A GKI a kormány által gondoltnál lassúbb növekedésre, magasabb inflációra és nagyobb államháztartási hiányra számít.
A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az infláció az év végére jelentősen lecsökkent. Nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban, de az államháztartási hiány még növekedett is 2022-höz képest. A GKI nem változtatott a 2024-re 2-2,5%-os növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5%-ra csökkentette. A decemberben gondoltnál magasabb (5%) a várt államháztartási hiány, s kisebb a magyar gazdaság finanszírozási képessége (1,5% körüli). A gazdaságpolitikában ugyanis a hangsúly a növekedés serkentésére kerül. Ettől a költségvetési források hiánya és a bizonytalan kereslet miatt csak korlátozott többletnövekedés várható, miközben inflációs hatású, s akadályozza az egyensúly javítását.
Gazdaságpolitika – nincs új stratégia
A kormányzat szerint a magyar gazdaságpolitika kihívásai külső okokra vezethetők vissza. Így továbbra sem kerül sor új gazdasági stratégia kidolgozására az elhibázott újra iparosítási program helyett. A kormány erősen beszűkült mozgástere, növekedés-serkentő és egyensúlyjavító céljai ütközése következtében a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs gazdaságpolitikához.
Fogyasztás – 2%-os bővülés várható
A keresetek 11%-os és az infláció 5,5%-os emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5%-kal emelkedhetnek. A nyugdíjak reálértéke az év eleji emelésnél (6%) várhatóan kissé alacsonyabb infláció miatt mintegy 0,5%-kal emelkedik (nyugdíjprémium kifizetését a szinte biztosan 3,5% alatt maradó GDP-növekedés nem teszi lehetővé), a vállalkozói jövedelmek és szociális juttatások reálértéke viszont inkább csökken. Így a reáljövedelem mintegy 3%-kal, a vásárolt fogyasztás ennél kissé kevésbé (2,5% körül) bővül.
Beruházás – 2%-os csökkenés valószínű
A kormányzat az idei évre is kilátásba helyezte az állami beruházások visszafogását. A beérkező EU-transzferek várhatóan nem, vagy alig haladják meg a tavalyi 2 milliárd eurót. Az üzleti szektor beruházásainak serkentését a költségvetés forráshiánya, az erőltetett kamatcsökkentés káros következményei és a beruházási döntések kockázatai egyaránt behatárolják.
Reálfolyamatok alakulása
2023-ban a mezőgazdaság mentette meg a még sokkal nagyobb visszaeséstől a magyar gazdaságot, 2024-ben egyelőre nem látszik igazi húzóerő. Január végén az ipar és az építőipar rendelésállománya 15-16%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az iparban a konjunktúra második félévi javulása élénkülést (4% körüli növekedést) hozhat, az építőiparban azonban idén további, 2% körüli visszaesés várható. A vásárlóerő növekedésével a kiskereskedelmi forgalom 3%-kal bővül. 2024-ben az áruforgalmi többlet 12,5, a szolgáltatási aktívum 13 milliárd euró körül lesz, ami csak szerény javulás. A foglalkoztatás 0,2%-kal emelkedik, de éves átlagban a munkanélküliség is kissé, 4,2% körülire nő.
Államháztartás helyzete
A választások után felerősödik a megszorítás, idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül. A deficit 6,5%-ról 4,5%-ra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékpontos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel.
Infláció, kamat, árfolyam
Infláció, kamat, árfolyam tekintetében az inflációcsökkenést emelkedés, a kamat esését megtorpanás követi, a forint gyengülésére lehet számítani.
Forrás: GKI
