Sorozatunk legújabb részében a javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó jótállás szabályait ismertetjük.
A jótállás (közismert nevén: garancia) a hibás teljesítés egyik jogkövetkezménye a szavatosság, valamint a kártérítés mellett. A jótállás lényegi eleme, hogy a kötelezett helytállni tartozik az általa nyújtott szolgáltatás – jótállási időn belül előforduló – valamennyi hibája miatt.

E felelőssége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja azt, hogy a hiba oka már a teljesítést követően keletkezett. A jótállásnak két alapvető típusa van: az önkéntes és a kötelező. Utóbbiról akkor beszélünk, ha a jótállást jogszabály rendeli el.

KORMÁNYRENDELET A KÖTELEZŐ JÓTÁLLÁSRÓL

Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az említett Korm. rendelet a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szóló 16/1976. (VI. 4.) MT rendeletet váltotta fel, utóbbi ugyanis számos olyan rendelkezést tartalmazott, amelyek a modern piacgazdasági formák, illetve az európai uniós jogharmonizáció keretében a Polgári Törvénykönyvben átültetett minőségvédelmi szabályok tükrében egyre kevésbé voltak értelmezhetőek, megfeleltethetőek. Az új jogszabálynak egyaránt figyelemmel kellett lennie a végbement gazdasági átalakulásra, a fogyasztói szokások megváltozására, valamint a szavatossági-jótállási rendelkezések kapcsán történt módosításokra.

A Korm. rendelet által védett viszonyok köre a fogyasztó által megrendelt szolgáltatásokra korlátozódik. A jótállás tehát nem vonatkozik az úgynevezett B2B (business to business) relációkra, hatálya kizárólag az olyan jogügyletekre terjed ki, amelyekben a vállalkozó a szolgáltatást fogyasztó részére nyújtja. A fogyasztó – a Polgári Törvénykönyv meghatározása alapján – az, aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső cél érdekében köti. Nem tekinthető tehát fogyasztónak – így a Korm. rendelet által biztosított jótállás jogosultja sem lehet – az, aki olyan dolog tekintetében vesz igénybe szolgáltatást, amely gazdasági-szakmai tevékenységével összefüggésbe hozható. A Korm. rendelet azonban nem csak a személyi kör tekintetében tartalmaz korlátozásokat. A jótállási kötelezettség ugyanis nem valamennyi javító-karbantartó szolgáltatásra terjed ki, hanem csak azokra, amelyek egyrészt a Korm. rendelet Mellékletében nevesítve vannak, másrészt pedig meghaladják az előírt – anyagköltséget is magában foglaló – bruttó húszezer forintos értékhatárt. A Korm. rendelet Mellékletében nevesített szolgáltatások zöme olyan mindennapos használatú fogyasztási cikkek javításait, illetve karbantartásait öleli fel, mint például a számítástechnikai eszközök, háztartási berendezések, személygépkocsik, motorkerékpárok, de jótállásköteles szolgáltatásnak minősülnek a lakás karbantartási-javítási munkák, ha a vállalkozói díj eléri a fent említett értékhatárt. Lényeges rendelkezés azonban, hogy a Korm. rendelet nem vonatkozik azon javításokra, illetve karbantartásokra, amelyeket a vállalkozó hibás teljesítésből adódó helytállás kapcsán végzett el. Ennek alapján nem tartozik például a kötelező jótállás hatálya alá, ha a vállalkozó a javítást szavatossági kötelezettségei teljesítése keretében végzi el a fogyasztó lakásában.

A Korm. rendelet tárgyi hatálya alá tartozó szolgáltatások esetében a vállalkozó köteles a munka elvégzésekor, illetve üzembe helyezéskor – amennyiben az üzembe helyezést a vállalkozó végzi – a fogyasztó részére jótállási jegyet átadni. A jótállási jegyet a vállalkozónak írásban vagy más maradandó eszközön rögzítve kell átadnia, melynek során figyelemmel kell lennie a Korm. rendelet által meghatározott kötelező tartalmi elemek hiánytalan feltüntetésére is. Szükséges megemlíteni, hogy a jótállási jegy át nem adása, illetve szabálytalan kitöltése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

A JÓTÁLLÁS IDŐTARTAMA

A Korm. rendelet alapján a jótállás időtartama hat hónap, melynek kezdete a javító, illetve a karbantartó szolgáltatással érintett dolog átadása, illetve – ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi – az üzembe helyezés napja. Szükséges hangsúlyoznunk, hogy a bírói gyakorlat szerint a jótállási idő sem elévülési, sem jogvesztő határidőnek nem tekinthető, hanem csak azt az időtartamot takarja, ameddig a vállalkozót az általa nyújtott szolgáltatás hibátlansága tekintetében a fokozott helytállás terheli. Amennyiben a fogyasztó a hibát már a jótállási időn belül észlelte és jelezte is a vállalkozónak, jótállásból fakadó igényeit az általános elévülési időn – 5 éven – belül érvényesítheti. A jótállási idő alakulására kihatással van egyes jótállási igények teljesítése, így például a javító-karbantartó szolgáltatással érintett dolog jótállás keretében történő javítása esetén a jótállási idő meghosszabbodik a javítás idejével, amennyiben pedig kicserélésre vagy a munka ismételt elvégzésére kerül sor, a jótállási idő újból indul.

HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG

Jótállás esetében – ellentétben a szavatossággal – a bizonyítási teher a vállalkozó oldalán áll fenn. Ha az elvégzett szolgáltatással kapcsolatban a jótállási időn belül hiba merül fel, a vállalkozó a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint helytállni tartozik. A vállalkozó ez alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja azt, hogy a hiba oka már a teljesítést követően merült fel. Ilyen tipikus hibaok például a rendeltetésellenes használat, a helytelen kezelés, tárolás, az elemi kár, a rongálás.

A vállalkozó helytállási kötelezettsége keretében elsősorban javításra vagy a munka ismételt elvégzésére (egyes esetekben a javító-karbantartó szolgáltatással érintett dolog kicserélésére) köteles. Amennyiben ezen igények teljesítésére nem hajlandó, illetve nem képes, a fogyasztó a vállalkozói díj leszállítására vagy elállásra jogosult. Elállás azonban nem gyakorolható jelentéktelen hiba esetén. A törvény biztosítja továbbá a fogyasztónak azt a jogot, hogy amennyiben a vállalkozó a kijavítást nem vállalja vagy megfelelő határidőn belül nem végzi el, a dolgot a vállalkozó költségén kijavíthatja, illetve kijavíttathatja. Erre leggyakrabban akkor kerül sor, ha a vállalkozó olyan kirívóan gyenge minőségű szolgáltatást nyújtott, ami alapján nem feltételezhető az, hogy a szerződésszerű állapotot saját tevékenységével meg tudja teremteni.

A Korm. rendelet alapján a vállalkozó a fogyasztó minőségi kifogásáról köteles – meghatározott tartalmi elemeket magában foglaló – jegyzőkönyvet felvenni és annak másolatát a fogyasztó részére átadni. Amennyiben a vállalkozó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról a fogyasztót legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni. Abban az esetben, ha a javító-karbantartó szolgáltatással érintett dolgot a vállalkozó javításra átveszi, köteles ennek tényéről elismervényt kiállítani a fogyasztó részére.

Lényeges fogyasztói többletkedvezmény kötelező jótállás esetében, hogy amennyiben a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről – a járművek, továbbá a 10 kilogrammnál kisebb tömegű és tömegközlekedési eszközön szállítható dolgok kivételével – a vállalkozó köteles gondoskodni. Amennyiben az el-, illetve visszaszállítást a vállalkozó elmulasztja, azt a vállalkozó költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.

Fentiekben bemutattuk, hogy egyes javítási-karbantartási szolgáltatások esetében a vállalkozót milyen jogszabályi rendelkezés alapján terheli jótállási felelősség. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a jótállás nem érinti a fogyasztó törvényből eredő egyéb – így különösen a szavatosságon, kártérítésen alapuló – jogainak érvényesítését. Ennek alapján a fogyasztó – a jótállástól függetlenül – szavatossági, illetve kártérítési igénnyel is felléphet a vállalkozóval szemben, feltéve, hogy az erre vonatkozó határidők még nem teltek el. A jótállás tehát csak az egyik lehetséges jogkövetkezménye a hibás teljesítésnek, bár kétségtelenül – különösen a bizonyítás terén jelentkező könnyebbségek miatt – a legkedvezőbb igényérvényesítési feltételeket biztosítja a fogyasztónak.

Következő lapszámunkban az új építésű lakásokra és lakóépületekre vonatkozó jótállás szabályait ismertetjük.

Dr. Ütő Kristóf Benjámin
jogi előadó
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság