Ez derül ki a GKI Gazdaságkutató májusi felméréséből. A GKI azt vizsgálta, hogy mennyire fontos a környezet védelme a hazai cégeknek. Kutatásukban 900 hazai – jellemzően KKV – vállalkozás nyilatkozott a környezettudatossághoz való hozzáállásáról. A felmérés alapján az építőipari cégek kevésbé figyelnek a környezeti lábnyomukra, a környezettudatosságot továbbá nagyban meghatározza a vállalkozás mérete is.
A környezettudatos működés a gazdasági élet szereplői számára is egyre fontosabb szempont. A nagy multinacionális cégek körében folyamatosan nő a népszerűsége az ESG1 szempontok szerint való működésnek, amikor a cégek a profitmaximalizáláson túlnyúló szempontokat is figyelembe vesznek működésük során. A szemlélet egyre jobban terjed a hazai nagyobb cégek körében is.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2022 májusi felmérése keretében 900 hazai (jellemzően KKV) vállalkozás válaszolt a környezettudatossággal kapcsolatos attitűdjeiről feltett kérdésekre. Ezen belül a környezetvédelmi tanúsítások meglétét vizsgálták, illetve a karbonlábnyom csökkentése érdekében kifejtett tevékenységekről kérdezték a cégeket.
Az építőipar második a környezetvédelmi tanúsítás terén
A felmérésben részt vett vállalkozások 25%-a rendelkezett EMAS vagy ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) tanúsítvánnyal. A vállalatméret növekedésével a tanúsítvánnyal rendelkezők aránya jelentősen nő. A legkevésbé a 11 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál található tanúsítvány (11,5%), szemben a 150 fő feletti cégek 72-79%-os arányával, ami azzal is összefügg, hogy a tanúsítvány megszerzése és fenntartása jelentős munkát igényel – mutatott rá a GKI a kutatás eredményeinek összegzésében.
Rendelkezik-e az adott cég EMAS vagy ISO 14001 tanúsítvánnyal, létszámkategóriák szerint (százalék)
A felmérésből kiderült továbbá, hogy a legnagyobb arányban az ipari cégek tanúsítják tevékenységüket környezetirányítási szempontból (47%), majd az építőipari vállalkozások következnek (27%). A kereskedelem és az üzleti szolgáltatások esetében 19-19% a megfelelő arány, ami a tevékenyég jellege miatt nagy aránynak tekinthető – emeli ki a GKI.
A megkérdezett cégek több mint fele odafigyel a környezeti lábnyomára – Az építőipar viszont nincs jó helyen a rangsorban
A kutatóintézet megvizsgálta azt is, hogy mit tesznek a cégek a környezeti lábnyom2 csökkentése (pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos égők használata stb.) érdekében. A számok kedvező képet mutatnak: a válaszoló cégek 56%-a igen gyakran, 32%-a esetenként tesz lépéseket, mindössze 12% nem tesz semmit. Ezen belül a 11 fő alatti cégek 59%-a gyakran, 25%-a esetenként tesz a környezetért, míg 16%-ukat nem érdeklik a környezetvédelmi szempontok.
A leginkább a 151-250 fő közötti cégek állítják magukról, hogy odafigyelnek környezeti lábnyomukra: 76%uk rendszeresen, 18%-uk esetenként tesz valamit a környezetért – számol be a GKI. Hozzáteszik, meglepő módon a kereskedelmi és az üzleti szolgáltatást nyújtó cégek a legaktívabbak ezen a területen (62-64% igen gyakran, 22-23% gyakran tesz a környezetért), a legkevésbé az építőipari vállalkozások aktívak (38% gyakran, 54% eseti jelleggel végez környezet óvó lépéseket). Ugyanakkor összességében az ipari cégek a legjobbak, mivel csak 4%-uk nem tesz semmit, majd az építőipar (8%) és a kereskedelem, illetve az üzleti szolgáltatások (14-15%) a sorrend – ismertetik a kutatási eredmények összegzésében.
Tesz-e a vállalkozás környezeti lábnyomának csökkentése érdekében, létszámkategóriák szerint (százalék)
Ágazat és vállalatméret befolyásolja a környezettudatosságot
Látható tehát, hogy a környezettudatosság jelentősen függ az adott vállalkozás méretétől és ágazatától – foglalja össze a kutatás eredményeit a GKI. Míg a mikro-, kis- és középvállalkozások inkább csak esetenként foglalkoznak környezetvédő tevékenységgel, addig ez a nagyobb vállalkozásoknál jóval gyakoribb. Mindez azért fontos, mert a 11 fő alatti cégek adják a vállalkozások nettó árbevételének 25%-át, míg a 150 fő felettiek 27%-át 2020-ban – hívja fel a figyelmet a Gazdaságkutató. Hozzáteszik, éppen ezért célszerű a kisebb KKV-k környezetvédelmi erőfeszítéseit erőteljesebben támogatni, mivel számukra kevésbé látható ezen tevékenységek megtérülése.
1Enviromental, Social and Governance – A környezeti hatások, társadalmi kérdések és a vállalatirányítás kapcsolata.
2 Azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett a vizsgált cégnek mennyi természeti erőforrásra van szüksége tevékenysége fenntartásához.
Forrás: GKI
