A magyar építészet kategóriában Ferencz Marcel DLA, a Liget Budapest Projektben megvalósult Néprajzi Múzeum tervezője kapta a nemzet kiválóságait elismerő Prima Primissima díjat.
Ferencz Marcel, a NAPUR Architect Építésziroda vezetője a nemzetközi tervpályázaton első díjat nyert az új Néprajzi Múzeum nemzetközileg elismert épületének tervezéséért. A fordított kapu motívumot formázó látványos épület különlegessége a közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítése, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg, valamint a több mint 7.000 négyzetméteres tetőkertje, mely legmagasabb pontján gyönyörű panorámát nyújt. Az épület ikonikus formája mögött különleges műszaki megoldásokat is felvonultat, íves architektúráját a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja. Ez a megoldás nem csak Magyarországon, de egész Európában is ritkaságnak számít középületekben.
„Erre a helyszínre nem lehetett klasszikus házat tervezni. Olyan közösségi teret terveztem, ami a 21. századi város élhetővé tételének kihívásaira ad válasz, ami idevonzza a közönséget és ezzel önkéntelenül bevezeti a kultúra birodalmába” – mondta Ferencz Marcel.
A Néprajzi Múzeum tervezésére 2016-ban hirdettek meghívásos nemzetközi tervpályázatot, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint például a Pritzker-díjas Zaha Hadid és Rem Kolhaas, az Akropolisz Múzeumot tervező Bernard Tschumi Architects és a Google kaliforniai székházát tervező Björke Ingels Group. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével egy magyar terv, a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect pályaműve lett a győztes.
„Az a tény, hogy a világ tervezőirodáinak rendkívül erős, elit mezőnyében egy magyar terv bizonyult a legjobbnak, a kortárs hazai építészet egyik legnagyobb, világraszóló sikere. Az elkészült Néprajzi Múzeum ma Európa egyik legmodernebb múzeumi épülete, kiállító- és közönségforgalmi terei, fokozatosan megnyíló kiállításai és különleges műszaki megoldásai világszínvonalúak.” – hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításával megbízott Városliget Zrt. vezérigazgatója.
Az épület már számos díj birtokosa
A Néprajzi a nemzetközi építész- és ingatlanszakma figyelmét már az eredményhirdetést követően magára irányította, s a szaksajtó a kontinens egyik legizgalmasabb új kortárs múzeumépületeként követte megvalósulását.
A Néprajzi Múzeum eddig elnyert hazai és nemzetközi elismerései:
- International Property Awards – A világ legjobb középülete, 2018
- International Property Awards – World’s best architecture fődíj, 2018
- II. Építészeti Szalon – Közönségdíj, 2019
- BLT Built Design Awards – World’s Best Architecture, kulturális kategória győztes, 2022
- Idea-Tops Award – Cultural Architecture, Design kategória, 2022
- German Design Awards, Frankfurt, Germany: „Excellent Architecture” Special Mention, 2022
- Archello/Best Projects of 2022
- BEST OF IGLOO, 2022
- IQD – „Best Architecture Projects of 2022”
- Time Magazine – World’s Greatest Places, 2023
- IFD Award – Ezüst érem (Lapostető Szekció), 2023
Az idén sikerrel mutatkozott be a világ egyik legrangosabb kulturális eseménye, a Velencei Építészeti Biennálé szakmai megnyitóján a Néprajzi Múzeum többszörös díjnyertes épülete és azt megvalósító Liget Budapest projekt. A sokrétű magyar innováció egyik legfontosabb eredménye, amely sikerrel mutatkozott be az építész társadalom egyik legfontosabb nemzetközi találkozóhelyén, a Velencei Biennálén.
Néprajzi motívumok árnyékolásként
A Néprajzi Múzeum építészeti különlegessége az épület impozáns üveghomlokzata, és az azt borító, 180 nemzet néprajzi motívumait pixelekből ábrázoló, látványos fémrács háló. A mintegy félmillió pixelt egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsokba, melyekből több mint 2.000 darabot helyeztek fel az épületre.
„Sokat gondolkoztunk a kollégáimmal azon, hogyan lehet az árnyékolást úgy megcsinálni, hogy dísz is legyen, de jusson be rajta fény a dolgozóknak, meg ki is lássanak” – mondta az egyedülálló építészeti megoldásról az Ybl-díjas Ferencz Marcel. „Mindenképpen szerettem volna, ha néprajzi motívumok megjelennek a homlokzaton, de sokáig kerestem a megoldást, hogyan lehetne a világ számos népművészeti mintáját felvinni a homlokzatra úgy, hogy egyik se kerekedjen a másik fölé, hogy egységes sordíszítést adjanak ki, kapcsolódjanak össze akár a matyó, az eszkimó, a norvég, az afrikai, egyéb minták. A Néprajzi Múzeumnak nagyon sok anyaga van a Föld minden tájáról. A múzeum által kiválasztott műtárgyak fotódokumentációját megkaptam, elemeztem a mintákat, amelyeket aztán a kettős varrottas hímzés formanyelvére átültettem, vagyis digitális láncsorokra kódoltam ezeket, majd pixelizáltam az összeset, végül az alumínium hálóba helyeztem a „pixelekből” kirakott motívumokat. Olyan, mintha az egész világ körbefonná az épületet ezekkel a jelzésekkel, kulturális mintagénekkel.”
„A Néprajzi Múzeum épülete nem „kísérője” a gyűjteménynek, sem fordítva. Nincs alá- és fölérendelt viszony. – vélekedik a tervező. A tervezéskor végig ott volt bennem, nagyon is mozgatott, hogy tudok-e olyan teret csinálni, amely ugyanabból a természetes szándékból fakad, amiért a néprajzi tárgyakat is elkészítették a természetes közegükben. Mert azt gondolom, hogy egy maszk, egy hímzett párna, egy faragott szék és sorolhatnám – a közösségek közös kulturális kódjai. Ezt is ki akartam fejezni ezzel az épülettel, amelyben a műtárgyak eredeti önvalója fog érvényesülni. Az én építészeti tematikám a teljes összekapcsolódás. A Néprajzi Múzeum épülete és műtárgyai szellemi értelemben reflektálnak egymásra, a párbeszédet közvetíti a perspektíva. Úgyis mondhatnám: a tér szolgálja a műkincseket, de a műkincs is szolgálja a teret.”
Forrás: Bepresent
