A lakásépítés és felújítás volumenének csökkenése finanszírozási kérdés

1392
Fotó: Pixabay/Nattanan

Jelenleg megvannak az építőipari kapacitások az évenkénti 25-30 ezer új lakás megépítéséhez és 250 ezer meglévő lakás energiatakarékos felújításához, hangsúlyozza Koji László az ÉVOSZ elnöke. A lakásügy a következő két évben elsődlegesen nem kapacitáshiány kérdése, hanem finanszírozási kérdés lesz.

Az építőipar 2022. évben is egyértelműen húzóágazat

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2022. évre az építési ágazat kimagasló teljesítményét prognosztizálja. A nehéz piaci körülmények ellenére a múlt évi 5.389 Mrd Ft termelési érték összehasonlítható árakon 3-4%-kal várhatóan túlteljesül, folyó áron pedig a 6.500 milliárd Ft-ot is eléri az országos építés-szerelés értéke. A covid és a háború által nehezített építési piacon a foglalkoztatottak száma 375 ezer fő, 35.000 fővel több, mint a járvány előtti években.

Kedvezőtlen előjelek 

Az ÉVOSZ számára súlyponti kérdés, hogy az ágazat lendülete 2023-2024 években üzletileg kezelhetetlen mértékben ne törjön meg. Az előjelek kedvezőtlenek. A kormányzat jelentős volumenű építési beruházási feladatokat halaszt későbbre, a lakosság az építési-felújítási elgondolásaihoz szükséges finanszírozási képességének a határához érkezett, a magánmegrendelők nagy többsége kivár. A 2023-2024 évekre bizakodásra okot jelenleg az euro alapon finanszírozott ipari létesítmények és logisztikai beruházások iránti folyamatos megrendelések adnak.

Finanszírozási nehézségek

Az építőipar összes feladatán belül mintegy 20%-os nagyságrendet jelent a lakásügy, az újépítés és felújítás. Különösen a mikro- és kisvállalkozói kör klasszikus piaca ez a lakosság részére végezhető feladat. Ennek a lakossági piacnak a jövő évi alakulása nemcsak az építőipar munkaellátottsága szempontjából lényeges, hanem a foglalkoztatási lehetőségek, a GDP-hez való hozzájárulás és az építmények energiaszükséglete szempontjából is.

Azt tapasztaljuk, hogy a lakás célú lakossági megtakarítások meghatározóan az energiamegtakarítást célzó felújításokra összpontosulnak, és az új építéseknél első helyre került a használat során várható energiaköltség optimalizálása. Miközben a lakossági építési, felújítási hajlandóság erős, a drasztikus áremelkedések miatt a finanszírozási lehetőségek ellehetetlenülnek, mert a megtakarítások nem elegendőek, mindenképp hitellel kell azokat kiegészíteni.

Kétszámjegyű lakáscélú hitelkamatok mellett a lakosság a lakáscélú megtakarításait nem egészíti ki a finanszírozhatóság érdekében, inkább lemond az új építésről és a felújításról is. A lakáscélú hitel esetén 5% az a kamatszint, ami egy lélektani határ, aminek elérhetősége szinte töretlen mértékben hozzájárulhat a lakásépítés és -felújítás szinten tartásához. Jelenleg azonban 10% fölötti kamatokkal hiteleznek a bankok a lakáscélú ügyleteknél is. Szakmai számítások szerint 20 millió Ft 5%-os kamatozású hitel 20 éven keresztüli visszafizetése havi 160.000 Ft törlesztés esetén, a banki kamatos kamatszámítást figyelembe véve, több mint 50 millió Ft-hoz jutnak a pénzintézetek. Tehát nem „ingyen pénzről” van szó, amikor a lakáscélú hitelek kamatsapkáját szorgalmazza az ÉVOSZ.

A finanszírozási nehézségek oldása nélkül, valamint a családpolitika és a lakáspolitika szorosabb összeillesztése nélkül a következő két évben a lakásépítés és felújítás volumenének megfeleződése sem kizárt.

Ugyanakkor jelenleg a tervező és kivitelező vállalkozásoknál megvan az a kapacitás és üzleti ambíció is, ami éves szinten képes 28-30 ezer új lakást átadni, és 250 ezer lakást felújítani.

 

Forrás: ÉVOSZ