Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20. évfordulóját ünnepeljük, ami kiváló alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, miként változott Magyarország helyzete a hozzánk hasonló történelmi, társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkező régiós országokhoz képest.
Hazánk relatív helyzetének változása régiós versenytársainkhoz képest (2004-2023) [1].
Forrás: GDP/fő, Fogyasztás, Keresetek, Nyugdíjak: Eurostat (2024), Foglalkoztatottság: OECD (2024)
A hazai vásárlóerő-paritáson számolt (tehát árszínvonallal korrigált) GDP/fő értéke 2004-2023 közt 2,2-szeresére nőtt. Ennek ellenére azonban romlott hazánk relatív pozíciója: a lengyelek és a románok is megelőztek minket 2023-ra. Míg 2004-ben a 27 EU-s ország közül a 19. helyen álltunk, 2023-ra már csak a 22.-ek voltunk.
A jelentős (bár a versenytársakétól elmaradó) GDP/fő növekedés egyik fő mozgatórugója a munkaerőpiaci aktivitás nagymértékű javulása volt. Míg uniós csatlakozásunkkor a 15-64 év közti magyarok 56,8%-a volt foglalkoztatott, 2022-re ez a mutató már 74,4%-on állt. E tekintetben tehát a régióból megelőztük a szlovákokat, és uniós viszonylatban is már az élmezőnyhöz tartozunk.
A vásárlóerő-paritáson számított magyar keresetek közel két és félszeresére nőttek 2004 és 2022 közt. E mutató alapján Szlovákia mögénk került, így már harmadik helyen állunk versenytársaink közt. Ezzel párhuzamosan uniós viszonylatban a 23. helyről a 22.-re jöttünk fel.
A hazai vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76%-kal emelkedtek a vizsgált időszakban. Bár a magyar nyugdíjasok kilátásai jobbak, mint 20 éve voltak, régiós helyzetvesztésünk egyértelmű: az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a hazaiakat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.
A keresetek és a nyugdíjak emelkedése magával hozta a (vásárlóerő-paritáson számított) fogyasztás javulását is: ez a mutató 86%-kal nőtt 2004 és 2022 közt. Ennek ellenére míg 2004-ben ezüstérmesek voltunk a versenytársaink közt, 2022-re már az utolsó helyen zártuk a sort: mára már többet fogyasztanak a lengyelek, a románok és a szlovákok is. Míg uniós csatlakozásunkkor a 19. helyen álltunk az EU-ban, 2022-re a 26., utolsó előtti pozícióra csúsztunk vissza: már csak Bulgária áll mögöttünk a fogyasztás tekintetében.
Összességében tehát önmagában vizsgálva mind az öt mutatóban jobban teljesítünk, mint 20 éve. Az egy főre jutó GDP, a keresetek és a fogyasztás alapján is közeledtünk az uniós átlaghoz, sőt, a foglalkoztatottsági adataink meg is haladták azt. A hazai nyugdíjak viszont távolodtak az EU-s átlagtól.
Ha az országok rangsorai felől közelítjük meg a kérdéskört látható, hogy a GDP/fő mutatót, a nyugdíjakat és fogyasztást vizsgálva rontottunk pozícióinkon, míg a foglalkoztatottság és a keresetek tekintetében javítottunk.
________________________________________________________________________
[1] GDP/fő, fogyasztás, keresetek és nyugdíjak vásárlóerő-paritáson számolva. Foglalkoztatottság a 15-64 év közti korosztályban.
Forrás: GKI
