Az Euroconstruct szlovák kutatója, Radovan Kostelník (ÚEOS), a szlovák lakásépítési teljesítmény és tulajdonosi szerkezet alakulását nézte meg az elmúlt 30 évben és hasonlította össze az előbbit a hasonló népességű Euroconstruct-tagországokéval.
A megfizethető lakhatás alap
A lakosság életszínvonalának egyik alapja a lakhatási színvonal. Az 1989-es rendszerváltás óta a piacgazdaság elvei szerint a lakhatás elsősorban a szlovák állampolgárok felelőssége (lehetőségeikhez mérten). Az állam alapvető feladata pedig, hogy olyan stabil közeget teremtsen, mely erősíti az állampolgárok felelősségét, és lehetővé teszi, hogy jövedelmüknek megfelelően éljenek. A szolidaritás elve alapján azonban állami lakáspiaci beavatkozással támogatni kell a lakosság azon csoportjait akik a lakás áru jellegéből adódóan nem tudnak önerőből megfelelő lakáshoz jutni.
Tízből kilenc szlováknak saját lakása van
A tulajdonosi szerkezet Szlovákiában érdekes fejlődésen ment keresztül az elmúlt 30 évben. A 182/1993 törvény (a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogáról) lehetővé tette, hogy a szövetkezeti lakások kedvező feltételekkel kerüljenek értékesítésre a jelenlegi lakosoknak, így a társasháztulajdonosok száma jelentősen megnőtt.
A 19 Euroconstruct-tagország közül Szlovákiában a legmagasabb a lakástulajdon aránya, 91%, ezt követi Magyarország a második legmagasabb aránnyal, 87%-kal. A szlovák lakástulajdon magas arányához hozzájárul, hogy kevés az állami bérlakás; a lakásokat befektetésként és jelzáloghitelre vették, amikor a banki kamatok alacsonyak voltak; illetve az, hogy a szlovákok hagyományosan is ragaszkodnak a saját lakáshoz.
Szlovákiában régóta okoz gondot a bérlakáshiány
A bérlakáskínálatot szinte kizárólag a magántulajdonosok kínálata határozza meg, az állami tulajdonú bérlakások aránya nagyon alacsony. Szlovákia hosszú ideje lemaradt a többi európai ország mögött a bérlakásépítésben. Az államnak több ezer üres, romos, kihasználatlan épülete van Szlovákia-szerte, azonban ezek csak akkor lennének alkalmasak erre a célra, ha önkormányzati és városi igazgatás alá kerülnének. Az önkormányzatokat viszont több tényező is korlátozza a bérlakásépítésben, mint például a városi tervek hiánya, a fejletlen infrastruktúra, a drága építőanyagok, a városokban pedig az erre a célra használható telkek hiánya.
A lakhatás kérdése minden kormányprogramban szerepel, a mostaniban is
Jelenleg a szlovák építési piac növekedését a magas kamatok fogják vissza, így a jelzáloghitelekre a kormány kamattámogatást vezet be januártól. A kormány azt is tervezi, hogy megnézi, mi az állami bérbeadás akadálya, meggyorsítja a helyi önkormányzatok bérlakásainak növelését és megfizethető bérlakásokat alakít ki. Illetve az építésre vagy bérlakássá alakításra alkalmas állami ingatlanokat beazonosítják és garantálják a támogatott lakások bérlakás jellegének megtartását, a stabil pénzügyi támogatást. A lakóépületek felújításának felgyorsítása az energiaárak és egyéb háztartási költségek emelkedése miatt is kiemelt feladat lesz.
Szlovákia lakásépítési teljesítménye az Euroconstruct hasonló népességű országaihoz képest
A szlovák lakásépítési teljesítmény helyzetének szemléltetésére egy egyszerű összehasonlítást készített az ÚEOS. Csak a lakásállományra és az elkészült lakások számára vonatkozó adatokat hasonlították össze az adott évben az Euroconstruct azon országaival, melyek lakossága megközelítőleg megegyezik Szlovákiával, azaz Dániával, Finnországgal, Írországgal és Norvégiával. Az összehasonlítás nem vette figyelembe az országok közötti gazdasági különbségeket és azok lakásépítésre gyakorolt hatását.
Az öt ország közül Dániában, Finnországban és Norvégiában több mint 500 lakás jutott 1000 lakosra 2022-ben. Írországban és Szlovákiában kevesebb mint 420 lakás jutott 1000 lakosra. Az arányt a népességnövekedés és az 1000 lakosra jutó lakásépítések száma befolyásolja, amely Szlovákiában a legalacsonyabb.
Szerző: Radovan Kostelník
(ÚEOS, az Euroconstruct szlovák tagintézete)
Forrás: Buildecon
