Innovatív építőanyagok, termékek és technológiák témakörében tartott szakmai konferenciát az ÉVOSZ és a GREENOLOGY. A Tudásmegosztás a fenntartható építőiparért workshop sorozat harmadik eseményén több más mellett szó volt a nemzetközi példákról, kutatásokról, a természetközeli építőanyagokról és az épületek biológiai hatásairól is. A negyedik, záró workshopra június 9-én kerül sor.
Az ÉVOSZ és a GREENOLOGY Zöldinnovációs és Fenntarthatósági Tudásközpont közti együttműködés jegyében, az ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozatának szervezésében indult április végén workshop sorozat, Tudásmegosztás a fenntartható építőiparért címmel. A harmadik szakmai eseményre június 3-án került sor az ÉVOSZ székházában, illetve az online térben. A korábbi rendezvényeken a zöld épületfelújításokról, illetve a moduláris építészetről hallhattak szakmai előadásokat a résztvevők, illetve oszthatták meg észrevételeiket, a múlt pénteki alkalommal pedig az innovatív építőanyagok, termékek és technológiák voltak fókuszban.
Prof. Dr. Boros Anita, a GREENOLOGY Tudásközpont vezetője nyitó előadásában elmondta, a tudomány trendjei között most releváns a nyersanyagok mértéktelen kiaknázása, a természeti erőforrások szennyezése, elpusztítása. Azt is megnézik, mi lesz akkor, ha a mostani anyagok, például az acél, a kavics, ércek vagy nemesfémek elfogynak. Erre jelenthetnek megoldást az olyan alapanyagokon nyugvó épületek, melyek biológiai alapokon, újrahasznosított anyagokat vonnak be és az energiafelhasználásuk is megújuló. A GREENOLOGY Tudásközpont kutatásában számba vette az építőiparban új, fenntartható technológiákat, minta a 3D adta nyomtatás iparági lehetősége, vagy a nagy tömörségű aerogél, illetve nanotechnológia; a nano anyagok hozzáadásával történő tulajdonság javítás – emelte ki Boros Anita.
A természetközeli építőanyagok és az épületbiológia
Velősy András okleveles építészmérnök, az ÉMI Nonprofit Kft. munkatársa folytatta a témakört a természetközeli építőanyagok bemutatásával. Nézete szerint minden, ami körülvesz minket az építőanyag. Ezt támasztotta alá egyetemi hallgatók alkotópályázatainak nyertes kísérleteivel. A hallgatóság megismerte az így tervezett vályogpanelt, és a növényi hulladék eredetű, diófa levél alapú építőlemezt. A szakember elmondta, nagyon széles sáv rajzolódik ki az emberi kreativitás során, rajtunk múlik, hogy mit, mennyit és hogyan használunk fel.
Márkus Ferenc a TSPC Kft. nevében szólalt fel a moduláris építészet hazai lehetőségeiről az innováció jegyében. Elmondta, hogy a moduláris építészet itthoni alkalmazásának lehetőségei a lakó és szálló épületek, oktatási intézmények épületei, az egészségügyi ellátás épületei, bizonyos irodaépületek, de leggyakrabban az ideiglenes vagy kiszolgáló épületek. Megemlítette ugyanakkor a technológia elterjedését hátráltató tényezőket is, amik a téves előítélet, a szakmai ismeretek hiánya, a szabályozási környezet hiátusai.
A workshop hátralévő részében a személyesen és az online térben résztvevők Bíró Péter (Naturica Group) tolmácsolásában megismerhették az épületbiológia jelentőségét. Azt, hogy miként van kölcsönhatásban az ember és az épített környezet, ezek hogyan mérhetők és milyen szerepük van a fenntartható építésgazdaságban.
A záró előadásokban az Exoline innovatív vízszigetelési megoldása is terítékre került, illetve a fenntartható finanszírozási lehetőségeket is megismerhették a résztvevők.
A workshop sorozat következő, egyben utolsó részében az innovatív újrahasznosítás témakörében készülnek a szervezők szakmai előadásokkal.
Forrás: greenology.hu, Magyar Építéstechnika
