Csendesen döntött csúcsot a hazai lakáspiac

125

Tavaly október-decemberben történelmi csúcsra ért az új otthonok árszintjét jellemző index a KSH legfrissebb előzetes adatai szerint. Ugyanebben az időszakban a használt lakásoknál viszont árcsökkenést regisztrált a statisztika. Az ellentmondás ellenére az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a hazai lakáspiac nagyjából belesimul az európai trendbe.

Miután 2023 őszén – a 2015-ös 100%-os bázishoz viszonyítva – 271,8-as indexszel csúcsot döntött a hazai árszint, a negyedik negyedévben lefelé vette az irányt, s mintegy öt százalékponttal csökkent, 266,9-re. A KSH előzetes adatai azt is mutatják, hogy ez az összegző érték két ellentétes folyamatot fed. Az új lakások, melyek a piaci forgalomnak csak töredékét adták, tovább drágultak. A részpiaci árindexük a harmadikról a negyedik negyedévre 296,4-ről 308,3-ra emelkedve döntött csúcsot. A használtpiac ettől eltérő képet mutatott.

Bár a tranzakciók átlagára ott is nőtt, ez egyértelműen csak a forgalom összetételében bekövetkezett változásnak köszönhető. Azaz annak a következménye, hogy a vevők ekkor inkább a jobb állapotú, kedvezőbb elhelyezkedésű és emiatt drágább ingatlanokat keresték. Az azonos minőségű használt lakások árát tükröző elméleti index egy negyedév alatt 267,9-ről 260,7-re csökkent. Ez az érték jó közelítéssel a 2022 őszi-téli árszínvonalnak felelt meg.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ennek kapcsán arra emlékeztet, hogy a használt lakások árát gyakran alakítják egymást sűrűn váltó ellentétes hatások. Például az elmúlt öt esztendőben a tavalyi október-december immár a 6. olyan negyedév volt, amelyben az azt megelőzőhöz képest csökkent az index. Ám eddig minden ilyen negyedévet rögtön egy olyan követett, amiben ismét drágultak a használt otthonok.

Éves összevetésben az összevont hazai árindex 3,3 százalékkal nőtt a múlt év utolsó negyedében. Az Eurostat adatai szerint ez irányában megfelelt az akkori összuniós ármozgásnak, ám mértékében számottevően meghaladt azt (+0,2%). A közösség piacát ebben az időszakban országonként erősen széttartó árváltozások jellemezték, hazánk a 3,3 százalékos drágulással a középmezőnybe tartozott. A legnagyobb növekedést Lengyelországban mutatták ki, ahol egy év alatt 13 százalékkal nőttek a lakásárak. Azt követte Bulgária (10,1%), Horvátország (9,5%), Litvánia (8,3%) és Portugália (7,8%). A másik végletet Luxemburg képviseli 14,4 százalékos árcsökkenéssel, jelentős volt az értékvesztés a német piacon is (-7,1%), s melléjük Finnország (-4,4%) fért még fel a vesztesek dobogójára.

Ha a tendenciát nézzük, ugyancsak vegyes a kép, tavaly a közösség legtöbb országában éven belül is változott az ármozgás iránya. Mindössze öt olyan ország van az unióban, ahol legalább 3 éve töretlenül, negyedévről-negyedévre drágulnak a lakások. Ezek: Bulgária, Horvátország, Portugália, Litvánia és Szlovénia. E két utóbbi élen áll abban, hogy itt már kilencedik évébe lépett a megszakítás nélküli drágulás. A folyamatosan vesztők kevesebben vannak, közülük a német piacon a legrosszabb a helyzet, ahol immár 6 negyedéve olvadnak folyamatosan a lakásárak. Ezt a rossz sorozatot csak Luxemburg közelítette meg, ahol 5 negyedéve csúsznak a lejtőn.

Az Eurostat adataiból az is kitűnik, hogy a lakásárak 2023 végén regisztrált csökkenése leginkább a közösség fejlett országaira volt jellemző. Erre vall, hogy míg az uniós árindex növekedni tudott, éves összevetésben a már említett 0,2 százalékkal, addig az eurózónára kalkulált ármutató 1,1 százalékos visszaesést jelzett.

A negyedik negyedév előzetes adatai birtokában már a teljes 2023-as év árváltozása is megbecsülhető. Valkó Dávid úgy kalkulál, hogy az éves drágulás 5 százalék körül lehetett. Ám tekintettel arra, hogy ehhez tavaly 17,6 százalékos infláció társult, a mérleg jelentős átlagos reálárcsökkenést mutat.

 

Forrás: OTP Ingatlanpont