Megéri-e az oktatási színvonal emelése?

1386

Habár vannak olyan vélemények, amelyek az alacsony bérszínvonalat tekintik a versenyképesség alapjának, a statisztikai adatok ennek ellentmondanak – ezzel a megállapítással kezdi mai összefoglalóját a GKI. Mint írják, a foglalkoztatási mutatók azt jelzik, hogy minél magasabb iskolai végzettséget ér el valaki, annál nagyobb az esélye arra, hogy munkát találjon.

A Gazdaságkutató részletezi, a 8 általános iskolai osztálynál kevesebbet végzettek mindössze 20%-a dolgozik, a csak az általános iskolát befejezők esetében 34%, a szakmunkások esetében pedig 67% a dolgozók aránya. Ugyanakkor a diplomások esetében 77-83% közötti a foglalkoztatási ráta, ahol a magasabb arány az egyetemi diplomára, a kisebb a főiskolai oklevélre vonatkozik.

A foglalkoztatási ráta alakulása iskolai végzettség szerint (%; 2009, 2021)

Forrás: KSH

Nemcsak a munkahelyek megtalálásában segít azonban a magasabb iskolai végzettség, hanem a munkanélküliség elkerülésében is – véli a GKI. Minél alacsonyabb iskolai végzettsége van valakinek, annál nagyobb az esélye arra, hogy munkanélkülivé váljon. A 8 általános iskolai osztálynál kevesebbet végzők körében 18% a munkanélküliségi ráta, a 8 osztályt végzettek esetében 11%, a középfokú végzettséget szerzőknél 3-5%, míg a diplomásoknál csak 1,7%.

A GKI összefoglalójában beszámol: 2009 és 2021 között 740 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, amelynek közel 2/3-a (68%-a, 506 ezer fő) diplomás, 28%-a (205 ezer fő) gimnáziumi érettségizett volt. Ugyanakkor az „újra iparosítási politika” ellenére a szakmunkás végzettségűek létszáma nem változott! Vagyis a betelepülő ipari cégek szinte csak betanított munkásoknak teremtettek új munkahelyet (27 ezer fővel nőtt a létszámuk), a szakmunkásokat egymás elől szipkázták el, illetve vendégmunkásokból szedték össze a hiányzó munkaerőt.

A munkanélküliségi ráta alakulása iskolai végzettség szerint (%; 2009, 2021)

Forrás: KSH

A Gazdaságkutató arra is rámutat, hogy a kereseti adatok is a magasabb iskolai végzettség előnyét jelzik nemcsak abszolút értelemben, de a növekedési ütem tekintetében is. Nem meglepő, hogy az egyetemi diplomások a szakmunkás kereset 2,4-szeresét, a csak gimnáziumi érettségit elérők keresetének 2,1-szeresét érték el 2021-ben, az inkább, hogy a főiskolát végzettekhez képpest is 70%-kal nagyobb volt a keresetük. Szintén fontos látni, hogy a keresetek emelkedésében is előnyt jelent az egyetemi diploma. 2019-2021 között a szakmunkások bére 15-18%-kal emelkedett, az egyetemi diplomás bér ugyanakkor közel 22%-kal (a főiskolát végzetteké pedig 16,2%-kal).

A keresetek alakulása iskolai végzettség szerint 2019-2021 között (Ft/hó)

Forrás: KSH

Mindebből jól látható, hogy nemzetgazdaságilag igen kifizetődő beruházás az oktatásba fektetni – hangsúlyozza a GKI. Egyfelől sokkal jobban el lehet helyezkedni a magasabb végzettséggel, másfelől a bérszínvonal is jóval magasabb, illetve a keresetek emelkedése is dinamikusabb ebben a körben. Ez magasabb fogyasztási színvonalat tesz lehetővé (ami újabb munkahelyeket jelent), másrészt jelentősen nagyobb állami adóbevételt generál (részben a béreket terhelő adókból, részben a fogyasztásból származó állami jövedelmekből). Vagyis kifejezetten kifizetődő az oktatásra költeni (s nem mellesleg az is látható, hogy felesleges az ipari multik kiemelt támogatása!) – hangsúlyozza a Gazdaságkutató.

Forrás: GKI Gazdaságkutató