A Brick Award kortárs téglaépítészetet népszerűsítő versenyre az építészek legkiemelkedőbb alkotásaikkal a világ minden tájáról nevezhetnek. A szakmai zsűri öt különböző kategóriában osztja ki a legjobbaknak ítélt díjakat. Az idei év Nagydíjasa és egyben a “Közös használatú közterek” (Sharing Public Spaces) kategória győztese a kínai Studio Zhu Pei építésziroda projektje, a Jingdezhen Császári Kemencemúzeum (Jingdezhen Imperial Kiln Museum) lett.
Jelentős porcelángyártási múlt
Kína Jingdezhen városában működött a Ming-és a Quing dinasztia Császári Porcelánkészítő Manufaktúrája, amely a császári udvarnak szánt kiváló minőségű porcelánokat készítette. A termelés hatalmas léptékű volt, több száz, ha nem több ezer dolgozót foglalkoztattak. 1433-ban a palotából egyetlen rendelés 443 500 porcelánra vonatkozott, mindegyik sárkány és főnix mintával. Ezeket a hatalmas mennyiségeket a palota szétosztotta a tartományok kormányzására küldött számos Ming herceg között, valamint ajándékba adták más előkelőségeknek, és külföldre küldték diplomáciai ajándékként. Néhányat el is adtak, különösen exportra, néha pedig a császári gyűjtemény antik darabjait Jingdezhenbe küldték másolásra. A város műhelyei, lakóházai a kemencekomplexumok köré épültek, utcamintáit a természet és a porcelánipar együttesen hozta létre. A szűk utcák nagy része a Chang folyóhoz vezetett, amin keresztül szállították a porcelántermékeket és bonyolították a kereskedelmet.
Múzeumegyüttes felépítése
A Császári Kemence megmaradt romjai mellett elhelyezkedő Császári Kemencemúzeum tervét Jingdezhen észak-déli irányú utcahálózatához igazították, bejáratával, vízmedencéivel, hídjával nyugat felé tájolva. A múzeumegyüttest nyolc parabolikus téglaboltozat alkotja. A szivar alakú boltozatok mindegyike a hagyományos kemencék formáit mintázza, ám kissé mégis eltérnek egymástól. A boltozatok íves alapszerkezete két téglafalból áll, közöttük öntött betonnal. Az alacsonyan fekvő, félig besüllyesztett komplexumot körülvevő medence azt a hatást kelti, mint ha az épület a mellette lévő vízfelületen lebegne.
A természetes fény a pincékbe az épületek közötti udvarokon keresztül, míg a felsőbb emeletekre a nyitott vagy üvegezett boltozatvégeken, a padló feletti vízszintes fényréseken, a falakon lévő réseken és a kemencék füstnyílásaira emlékeztető tetőablakokon keresztül jut be.
Az öt süllyesztett udvar más-más témájú: arany, fa, víz, tűz, föld. Az öt téma nemcsak az ősi kínai gondolkodást tükrözi, hanem a hagyományos porcelánkészítési technikákhoz is kapcsolódik.
A parabolaszerű átjárókkal, nyitott udvarokkal és kifogástalanul megkomponált kilátásokkal összekapcsolt szerkezetek galériáknak, beltéri és kültéri előadóknak és egy félig nyitott kávézónak adnak otthont.
Természetes hűtés
Jingdezhenben nyáron nagy a hőség, ezért a múzeum természetes hűtéséről is gondoskodtak a tervezők. A nyitott és zárt boltozatok elrendezése nem csak a napfényt takarja el, de minden boltozatot egyúttal szélcsatornává alakít át, lehetővé téve a hűvös szellő beáramlását. Az öt különböző léptékű süllyesztett udvar a helyi függőleges udvarokhoz hasonlóan kéményhatást is kelt, így háromdimenziós szélinstalláció jön létre.
Újrahasznosítás
Az építés során felhasznált 2,8 millió tégla új és a kemencék lebontásából visszamaradt régi téglák keveréke. Az újrahasznosított kemencetéglák használatának Jingdezhenben hagyománya van. Mivel a téglakemencéket két-háromévente le kell bontani, hogy a kemencék hőteljesítményét megőrizzék, szinte az egész város újrahasznosított kemencetéglából épült. Ezek a régi téglák elválaszthatatlanok a város éltető elemétől, a kerámiagyártástól.
A hatalmas boltíves múzeum tisztelgés Jingdezhen ősi kemencéi előtt, csodálatot ébreszt egy korszak iránt, amely máig meghatározza a város életét. A projekt sikere nem csak a fizikai anyagokban és az építészeti metaforák szépségében gyökerezik, hanem abban is, hogy a tervező nagyszerűen integrálta az épületegyüttest a helyi környezeti viszonyokba és kultúrába.
Forrás: https://teglasszovetseg.hu/a-jingdezhen-csaszari-kemencemuzeum-nyerte-a-brick-award-idei-nagydijat/
