhez tudják igazítani az otthonukat: a VELUX Cégcsoport kutatásában a válaszadók 47%-a vallotta azt, hogy új otthonba költözés helyett a meglévő tetőtér beépítését választaná. Azok, akik már éltek tetőtérben, 56%-ban döntenének így, a tetőtéri tapasztalattal nem rendelkezők pedig 41%-ban jelölték ezt a választ.

A felmérés szerint az emberek jelentős része (42%) azért kedveli a tetőtereket, mert sokféleképpen használható és könnyedén személyre szabható részei az otthonunknak. Számos válaszadó szerint fontos, hogy lehetővé teszi több generáció együttélését (39%), alkalmas hobbihelységnek (31%), extra tárolóhelyet biztosít (29%), és jól kialakítható otthoni dolgozószobának is (27%). Mindezek mellett további pozitív tulajdonságokkal is rendelkezik, mint például a jó kilátás, az egészséges otthoni tér, vagy az egyáltalán nem elhanyagolható energiahatékonyság.

A beépített tetőtér növeli az ingatlan értékét

A beépített tetőtérre alapvetően értéknövelő jellemzőként tekintünk az ingatlanban. „Két fontos dolgot érdemes tudni a témában, – emeli ki Birkás Roland, az OPTIMA Ingatlaniroda értékesítési vezetője – az egyik, hogy amennyiben két hasonló alapterületű ingatlan esetén az egyiknél a tetőtér beépített, akkor – mivel a hasznos alapterület nagyobb – az ára is magasabb lesz. Ha pedig két ingatlan esetén azt vesszük alapul, hogy a nettó hasznos alapterület azonos, de az egyik ingatlanban van még plusz beépíthető tetőtér, akkor is akár 5%-kal drágább lehet a beépíthető tetőtérrel rendelkező ingatlan.”

A megkérdezettek harmada feltétel nélkül gondolja értéknövelőnek a beépítést, míg további 26% a nagyobb életteret tekinti a legfontosabb tényezőnek a kérdésben. Habár mindössze 22% gondol a beépítés minőségére, az ingatlanközvetítők tapasztalata mégis az, hogy a gyakorlatban erre is figyelnek a vásárlók. A minőségre való igényesség és az anyagi lehetőségek szembenállása azonban itt is érezhető: a VELUX Cégcsoport tetőtéri kutatása rávilágított, hogy a fejlett, minden igényt kielégítő tetőtér-beépítési technológiák iránti kereslet magas, azonban csak akkor, ha mindez megfizethető áron áll rendelkezésre.

A minőségi megoldásokkal energiatakarékos és élhető lesz a tetőtér

A VELUX Cégcsoport modelltetőtérben végzett számításai azt is kimutatták, hogy az energiatakarékos üvegezés – legyen szó 2-rétegű vagy 3-rétegű üvegezésről – akár 60%-kal csökkentheti az ablakonkénti hőveszteséget, megszünteti a páratartalmat és a penészt, illetve redukálhatja a szén-dioxid-kibocsátást, valamint a közüzemi számlákat is, két tetőablak cseréje pedig akár 11%-kal is mérsékelheti az adott helyiségben szükséges fűtés energiát.

„A fűtési szezonban a tetőablakok szigetelőképességének és energiahatékonyságának jelentős hatása van az épületek energiafogyasztására és a beltéri környezetre” – fejtette ki Ritea Noemi, a VELUX Cégcsoport magyar és román piacért felelős igazgatója. „Egy tetőablakcsere után 1-2 fokkal is lejjebb tekerhetjük a termosztátot, így jelentős összegeket spórolhatunk, miközben a komfortérzetünk nem változik – a beruházás ráadásul akár egyetlen nap alatt is elvégezhető.”

Szakértők szerint az egészséges otthonokkal kapcsolatban meglehetősen hiányos az emberek tudása: Európában és Észak-Amerikában az emberek 78%-a például nem tudja, hogy a beltéri levegő szennyezettebb, mint a kültéri. A légszennyezés azonban csak egy tényező, ha az egészséges otthonokról van szó, a beltéri klíma a mentális jólétünkre is hatással van: a fűtés hiánya majdnem kétszer akkora hatással van a jólét megélésére és az élettel való elégedettségre, mint a partnertől való távollét; a zajszennyezés alvászavarokat okozhat; a fényhiány pedig a hangulatunkra is kihat, növelve a depresszió kockázatát.

Ingatlan-tervezésünk során érdemes tudni, hogy egészségünk megőrzésében kulcsfontosságú a természetes fény, elsősorban a napfény szerepe. A VELUX vállalat korábbi felmérése is alátámasztotta a természetes napfény kiemelt szerepét: a magyarok közel kétharmadának (64%) [2] nagymértékben javítja a hangulatát a napfény, és több, mint négyötödük (89%) érzett változást a mentális egészségében, amikor olyan helyen töltött időt, ahol egyáltalán nem volt napfény és friss levegő. Mentális és fizikai jóllétünket nagyban befolyásolja, hogy mennyi napfény ér bennünket – de az sem mellékes, hogy hol, miként és milyen szögben érkezik a napsugár. A modern tetőtéri nyílászárók döntően befolyásolják közérzetünket, vagyis egy felújítás során élhető és fenntartható életteret alakíthatunk ki a segítségükkel.

________________________________________________________________________
[1] UN Global Building Alliance 2021
[2] A VELUX Cégcsoport megbízásából az Opinio által 2023 tavaszán Magyarországon készített 929 elemszámú reprezentatív kutatás

 

Forrás: Velux