Felmérést végzett négy közép-európai országban a GfK a fűtési, hűtési, szellőztetési, légtisztítási és kereskedelmi hűtési megoldásokat gyártó és forgalmazó Daikin megbízásából. A kutatás arra volt kíváncsi, hogy milyen fűtési rendszereket használnak ma az ingatlantulajdonosok, illetve mikor és milyen megoldásra cserélnék le fűtésüket. Minden második magyar válaszadó új fűtési megoldást tervez vásárolni, akik közel fele hőszivattyús rendszerre váltana.
Magyarország mellett Szlovéniában, Horvátországban és Bulgáriában végezte el országos, reprezentatív 1000 fős mintán ugyanazt a kutatást a GfK. A Daikin a jelenleg alkalmazott fűtési megoldások mellett a lakás- és háztulajdonosok jövőbeni fűtéskorszerűsítési szándékára volt kíváncsi, milyen szempontok vezérlik az ingatlanok tulajdonosait és döntéshozóit, továbbá mit gondolnak a hőszivattyús rendszerekről.
Magyarország: magas a gázfűtés aránya, de minden negyedik válaszadó hőszivattyúra váltana
A hazai válaszadók 89%-a rendelkezik hozzáféréssel a gázinfrastruktúrához, legtöbben – 45%-uk – gázzal fűt, 17%-uk távfűtést vesz igénybe, 10%-uk fával vagy pellettel biztosít meleget. A hőszivattyút használók aránya 6%, ebből 5% hűtő-fűtő klímát, 1% pedig levegő-víz hőszivattyút használ. A megkérdezettek negyede a fűtési berendezéseket, készülékeket több mint 10 éve vásárolta, 16%-uk pedig 6–10 évvel ezelőtt vett új készüléket. Szinte minden második megkérdezett (48%) néhány éven belül lecserélné meglévő fűtési rendszerét, és közülük fele hőszivattyús rendszerre váltana: A fűtéskorszerűsítést tervezők közül legtöbben hőszivattyús megoldást választanának: 24%-uk levegő-víz, 22%-uk pedig levegő-levegő hőszivattyúra, vagyis hűtő-fűtő klímára váltana.
A válaszokból az is kiderül, hogy már sokan szabadulnának a gáztól: a jelenleg gázzal fűtők fele hőszivattyúra váltana. Hasonló arány mondható el a fával fűtők között: 10-ből öten inkább modern hőszivattyús megoldásra állnának át. Ez a szándék összecseng az európai karbonsemlegességi irányelvekkel, amelyek egy friss döntés értelmében a fosszilis energiát használó kazánok fokozatos kivezetéséről szólnak. Ezzel párhuzamosan az új építés esetén érdemes arra figyelni, hogy módosultak az épületenergetikai szabályok: a jövőben már nem a megújuló energiaforrás részarányára kell figyelni, tehát egy kandalló, vagy klíma beépítése helyett már a négyzetméterre jutó szén-dioxid-emissziós értékeket kell számolni. Az új előírást a levegő-víz hőszivattyúk átlagos SCOP-értékek mellett is jól teljesítik.
Népszerű a hőszivattyú – ennyit szánnak rá a magyarok
A kutatásban részt vett magyarok közül a gázkészülékeket leginkább az ára (16%) és praktikussága (20%), a hőszivattyúkat pedig a gazdaságos-energiatakarékos (33%) és a környezetbarát működése (26%) miatt választják.
A magyar válaszadók közül a felújítást tervezők 3,2 millió forintot fizetnének egy új hőszivattyúért. Regionális összehasonlításban megállapítható, hogy a magyarok vannak leginkább tisztában a hőszivattyús rendszer költségeivel. Jelenleg ezen az áron elérhetők már a meglévő vizes fűtési rendszerhez csatlakoztatható monoblokk típusú hőszivattyúk, amelyek csak kültéri egységből állnak, és nincs az ingatlanban beltéri helyigényük. Ezek ideálisak lehetnek felújítási projektek esetén, amikor a felhasználó akár megtarthatja a gázalapú fűtési rendszerét, és ebbe integrál egy hőszivattyút.
A magyar válaszadók 85%-a egyetért azzal, hogy a hőszivattyúval csökkennének a fűtési költségei, és 81%-uk szerint ezzel a technológiával járulnának hozzá leginkább az alacsony környezeti terhelés révén a fenntarthatósághoz. A magyar vásárlók számára a hőszivattyú kiválasztásánál az ár a legfontosabb tényező – ez a környező országokban is így van –, ám míg a szomszédoknál a második szempont a garanciális idő hossza, addig a magyarok számára az a prioritás, hogy lássák élőben, működés közben a hőszivattyút, mielőtt megvásárolják – ami szaküzletben, mint például a Daikin Márkaboltban, lehetséges. A megkérdezettek háromnegyede szerint megéri többet fizetni egy magasabb minőségű készülékért. Vásárlás előtt online és személyesen egyaránt tájékozódnak a vásárlók: előbbi esetben főként (62%) a gyártók honlapjáról szereznek információt, míg személyesen a legtöbben hőszivattyús szaküzletet keresnek fel.
Erre használják a magyarok a hőszivattyút
A legtöbben – a válaszadók 58%-a – padlófűtésre kötötték a hőszivattyújukat, 7% a teljes falfelületet – mennyezetet is – bekötők aránya, 35%-uk viszont radiátoros fűtési rendszerhez illesztett hőszivattyút.
________________________________________________________________________
Kutatási háttérinformációk
A megkérdezettek 49%-a volt férfi, 51%-a nő. 13%-uk 18–29 éves, 16%-uk 30–39 év közötti, 21%-uk kora esett 40–49 év közé, 23%-uk 50–59 éves, 27%-uk pedig 60 év feletti volt. A válaszadók közel 40%-a felsőfokú, 51%-a pedig középfokú végzettséggel rendelkezett. A legtöbben a havi 250 000 és 500 000 forint közötti jövedelemmel rendelkezők sávjába estek (44%), míg 24%-uk havi 500 001 és 750 000 forintnyi jövedelemmel kalkulálhat. Az összes válaszadó közel 80%-a 2–4 fős háztartásban él. A megkérdezettek 68%-a saját házban, 27%-a pedig saját lakásban él, a válaszadók közel fele 50–90 négyzetméter alapterületű ingatlanban lakik.
Forrás: Daikin
