Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) tavaly év végén jelentette be, hogy a BUILD UPON2 elnevezésű, H2020 projektben megszületett egy olyan keret- és indikátorrendszer, amely lehetővé teszi a városok számára az épületenergetikai felújítások valódi hatásainak figyelemmel kísérését és számszerűsítését. Az eszköz felerősíti a nemzeti épületfelújítási stratégiák helyi hatékonyságát és végrehajtását.
Az EU és hazánk klímasemlegességének eléréséhez 2050-ig azonnali és többszintű cselekvésre van szükség. A nemzeti eredmények támogatásához elengedhetetlen a meglévő épületállományok energetikai felújítása, melyet az önkormányzatok helyi szinten tudnak ösztönözni.
A 2019 nyarán 8 ország partnerségével indult BUILD UPON2 nemzetközi projekt, amely egy többszintes épületfelújítási keretrendszer kidolgozását és tesztelését célozta meg a 2050-re kitűzött európai karbonsemleges épületállomány eléréséért. A projekt fő fejlesztése egy nemzeti, régiós és helyi szinteket összehangoló épületfelújítási monitoring keretrendszer, amely kulcsfontosságú eszközt biztosít az energetikai felújítások eredményeinek azonosításához és nyomon követéséhez.
A projekt eredményei
A projekt két és fél éve alatt nemzeti irányítóbizottságok és a bevont városok támogatásával 2020-ban elkészült a keretrendszer első, majd 2021 októberében többkörös finomhangolás után a végleges verziója. Budaörs mintavárosként workshopokon vizsgálta, hasznosak-e a javasolt mutatók, vajon rendelkezésre áll-e a szükséges mennyiségű adat, van-e megfelelő adatgyűjtő rendszer, és van-e elegendő – technikai, pénzügyi és humán – erőforrás a sikerhez.
A közös gondolkodás eredményeképpen végül négy környezeti, négy társadalmi és öt gazdasági indikátor jött létre. Ilyen mutató például a CO2-kibocsátás csökkentése, az energiaszegénységből kikerült háztartások százalékos aránya, a beltéri levegő minőségének javítása vagy az energetikai felújítási munkák révén támogatott munkahelyek. Ezt az indikátorrendszert olyan források egészítik ki, amelyek segítik a városokat az adatgyűjtésben és az eredményekről szóló jelentések hatékony elkészítésében. Az adatok tekintetében az egyszerű, könnyen hozzáférhető, az összehasonlíthatóság érdekében egységes adatok gyűjtése a cél, módszertanilag pedig fontos, hogy rögzítsék azokat. Ha pedig becslésre támaszkodnak, akkor ennek módszertanát is rögzítsék az önkormányzatok. Költségek mindig lesznek, de fontos, hogy ezek ne jelentsenek akkora terhet, ami kizárja a használatot.
A mintaváros tervei, a következő lépések
Budaörs, a magyar mintaváros régóta elkötelezett a klímavédelem területén. A BUILD UPON2 projekt nagymértékben segítette az önkormányzatot céljai elérésében. A keretrendszert hat plusz három önkormányzati épület megvizsgálásával tesztelték, és azonnal látszott, hasznos lesz. Szeptemberben a képviselő-testület úgy határozott, hogy a keretrendszert első körben bevezeti az önkormányzati épületállományra, illetve azokra a projektekre, ahol ez alkalmazható. Mindezeken túl szeretnének olyan képzéseken részt venni, amelyeket a téma releváns képviselői tartanak.
Szabó Sándor, a Budaörsi Polgármesteri Hivatal pályázati koordinátora szerint az egyik nagy kihívás az adatok hiányossága, illetve rendszerezése volt, ugyanis a folyamatosan gyűjtött adatok az önkormányzat különböző irodáinál landoltak. A projektnek köszönhetően elindult egy egységes, folyamatosan koordinált adatgyűjtés, ami jelenleg jól működik az önkormányzatnál, ugyanakkor a lakossági és a szolgáltatószektor épületfelújításaival kapcsolatos adataira egyáltalán nincs rálátásuk, ehhez országos szintű adatgyűjtésre volna szükség.
A lakossági adatgyűjtésben a jövőben segíthetnek az önkormányzat által évente kiírt energiahatékonysági korszerűsítési pályázatok, melyek a tervek szerint teljesebb körű adatszolgáltatást igényelnek majd, és nyomon követik a források felhasználásának hatékonyságát egy meghatározott időszakig. A legfontosabb jövőbeli feladatnak Szabó Sándor egy dedikált „klímareferens” kinevezését tekinti, aki napi szinten összefogja és koordinálja a folyamatokat, hogy biztosítsa az érdemi továbblépést, és hosszú távon javítsa az eddig elért eredményeket.
A projekt záróeseményeként szervezet minikonferencián részt vevő Újszászi Györgyi környezetvédelmi és fenntarthatósági referens (Budavár), Németh Ákos tanácsnok (Szombathely) és Ferenczi István képviselő (Kispest) a budaörsi tapasztalatokat megismerve egyetértettek abban, hogy kiemelten fontos az adatgyűjtés és -kezelés, a dedikált klímareferens kinevezése és az önkormányzati munkatársak edukálása.
hatása hogyan mutatható be a nagyközönségnek, ha a Keretrendszert széles körben használják.
Nemzeti szintű hatás
A BUILD UPON2 projekt országos szinten is érezteti a hatását: a felújítás előnyeinek mérésére szolgáló új, holisztikus megközelítés révén a helyi önkormányzatok most adatokat tudnak szolgáltatni a nemzeti Hosszú Távú Felújítási Stratégiához (LTRS), amelynek elkészítése minden EU-tagállam számára kötelezettség. Ha a keretrendszer indikátorait a tagállamok sablonként használják stratégiáik nyomon követésére, biztosítani tudják, hogy minden követelménynek megfeleljenek, megkönnyítve az Európai Bizottság számára az előrehaladás értékelését.
Az Épületfelújítási Keretrendszer Módszertani Kézikönyve a HuGBC honlapján, a projekt aloldalán elérhető. A Keretrendszer önmagában nem határoz meg felújítási célokat, hanem egy eszköz kíván lenni, hogy támogassa az önkormányzatokat és épülettulajdonosokat saját céljaik elérésében. A módszertan – illeszkedve a Polgármesterek Szövetsége SECAP módszertanához – magán- és önkormányzati lakóépületekre, önkormányzat tulajdonában levő középületekre és nem önkormányzati tulajdonú kereskedelmi-szolgáltatási épületekre vonatkoztatható.
_____________________________________________________________________________
A BUILD UPON2 projektről
Az EU Horizon 2020 által finanszírozott BUILD UPON2 projekt képessé teszi Európa városait arra, hogy meglévő épületállományuk 2050-re történő karbonmentesítése érdekében egyesítsék erőiket a nemzeti kormányokkal és az iparral. A BUILD UPON2 8 mintavárossal és 24 követővárossal dolgozott együtt az Európai Bizottság Felújítási Hullám törekvése megvalósításához szükséges stratégiák kidolgozásán. A fő hangsúly egy „többszintű, a felújítások hatását vizsgáló keretrendszer” kidolgozásán és tesztelésén volt. Ezt a keretrendszert az épületfelújítás sokféle előnyének nyomon követésére és jelentésére használják. A városfelújítási stratégiák egyedülálló mérföldkövei és mérhető előrehaladási mutatói többek között: kibocsátáscsökkentés, fokozott foglalkoztatás és javuló egészség. Az adatok helyi szintű rögzítésével a keretrendszer összekapcsolja a felújítást a nemzeti szintű szakpolitikai és döntéshozatali folyamatokkal, ösztönzi a nagyobb beruházásokat a városregenerációs programokba, és lehetővé teszi a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos kezdeményezések bővítését és szélesebb körű felhasználását.
A projektet az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja támogatta a 840926 számú támogatási megállapodás keretében.
