Az elmúlt időszakban több kérdés is felmerült a külföldi, de különösen a harmadik országbeli munkavállalók magyar építőipari cégeknél történő alkalmazásával kapcsolatban, ezért az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve, közösen összeállított kérdőív alapján, valamint szóban is tájékozódott tagszervezeteinél a külföldi, illetve a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról.
Az építőiparban foglalkoztatott külföldi, illetve harmadik országbeli állampolgárok létszámáról, foglalkoztatásuk körülményeiről jelenleg nem lelhető fel egységes nyilvántartás sem a kormányhivataloknál, sem a KSH-nál. Az ÉVOSZ becslései szerint 15-20.000 fő között volt 2023. évben ezen munkavállalók száma. Jellemzőnek mondható, hogy az 50 fő alatti és az 51-100 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező cégeknél alig akad külföldi munkavállaló, de a 100 fő felettieknél – ami a válaszadók 40%-át jelenti – is csak 1-2 százalékot tesz ki az összfoglalkoztatotti létszámon belül a külföldi munkaerő foglalkoztatása.
A 27 uniós ország közül kiemelendően Romániából, Szlovákiából és Horvátországból, emellett Ukrajnából érkeznek a külföldi munkavállalók, akiket fizikai és szellemi munkakörben egyaránt alkalmazzák a cégek. A választ adó vállalkozások fele foglalkoztat Ukrajnából érkező fizikai munkavállalót, 10 százaléka pedig szellemi munkakörben – a foglalkoztatásukat támogató kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.
Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatását a válaszadók egynegyede jelölt meg
Mind fizikai, mind pedig szellemi munkakörben alkalmaznak harmadik országbelieket, a teljesség igénye nélkül: Szerbiából, Jordániából, Ecuadorból, Mongóliából.
A megkérdezett kölcsönbe vevő cégek munkaerő igényét a minősített magyar köcsönbeadó cégeken kívül külföldi magánszemélyek, ügynökök, vagy akár a „harmadik” országban toborzó cégek is elősegítik, hogy azután azok egyéni munkavállalási formában folytassák magyarországi tevékenységüket.
A harmadik országbeli munkavállalók részére az őket alkalmazó cégek szállást is biztosítanak, leggyakrabban családi házakban, vagy lakásokban történő elhelyezéssel.
A megkérdezett cégeknél a harmadik országbeli munkavállalók esetében a foglalkoztatás időtartama maximálisan 24 hónap, vagy annál hosszabb időtartam, melyet leggyakrabban a munkavállalók felmondása vagy a határozott idő lejárta szakít meg.
A válaszadó cégek több mint fele maximális elégedettségét fejezte ki a harmadik országbeli munkavállalók munkájának megítélésével kapcsolatban, éppen ezért 2024. évre előre tekintve is tervezik, hogy a jövőben is alkalmaznak majd külföldi (uniós, ukrajnai), illetve harmadik országbeli munkavállalókat. A hazai építőipari vállalkozások egyúttal azt is jelzik, hogy sokasodik a külföldi befektetők által közvetlenül, külföldi érdekeltségű cégeken keresztüli unión kívüli munkaerő foglalkoztatása. Jellemzően távolkeleti és török befektetők létesítményeinek megvalósításához a befektető relációjából hozzák az építési termékeket, a munkavállalókat és a kivitelezői gépi kapacitásokat, technológiát is.
Forrás: ÉVOSZ
