Több száz szakember részvételével zajlott az Építőipar 2022 konferencia április 26-án, a Corinthia Hotelben. Az építéságazati szakmai esemény megnyitó beszédében Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szükséges intézkedésként fogalmazta meg, hogy a szerződések lehetőséget adjanak a napi árazásra és az indexálásra. A konferencián az építőipar kapcsán több más mellett hangsúlyozták az állami szerepvállalás jelentőségét, a hatékonyságnövelést, a hazai anyaggyártás fellendítésének szükségességét, illetve az oktatás jelentőségét. Immár hagyományosan a rendezvényen adják át az „Év Építőipari Személyisége” díjat, amit idén Puskás András, az ÉMSZ előző elnöke kapott.
Az építéságazat meghatározó szereplőinek részvételével zajlott a negyedik alkalommal megrendezett szakmai konferencia, az Építőipar 2022. Az eseményen ezúttal is több száz szakember vett részt a szektor különböző területeiről, mint például kivitelezők, beruházók, anyaggyártók, valamint a szakmát képviselő szervezetek. Az idén két helyiségben is zajló rendezvényen az ágazat legfontosabb témáival foglalkoztak előadások és panelbeszélgetések formájában.
Szintet kell lépni az építőiparban
Koji László, az ÉVOSZ elnöke a rendezvényt megnyitó beszédében úgy fogalmazott: az építőiparban szintet kell lépni! A szakmai szervezet vezetője kiemelte, olyan kollégák vannak az ágazatban, akikkel ez sikerülni fog. Hozzátette, ehhez szükség van mindenkinek a közreműködésére, az új ötletekre, innovációkra. Az ÉVOSZ elnöke az építőipar teljesítményével kapcsolatban elmondta, idén is képes lesz teljesíteni a 2021-ben elért durván 5500 milliárd forintos termelési értéket, annak ellenére, hogy az állami és az önkormányzati megrendelések csökkenésével számol a szervezet. Az ÉVOSZ várakozásai szerint az ágazatot a magánszektor, az ipar és a logisztikai létesítmények húzzák majd – vélekedett Koji László. Hozzátette, a lakosság az áremelkedések ellenére egyelőre szeretne felújítani, építeni, ennek megmaradásához azonban fontos, hogy az állam az ígéreteknek megfelelően tartsa meg, folytassa az idén lejáró támogatási programokat.
Szakemberhiány és lánctartozások jelentik a legnagyobb problémát
Az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, sok tényező nehezíti a teljesítményt az ágazatban, ezek közül pedig a legnagyobb problémát továbbra is a szakemberhiány jelenti. Meg kell fizetni a szakembereket, mérnököket, mert a jelenlegi körülmények közt még nagyobb a veszélye, hogy a magyar munkaerő Nyugat-Európa felé induljon – fogalmazott Koji. Kiemelte azt is, hogy az ágazatban a számlák 90%-a van csak időre kifizetve, ami azt jelenti, hogy 250 milliárd forintnyi lánctartozás mutatkozik majd év végére, ha e téren nem lesz változás. Az orosz-ukrán háború kapcsán Koji László felhívta az ágazati szereplők figyelmét, hogy alternatív megoldások keresésével ki kell tudni védeni, el kell kerülni a tartós anyaghiányt és a még drasztikusabb áremelkedést. Az építőanyagok áremelkedésével kapcsolatban az ÉVOSZ elnöke úgy fogalmazott: tükröt kell tartani mindenki elé, aki az áremelkedésért felel, vagy befolyásolhatja azt. Ehhez -tette hozzá Koji László – az ÉVOSZ minden eszközt szeretne igénybe venni.
Árfelülvizsgálatot és napi árazást, indexálást biztosító szerződések szükségesek
Véleményük szerint árfelülvizsgálatra van szükség a közbeszerzési piacon is a folyamatban lévő munkák esetében. Az új megbízásoknál pedig olyan szerződéseket tartanak indokoltnak, melyek lehetőséget adnak a napi árazásra és az indexálásra. Egyes építőipari munkák akár évekig is eltarthatnak, ezért a szakmai szervezet a szerződésekbe foglalt műszaki és pénzügyi ütemekhez igazított indexálást tart indokoltnak, amivel kapcsolatban konkrét javaslatot is megfogalmaznak. Koji László hozzátette, ezt a módszert sok európai országban már a háború előtt már meglépték. Például Olaszországban, Németországban, Nagy-Britanniában a pandémiás helyzetet követően tettek lépéseket az előre nem látható árváltozások kivédésére a közbeszerzésekre vonatkozóan, ami irányt mutatott a magánmegrendelések tekintetében is.
Jó a teljesítőképesség, de a hatékonyságon javítani kell
Az Építőipar 2022 konferenciának első előadójaként Gyutai Csaba, az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója kiemelte, 2022-ben az építőipar jó helyzetből indult, hiszen a szektor kibocsátása a tavalyi évben 5389 milliárd forint volt. Elmondta, az elmúlt időszak kihívásai – a pandémia, a háború – minden szektorra hatással voltak, így az építőiparra is, hiszen sérültek a globális ellátási láncok. Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán kiemelte, az főként a fémtermékek beszerzésében okoz problémát az építőiparban. Az alapanyaghiánnyal kapcsolatban a kormánybiztos is hangsúlyozta, hogy alternatív importlehetőségeket kell keresnie az ágazatnak, melyek közül Törökországot, Algériát és Kínát említette. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezekből az országokból származó termékeknek változó a minősége, ezért fontos a minőségbiztosítás, hiszen elsődleges kell, hogy legyen, hogy a hazai építőipar csak jó minőségű anyagokat használjon fel.
Növelni kell az anyaggyártás terén a hazai tulajdoni hányadot
Az ágazat jó teljesítményével kapcsolatban Gyutai elmondta, a szakemberhiány nagy problémát jelent, és hatékonysági problémái is vannak az ágazatnak, amin javítani kell. Arra is kitért, hogy míg a kivitelezői szektorban 90, az építőanyag-kereskedelemben pedig 80 százalékos a magyar tulajdonú vállalatok aránya, addig az anyaggyártás terén ez a szám csak 10 százalék. Ehhez az építőanyag-gyártásban újraiparosításra, termelő egységek létrehozására és a magyar tulajdonú vállalatok támogatására lesz szükség – fogalmazott a kormánybiztos.
Előadásában felhívta a figyelmet a körkörös gazdaság jelentőségére is, mellyel kapcsolatban elmondta, a hivatalos becslés szerint évente 8 millió tonna építési hulladék keletkezik, de egyes vélemények szerint ettől is jóval több. Az ilyen anyagok többségének vissza kell kerülni a gazdaságba, ezzel kapcsolatban pedig elmondta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy komplex csomagot dolgoz ki. Elmondta, az ipari létesítmények bontása ez ügyben szabályozott, a lakossági építkezések, felújítások során keletkezett építési hulladék azonban bizonytalan, ennek az állami irányítását meg kell szervezni. Az építőipart érintő fejlesztési területek között prezentációjában hat lényeges feladatot emelt ki: a hazai tulajdoni hányad növelését, a körforgásos-építésgazdaságot, az ipari termelés fejlesztését, a termékéletút követést, a költségkontrollt az állami beruházásoknál, valamint a hatékonyságnövelést és a digitalizációt.
Nem várható világgazdasági szintű lefagyás, csak lendületvesztés
Madár István, a Portfolio vezető elemzője előadásában azt mondta: ami biztos, hogy lassulás lesz Európában. A szakember úgy fogalmazott, ha kiszabadul a szellem a palackból, akkor visszatérhetünk egy kiszámíthatatlanabb gazdasági környezetbe, és egy tartós inflációs időszakba. Itt még nem tartunk, de a több egymással párhuzamos sokk okozhat gondot – fogalmazott Madár István. Elmondta, idén 1000-1500 milliárd forintnyi kiigazítást kell végrehajtani, jövőre ugyanennyit. A szakértő szerint ezt az összeget valahonnan el kell venni, amire két megoldás lehet: az ágazati különadók, vagy az állami beruházások megvágása. A Portfolio elemzője szerint, a számokat látva a kormány a beruházások eltolásával könnyebben tud kiigazítani, mint adóztatással. Ez valószínűleg csak azokat a beruházásokat érinti, amik még nem indultak el. A jövőre néző kilátások kapcsán a szakértő elmondta, hogy lehetnek visszaesések, viszont olyan lendülettel kezdtük az idei évet, hogy egy kisebb recesszió mellett is, még 4%-os GDP növekedést el lehet érni egész évre vonatkoztatva. Összegezve tehát – vélekedett a szakember – nem várható világgazdasági szintű lefagyás, csak lendületvesztés.
Drasztikus lassulás a lakáspiacon
A konferencia egyik leglényegesebb témája kétségtelenül az építőanyagárak emelkedése volt, amiről Ditróy Gergely, a Portfolio ingatlandivízió-vezetője beszélgetett a meghívott szakemberekkel. A kérdéskörben zajló pódiumbeszélgetésen Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója elmondta, az építőanyagárak kérdése ma is ugyanúgy probléma, mint egy éve, és a jelenlegi körülmények fennmaradása esetén Magyarországon a lakáspiac nagyon le fog lassulni. Balázs Attila hangsúlyozta, a hazai építőanyaggyártást fel kellene gyorsítani és ebben van is tartalék. Felhívta a figyelmet az oktatás jelentőségére is, amibe véleménye szerint sokkal többet kellene invesztálni, de kiemelte az újraiparosítást, a modernizálást is, ami a fiatalok számára is vonzóbbá tenné ezt az életpályát.
Az áremelkedések fele az alapanyaggyártók indokolatlan haszonszerzése
Scheer Sándor a Market Építő Zrt. vezérigazgatója a panelbeszélgetésben hangsúlyozta, az építőiparban most azért kell küzdeni, hogy a beruházók ne veszítsék el a beruházási kedvüket. Az építőanyagárakkal kapcsolatban a Market vezérigazgatója úgy fogalmazott: a mostani áremelkedés fele valós, a másik fele az alapanyaggyártók indokolatlan haszonszerzése, de ezen a többi szereplő veszít. Scheer Sándor elmondta, Nyugat-Európában messze nem ment végbe ilyen mértékű áremelés, de Magyarországon nagyon kiszolgáltatott helyzetben van a szektor. A Market vezetője szerint szerencsés lenne, ha az építésgazdasági szabályozás egy körbe, egy államtitkár alá tartozna. Elmondta azt is, a digitalizációt ki kellene kényszeríteni, a BIM-et is bevezetve, annak érdekében, hogy emelkedjen a hatékonyság. Az energetikai kibocsátást is tovább kellene szigorítani, de ezt ellensúlyozni kell más lehetőségekkel, például az építőipar újraiparosításával.
A magyar ásványvagyonnak nemzeti tulajdonban kellene lennie
A Masterplast Nyrt. elnöke szerint mivel a jelenlegi fejlesztések be fognak fejeződni, az ágazatnak még egy jó éve lesz. Tibor Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy az alapanyaghiány és a dráguló munkaerő miatt az építőipari szereplőknek együtt kell működniük. Úgy véli, az építőanyagár-emelkedés még messze nem állt meg. Nincs az alapanyaggyártók között versenyeztetés, nincs áralku, ami a végső árban is megjelenik, de ezt vissza kell terelni a normális mederbe, különben felborul a piac – közölte a Masterplast Nyrt. elnöke. Tibor Dávid hangsúlyozta, a magyar ásványvagyonnak nemzeti tulajdonban kellene lennie, ez külföldön is így van. Scheer Sándor véleményét osztva elmondta, rövidtávon kiszámíthatóságra van szükség, fontos lenne, hogy legyen egy összevont, integrált felelőse a kormányzatban az építőiparnak, aki az állam szabályozói szerepét is jól végzi.
Az „Év Építőipari Személyisége” díjazottja
A Market Építő Zrt. és a Portfolio által közösen alapított “Év Építőipari Személyisége” díjat idén Puskás András, a Puskás Művek Bádogosipari Kft. társtulajdonosa, az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetségének (ÉMSZ) előző elnöke kapta.
Az Építőipar 2022 előadásairól, panelbeszélgetéseiről részletes beszámolók a portfolio.hu oldalán találhatók.
Forrás: portfolio.hu, Magyar Építéstechnika
