A GKI felülvizsgálta növekedési előrejelzését. 2022-re a korábbi 2,5-3%-ról 3,5-4%-ra emelte, 2023-ra 3,5-4%-ról 2,5-3% közöttire csökkentette GDP-prognózisát. A módosítás az első negyedévi vártnál gyorsabb növekedés és a korábban gondoltnál erőteljesebb megszorítás és infláció, a romló világpolitikai helyzet, az EU-val kialakult feszült kapcsolat következménye – írja a kutatóintézet a 2022. június 23-án lezárt 2022/2. prognózisának összefoglalójában.
A magyar gazdaságban 2022-23 fordulóján recesszió várható – ezt vetíti előre a GKI idei második előrejelzésének sajtóösszefoglalójában. Hozzáteszik, a magyar GDP bővülési üteme 2022 első negyedévében az egy évvel korábbihoz viszonyított 8,2 százalékkal minden bizonnyal elérte idei csúcspontját, ez a harmadik leggyorsabb (Lengyelország és Szlovénia után) a régióban. A GKI szerint a növekedést a belső felhasználás húzta, a lakosság fogyasztása és az állóeszköz-felhalmozás is kétszámjegyű dinamikával emelkedett.
Így az első negyedévi növekedéshez a végső fogyasztás 7,7, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,6 százalékponttal visszafogta a gazdasági teljesítményt. Termelési oldalról a mezőgazdaság kivételével minden ágazat növelte GDP-termelését – ismerteti az összefoglaló.
A tavaszi adatok lassuló termelést mutatnak
A márciusi és áprilisi adatok egy része azonban már a termelés lassulására utal, s a gazdasági várakozások romlása az év hátralevő részében is ezt valószínűsíti. A második negyedévben lassulás lehetett, a harmadik és negyedik negyedévben pedig csak igen szerény növekedési ütem várható; az előző negyedévekhez viszonyítva pedig az év végére visszaesés valószínű – fogalmazza meg előrejelzését a GKI.
Az elmúlt négy negyedév gyors növekedésében nyilvánvalóan szerepe volt a kutatóintézet szerint a Covid-járvány okozta válság miatti alacsony bázisnak, a helyreállításnak. (Például a tavalyi első negyedévben még 1,4%-kal csökkent a magyar GDP.) De szerepe volt annak az erőltetetten élénkítő választási gazdaságpolitikának, mely a februári pénzszórással (például 13. havi nyugdíj, családosok szja-visszatérítése) kifejezetten az áprilisi választások előtt kívánta csúcsra járatni főleg a fogyasztást, de a beruházásokat is – mutat rá a GKI tájékoztatója, és hozzáteszi: mindez az egyensúly előre látható vészes romlásához, így gyorsuló inflációhoz, gyengülő forinthoz, a belső és külső hiány megugrásához vezetett. Ennek következtében a kormányzat egyensúlyjavító lépéseket, a költségvetés adóbevételeit emelő és kiadásait csökkentő megszorító intézkedéseket jelentett be, amelyek szükségességét az orosz-ukrán háborúval, az EU szankcióival magyarázta.
A GKI rámutat, bár a háború nyilvánvaló módon rontotta a magyar gazdaság működési feltételeit, az energiaárak újabb emelkedése, a cserearányok romlása, az energiaellátás és általában az ellátási láncok bizonytalanabbá válása, illetve a régió kockázatosabbá válása csak fokozta az egyensúlyromlás már évek óta tapasztalható folyamatát. A kutatóintézet szerint hamis és egyoldalú az EU szerepének válsággeneráló beállítása, mivel egyrészt az EU szankciói csak választ jelentenek az orosz agresszióra, másrészt az EU helyreállítási alapja forrást kínálna a válságkezelésre, ha a magyar kormányzat hajlandó lenne a jogállamisági-piacgazdasági normák vállalására.
Végeredményben a magyar kiigazítási csomag minden bizonnyal csökkenteni fogja a kialakulni látszó hatalmas deficitet a GKI szerint. A magas infláció miatt lehetségesnek látszik a kormányzat által eredetileg megcélzott 5,9%-os GDP-arányos deficit elérése is. A 4,9%-ra csökkentett deficitcél elérésének azonban az EU-transzferekről történő megállapodás az előfeltétele – fogalmaznak a tájékoztatóban.
Javult a foglalkoztatási helyzet
A prognózis összefoglalója kitér arra is, hogy a magyar foglalkoztatási helyzet az elmúlt időszakban sokat javult, az EU-ban közepesnek tekinthető. Magyarország az áprilisi (szezonálisan kiigazított) 3,4%-os munkanélküliségi mutatójával 27 ország közül látszólag az 6. helyen áll. Ha azonban a közfoglalkoztatottakat is számításba vesszük – akik más tagállamokban a szociális foglalkoztatás kategóriájába tartoznak – a munkanélküliségi ráta 5,1% körüli lenne, ami a 12. helynek, azaz a középmezőnynek megfelelő, de így se rossz helyet jelentene Magyarország számára – mutat rá a GKI.
A foglalkoztatottak száma az első négy hónapban 2%-kal emelkedett, ami elsősorban az elsődleges munkaerőpiac bővülésének következménye. A közmunkások száma tovább csökkent (már a 80 ezret sem érte el), miközben kissé emelkedett a külföldi munkavállalás is. A gazdasági megszorításokra és a minimális munkaerőtartalékra tekintettel a GKI 2022 egészében a foglalkoztatás legfeljebb 0,5%-os emelkedését, illetve a munkanélküliségi ráta éves átlagban a tavalyi 4,1%-ról minimális, 3,9-4%-ra csökkenését valószínűsíti.
Növekedő infláció, folyamatosan gyengülő forint
A GKI beszámol arról is, hogy a magyar infláció májusban a kilencedik legmagasabb volt az EU-ban. A kutatóintézet szerint azonban a magyar inflációs helyzet valójában sokkal rosszabb, mivel a lakossági energiaárak Magyarországon a „rezsicsökkentés” következtében alig emelkednek, miközben az EU-ban ez magyarázza az áremelkedés mintegy 40%-át. Ennek következtében Magyarországon a maginfláció magasabb (májusban 12,2%) az inflációnál, miközben az EU-ban kevesebb, mint a fele. Ez az áremelkedési ütem további emelkedését vetíti előre a GKI szerint. Hozzáteszik, Magyarországon külön problémát jelent, hogy az importált magas infláció hatását felerősíti a forint szinte folyamatos gyengülése.
A Gazdaságkutató Intézet úgy fogalmaz, hogy mivel az elmúlt évben Magyarország megítélése az EU-val való viszony romlása, s ezzel az EU-transzferekhez való bizonytalan hozzáférése, továbbá az orosz-ukrán háború közelsége, a választási költekezés, majd a kedvezőtlen összetételű kiigazítás, a nem kellően szigorodó monetáris politika miatt némi hullámzás mellett, érezhetően romlott, a forint folyamatosan gyengült.
Az euró árfolyama 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése után átmenetileg megközelítette a 400 forintot, majd június közepén meg is haladta azt. 2022 májusában 2022 januárjához képest a forint nemcsak az euróhoz, de a régiós devizákhoz viszonyítva is 9-10%-kal értékelődött le. (Csak a válságos helyzetben levő török lírához képest erősödött.)
A GKI szerint ez egyúttal azt jelenti, hogy a leértékelődés alapvetően nem az orosz-ukrán háború, hanem a magyar gazdaságpolitika következménye volt. A kutatóintézet közleményében elmondja, éves átlagban 2022-ben átlagosan 385 forintos euróra számítanak (az elő öthavi 373 forint után a második félévben 395 forint körülire). Hozzáteszik, érdemi erősödést az EU-val történő kiegyezés hozhat, ennek híján, illetve a megegyezés elhúzódása esetén viszont az ennél is gyengébb forintnak nő meg az esélye. Az irányadó kamat (az egyhetes jegybanki betét kamata) az év végére 8,5% körüli lehet.
Állami beruházások markáns lassulása
Az infláció elleni küzdelem szempontjából politikai és szakmai kihívás a kormány számára az eddigi radikális minimálbér-emelésekkel való szakítás (az ár-bér spirál féken tartása érdekében), továbbá, hogy az extraprofit-adónak nevezett ágazati sarcok, ha leplezett és elhúzódó módon, de inflációs hatásúak – fogalmaz a GKI. Rámutatnak továbbá, hogy kérdés az ismét meghosszabbított adminisztratív korlátozások (ársapkák) feloldásának időpontja és mikéntje is. Összességében az infláció éves átlagban 10% körüli, vagy ennél inkább kissé magasabb lesz, s bár az év utolsó hónapjaiban a bázishatás miatt már kissé csökkenhet, de várhatóan 2023-ban is magas, éves átlagban 8% körüli marad a kutatóintézet szerint.
A GKI prognózisa alapján továbbá a költségvetési kiigazítás az állami és a támogatott vállalati beruházásokat is markánsan visszafogja, s ez utóbbiakat a növekvő kamatok és a háború miatti általános bizonytalanság is korlátozza. Így az első negyedévinél sokkal lassabb, csak 2% körüli beruházásnövekedés várható.
Kitérnek arra is, hogy a lakossági fogyasztást az első negyedévhez képest az egyedi jövedelemnövelő lépések kifutása és az egyelőre még gyorsuló infláció lassítja le éves átlagban 5,5%-ra. A lassuló belföldi felhasználás fékezi a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg hiányát. Ugyanakkor az EU-val történő megállapodás csúszása – esetleg teljes elmaradása – az EU-transzferek hitelfelvétellel történő helyettesítése következtében növeli az államháztartás pénzforgalmi deficitjét, a folyó fizetési és tőkemérleg hiányát, Magyarország külső adósságállományát – hangsúlyozza a GKI előrejelzése.
Hozzáteszik, e tendencia önmagában és az ország romló nemzetközi pénzügyi megítélésén keresztül is növeli a magyar gazdaság pénzügyi terheit, beszűkítve a későbbi növekedés lehetőségeit. A hitelminősítők egy része már jelezte a magyar kiigazítással kapcsolatos fenntartásait, az EU-val történő megállapodás fontosságát, kilátásba helyezve Magyarország besorolásának hitelminősítési szempontból való újragondolását – emlékeztet a kutatóintézet.
A GKI prognózisai 2022-re
Forrás: GKI sajtóanyag
