Idén egy nappal hamarabb értük el a Globális Túlfogyasztás Napját mint 2021-ben.* Ez az a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek. Bár a pandémia alatt 2020-ban ez a dátum augusztus végére esett, az azóta eltelt időszakban ismét hihetetlenül pazarló életmódot folytattunk. Épületeink a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás 32 százalékát lakóépületeink működtetése adja, ezen belül is jelentős részét az energiapazarló családi házak. Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki. Mindez a Knauf Insulation közleményből derül ki.
Az építőanyagok és építési rendszerek gyártásával foglalkozó vállalat szakembere, Kanyuk László a családi házak korszerűsítésének szükségességére hívja fel a figyelmet szerkesztőségünkhöz eljuttatott cikkében. Rámutat, ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Földünk erőforrásai végesek, és 1970 óta egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. Ez a mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tudnak olyan ütemben regenerálódni, mint amilyen ütemben elhasználjuk azokat – ismerteti a szakember, és hozzáteszi: ahhoz, hogy az előirányzott 1,5 Celsius-fokos felmelegedést tartani tudjuk, drasztikus változtatásokra van szükség.
Elavult családi házak
Magyarországon a Knauf Insulation adatai szerint a magyar lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagyrészük energetikailag korszerűtlen. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt különösen felértékelődik épületeink szigetelése.
Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását – hangsúlyozzák a közleményben. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy az építőipari kapacitás és -alapanyagok hiánya nem könnyíti meg a háztulajdonosok dolgát, de ma már rendelkezésre állnak olyan korszerű lehetőségek is, amelyek viszonylag egyszerűen és gyorsan kivitelezhetők.
A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg – hívja fel a figyelmet cikkében Kanyuk László. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő hőszigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.
A társasházak esetében is van mit javítani
A Knauf Insulation szakembere korábbi írásában kitért a társasházak korszerűsítésének jelentőségére is. A májusban közölt cikk szerint a háztartások évi 4 milliárd köbméter földgázt fogyasztanak közvetlenül és a távhőszolgáltatáson keresztül. Az írás kitér arra is, az utóbbi négy év energiahatékonysági felújításai során megtakarított évi kétmilliárd köbméter földgáz jelenlegi értéke 3200 milliárd forint.
A szakember ebben az írásában hangsúlyozta, a társasházak energiahatékonysági problémáinak részleges megoldása nélkül sem az energiaszegénység, sem a klímakatasztrófa ellen nem lehet hatékonyan fellépni.
Rámutat ugyanakkor, hogy a társasházi felújításokat nehezíti, hogy a lakástulajdonosoknak közösen kell döntéseket hozniuk, ami jóval több szervezési, egyeztetési munkát igényel. Emellett a társasházakban élőket anyagi és szervezési problémák is visszatartják a teljeskörű felújítástól. Hozzáteszi, ennek ellenére van felújítási hajlandóság: elsősorban a szigetelésre másodsorban a gépészet megújítására költenek a lakóközösségben élők.
A Knauf Insulation szakembereinek tapasztalatai szerint a panelfelújítási programban résztvevő lakóházak esetében a fűtési költségek 25-30 százalékkal csökkentek az épület szigetelése után. Abban az esetben pedig, ha az ingatlanban nyílászáró-korszerűsítés is történt, akár 35-50 százalékot, és fűtéskorszerűsítéssel még akár újabb 20-25 százalékkal többet is megtakaríthatnak az ott élők a rezsiköltségen. A cikk kitér arra is, hogy az energiapazarlás visszaszorítása mellett ezeknek a felújításoknak értéknövelő hatása is van. Czabarka Mihály, a társasház-felújítások lebonyolításával foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője elmondta, a Magyar Energiahatékonysági Intézet tanulmánya szerint a piaci árak alapján a felújított és a felújítatlan ingatlanok négyzetméter ára között akár 50 százalék is lehet az eltérés.
Szigeteléssel egy zöldebb jövőért
Meglévő épületeink energiahatékonyságát utólagos energetikai korszerűsítéssel lehet növelni. A családi házak energiafelhasználásának csökkentése például utólagos hőszigeteléssel, jelentős megtakarítást eredményezhet – mutat rá írásában Kanyuk László. Hozzáteszi, ugyan ez egyszeri nagyobb kiadás, azonban ezzel a beruházással csökken az energiafelhasználás, nő az épületek értéke és csökken a fűtésre használt földgáz mennyisége is.
Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója elmondta: „Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonnával csökkenthetnénk a CO2-kibocsátást évente, családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, karbon-lábnyomunkat pedig 6 százalékkal is mérsékelhetnénk, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás mérsékléséhez, illetve a jelenlegi állapot fenntartásához.”
Energiafogyasztásunk jelenti a legnagyobb környezetterhelést
A Knauf Insulation cikke kitér arra is, hogy Magyarország ökológiai lábnyoma az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban azonban rendkívül magas. Ha az egész világ úgy élne, mint hazánk, a Föld éves tartalékai már május 30-án elfogynának – fogalmaz a közlemény.
A legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztásunk jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát. A fogyasztás mértéke országonként más és más. Ismertetik, a lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A felsorolás másik végén vannak azok az országok, akik ennél sokkal jobban teljesítenek, és december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar és Kirgizisztán.
Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma 1961 és 1973 között megduplázódott. A szén-dioxid kibocsátás az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb összetevője. Ha 30 százalékkal csökkentenénk az emberiség CO2-kibocsátását, a Globális Túlfogyasztás Napja akár egy, másfél hónappal is eltolódhatna, 2030-ban már szeptember 16-ig is – hívja fel a figyelmet cikkében a Knauf Insulation.
*2022-ben július 28-ra esik a Túlfogyasztás Napja
Forrás: Knauf Insulation
