Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit megkeresve felmérte, hogy a piaci körülmények hatására hogyan alakult 2023-as üzleti év, illetve milyen várakozásokkal tekintenek a vállalkozások a 2024-es évre. A válaszadók közel háromnegyede rosszabb üzleti évre számít 2024-ben az ideinél.
2023-ban csak a vállalkozások egyharmadának nőtt az árbevétele az előző évihez képest
A vállalkozások közel fele (48%) nyilatkozott úgy, hogy 2023-ban csökkent az árbevétele 2022. évhez képest (év elején még 45%-uk számított erre), 20 százalékuknál pedig változatlan maradt. Az állami beruházások jelentős csökkenése, valamint az orosz-ukrán háború negatív hatásai miatt a vállalkozások alig 16%-a számít árbevétel növekedésre, 44%-uk árbevétele csökkenésével kalkulál.
Árbevétel-arányos jövedelmezőség alakulása
A cégek valamivel optimistábbak voltak a 2023. évi árbevétel-arányos jövedelmezőségük alakulását tekintve a fél évvel ezelőtti felméréshez képest. Akkor a válaszadók fele számított csökkenésre, a mostani felmérésben ez 48%, és közel 45% azok aránya, akik nem várnak változást a jövedelmezőség alakulásában (fél évvel ezelőtt ez az arány 33,3% volt). A válaszadóknak viszont csak a 8%-a vár javulást a fél évvel ezelőtti 17%-hoz képest.
Akadályozó tényezők
Ahogy az előző felmérés alkalmával, a válaszadó cégek 80%-a ez alkalommal is tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát emelték ki. Nem sokkal maradt le mögötte az infláció, amit 64%-uk jelölt meg akadályként. A szakember- és munkaerőhiány a harmadik helyre esett vissza, a cégek 60%-a jelölte üzleti tevékenységét akadályozó tényezőként. A válaszadók több mint fele a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát, közel harmaduk pedig a magas adminisztrációs (36%) valamint a magas adó- és társadalombiztosítási terheket (32%) jelölték meg akadályozó tényezőként.
Intézkedések a piacszűkülés időszakában
A szűkülő piaci lehetőségek közepette a hatékonyság növelése érdekében a cégek 76%-a digitális felkészülést, 52%-uk pedig energiával való takarékosságot vagy saját beruházást tervez. A fél évvel korábbi 5,6%-hoz képest viszont már a válaszadók több mint negyede tervez létszámcsökkentést.
Munkaerő alakulása
A válaszadó cégek kicsivel kevesebb mint fele (48%) nyilatkozta, hogy megfelelő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt most is a szakipari munkáknál jelezték (ács, villanyszerelő, lakatos, épületgépész szerelő), de hiány van mérnökökből is. Csak a válaszadók 12%-a számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. A felmérésben részt vevő cégek 2022. évhez képest 2023-ban 13%-os átlagos bérköltség növekedéssel számolnak.
A nehézségek ellenére a válaszadó cégek közel háromnegyede (72%) biztosított képzést, továbbképzést munkavállalói számára, és ennél is nagyobb arányban, 95%-uk tervezi az elkövetkező egy évben, hiszen ez is a munkaerőmegtartás egyik eszköze.
Rendelésállomány
2024-re vonatkozóan egyetlen felmérésben szereplő vállalkozás sem nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya meg fogja haladni a jelenlegi kapacitást. A vállalkozások 44%-a számít arra, hogy 80% feletti lesz, közel egyharmaduk pedig arra, hogy 50-80% között lesz a 2024. évi kapacitást lekötő megrendelésállománya.
A válaszadó cégek 84%-ának van kintlévősége
Ez az arány a fél évvel ezelőtti felméréshez képest alig változott (0,7 százalékponttal nőtt). A kintlévőség átlagos nagysága az árbevétel 7,48%-a. A kintlévőséggel rendelkező cégek 76%-a ítéli úgy, hogy ennek a tartozásnak a 82%-a hajtható be peres út nélkül, ami a fél évvel korábbi behajtási arányhoz képest 8 százalékpontos romlás. Ez a folyamatosan romló tendencia a lánctartozások várható növekedését vetíti előre.
Árváltozás érvényesíthetősége
A felmérésben szereplő vállalkozásoknak közel harmada (32%) egyáltalán nem tudta érvényesíteni az árváltozást a megrendelők felé az elmúlt évben, 64%-uk csak részben, és nagyon alacsony azok aránya (4%), akik teljes mértékben meg tudták tenni.
A vállalkozások várakozásai szerint 2023-ban a fuvarköltségek (27%), az építési törmelék elszállítása és lerakása árának változása (17,1%), a személyi jellegű költségek (13,0%), az alvállalkozói díjtételek (12,4%), valamint a banki költségek változása (10,8%) lesz a legnagyobb mértékű. Az építőanyagok átlagos árváltozása a várakozások szerint közel 9%-os lesz (8,7%), a cement, a gépészeti és elektromos szerelvények, a homok, a szaniter áruk, a meleg padlóburkolatok, az elektromos kábelek, vezetékek, valamint a bitumenes szigetelőanyagok esetében 10% feletti áremelkedéssel, miközben a hőszigetelő anyagok és a tégla vonatkozásában árcsökkenéssel számolnak év végéig.
Forrás: ÉVOSZ
