Nagy érdeklődés mellett zajlott az ÉVOSZ, a MAKÉSZ és partnereik által szervezett szakmai napok Tökölön, melynek fókuszában a jövő faépítészete állt.
A 2023. szeptember 6.-án és 7.-én tartott, “A jövő faépítészete” címet viselő szakmai napokon a résztvevők megismerhették a legújabb Európai Uniós klímavédelmi programokat, a különböző építési technológiák előnyeit, valamint a természetes építőanyagok hazai építésgazdasági szerepét. „A faépítészet népszerűsége folyamatosan növekszik, de nagyon sok edukációs munka vár még az iparágra, mert sokan nincsenek tisztában a faházak előnyeivel, alkalmazási lehetőségeikkel” – emelte ki Dipl. Ing. Georg Lange, az Európai Készházgyártók Szövetségének ügyvezetője.
Koji László ÉVOSZ elnök még erősebb összetartást kért a készházépítő vállalkozások részéről a következő nehéz hónapokban, és az edukáció fontosságát emelte ki.
A KP Sales House Kft. tököli üzeme adott otthont az ÉVOSZ és szakmai tagozata, a MAKÉSZ, valamint a HuGBC, a Kp Sales House Kft., a NaturicaGroup Kft. és a STEICO által közösen szervezett kétnapos rendezvénynek.
A fa szerepe kiemelt a karbonsemlegesség elérésben
A Green Deal értelmében 2030-ra 40%-kal kell csökkenteni CO2-kibocsátásunkat, 2050-ig pedig az építőiparnak el kell érni a teljes CO2 semlegességet. Ebben a favázas szerkezetek és a fa, valamint a természetes alapú hőszigetelések jelentős szerepet töltenek be. A kétnapos rendezvényen résztvevő Európai Készház Szövetség ügyvezetője szerint hazai és európai szinten is szükséges a piaci szereplők, kormányzati döntéshozók és a magánszemély építtetők részére ismertetni a faépítészet előnyeit és technológiai lehetőségeit. Annak érdekében, hogy az építőipari szereplők és a lakosság is jobban megismerhesse a készházépítést, az Európai Készház Szövetség egy Manifesztumot adott ki, melyben összefoglalja a technológia előnyeit és lehetőségeit.
A különböző Európai országokban eddig nem létezett egységes standard a készházakat illetően, ennek pótlására jelenleg kidolgozás alatt áll egy, a készházakkal szemben tanúsított követelményrendszer, melynek várható megjelenése 2023. év vége.
A karbonsemlegesség eléréséhez szükséges célkitűzéseket a magyar kormány is kiemelten előtérbe helyezi – hangsúlyozta Osváth Gábor Dezső, az ÉKM Építésgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkárságának Építésinnovációs főosztályvezetője. A környezeti kihívások miatt lényeges cél a körforgásos gazdaság előtérbe helyezése, az energiahatékonyság és a hulladékgazdálkodás minél komplexebb elősegítése, amelyek közép- és hosszútávon átalakítják a termelésünket, a környezetünket és helyünket a gazdaságban. A Nemzeti Építésgazdasági Stratégiában is előtérbe kerül a vályog-, a fa- és a kenderalapú anyagok használata.
Teljesítmény és megfelelőség értékelési nyilatkozat kerül bevezetésre
További lényeges feladat az építési termékrendelet, mely jelenleg az Európai Unió részéről kidolgozás alatt áll, és amely esetén ugyancsak cél a természetes alapanyagok használata, a körforgásos gazdaság előtérbe helyezése. A jövőben küszöbértékek kerülnek majd harmonizált szabványként meghatározásra, amelyeket az egyes termékeknek teljesíteniük kell. Ezentúl nem teljesítménynyilatkozat lesz a kiadandó dokumentum elnevezése, helyette bevezetésre kerül a „Teljesítmény és megfelelőség értékelési nyilatkozat”.
Borka Árpád MAKÉSZ elnökségi tag sürgette, hogy a döntéshozók mihamarabb definiálják a moduláris házak, a mobilházak, a konténer házak fogalmát, mert ennek hiánya az építtetők és az engedélyező hatóságok részéről is probléma az eligazodásban, és az egyes gyártók termékei nem összemérhetők. Sok olyan gyártó létezik a hazai és nemzetközi modul és mobilházas piacon, melyek termékei semmilyen követelményt nem teljesítenek, emiatt alkalmasak a megrendelők félrevezetésére és a piac torzítására.
A rendezvényen a banki finanszírozás kérdése is felmerült, mivel ezek a házak gyorsabban átadásra kerülnek, a jelenlegi banki rendszer viszont több hónapon át elhúzódó, több szemlét igénylő, szakaszos finanszírozásra van berendezkedve.
Az épületbiológia szerepe a klímavédelmi célok elérésében
Biró Péter, hazánk egyetlen nemzetközi épületbiológusa, előadásában felhívta a figyelmet az építőipar hazai és nemzetközi kihívásaira, illetve bemutatta, hogy az épületbiológia hogyan támogathatja a 2050-ig elérendő klímavédelmi célokat. Ismertetett két olyan keretrendszert is, melyek mind az építésztervező szakembereknek, mind a kivitelezőknek mankót adnak a fenntartható, épületbiológiailag is magas értékű épületfelújításokhoz és új építéshez.
Az épületbiológia 25 alapszabálya – 25 Grundregeln der Baubiologe – már magyar nyelven is elérhető a Nemzetközi Épületbiológiai Intézet (IBN Rosenheim) oldaláról. Az épületbiológiai méréstechnikusok számára pedig az SBN 2016-os keretrendszer áll rendelkezésre, melyben az egészségügyileg ajánlott határértékek és mérési metódusok is meghatározásra kerültek.
A szakember elmondta, hogy eddig kevés figyelmet kapott ez a terület. Az ökológiai hatások mellett fokozott figyelmet kell szenteljünk az épületeinkbe beépített építőanyagok egészségünkre gyakorolt hatására. Ugyanis a WHO már 1984-ben hivatalosan is elismerte és definiálta a Beteg Épület Szindrómát (Sick Building Syndrom), azóta a helyzet sajnos csak romlott és több, az épületeinkkel összefüggésbe hozható civilizációs betegség jelent meg (allergia, asztma, MCS-es).
Projektpélda – Taborama magasház
A természetes építőanyagok felhasználásában komoly potenciál van, hiszen mind ökológiai, mind élettani tulajdonságaik rendkívül előnyösek. Példaként bemutatásra került egy nemrégiben megvalósult munka Bécsből, Ausztria legrégebbi magasházán végeztek energetikai felújítást birkagyapjúval elkészített belső oldali hőszigeteléssel, a 29.000 m2 gyapjú hőszigetelés beépítése 47.000 kg CO2-megtakarítást eredményezett.
Projektpélda – Kloster Plankstätten passzívház
Biró Péter második példaként az idén faépítészeti különdíjjal díjazott, Németországban található Kloster Plankstätten-t mutatta be, mely egy 3 szintes könnyűszerkezetes favázas passzívház épület. Az épületnél a felhasznált építőanyagok: a fa és a szalmabála hőszigetelés is a kolostor saját erdeiből és mezőiről, 1,5 km-es körzetből került kitermelésre, majd ezekből 500 fal-, födém- és tetőelem készült. Így az épület ökológiai lábnyoma az 1/30-ad része egy konvencionális szerkezetnek.
Forrás: ÉVOSZ
