Tartalom
- A szakma hírei
JEGYZET
- Kihívások sorozata
FÓKUSZ
MEGÚJULÓ ENERGIA
- Az épületenergetika és a napkollektor kapcsolata
- Megújuló energia – ahogy mi javasoljuk
ENERGIAMEGTAKARÍTÁS
- Zölden, zölden!
- Energetikai auditálás
- A Hilti 75 éve
VIDÉKFEJLESZTÉS
- Vidékfejlesztés – másképpen 3.0
- Lindab csarnokokkal a magyar gazdák is eséllyel indulhatnak a gabonapiacon
KIVITELEZÉS
- A pécsi „Magasház" története
- Egy folytonosan változó felület: CorTen acél
- Újgenerációs tetőkiegészítők
ÉPÍTÉSI HIBÁK
- Homlokzatfestésnek indult, baj lett belőle
IRÁNYTŰ
NÍVÓDÍJ
- Építészeti Nívódíj 2016
KIÁLLÍTÁS
- BAU 2017
A debreceni főpályaudvar fejlesztésére kötött együttműködési megállapodást október 5-én a debreceni önkormányzat és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési (NIF) Zrt. Papp László polgármester a város története egyik legnagyobb beruházásának nevezte a 21 milliárd forint európai uniós és hazai támogatottságú fejlesztést, amelynek során a vasúti pályaudvarnál föld alatt vezetik át a 4-es számú főút nyomvonalát, és föld alá helyezik a 20 ezer négyzetméteres autóbusz pályaudvart.
A kivitelezési munkák jövő tavasszal kezdődnek, az új debreceni főpályaudvar átadására 2019-ben kerül sor - jelezte Nagy Róbert Attila, a NIF Zrt. vezérigazgatója.
Osztrák szomszédunk atom helyett újabb alternatív energiaforrást vet be. Negyven millió eurós bővítést hajt végre a bécsi Manner cég, amely az osztrák főváros egyik jelképének számító mogyorókrémes ostyát gyártja.
A modernizáció keretében távhővezetéket és hőcserélőt is üzembe helyeztek a cég telephelyén, amelyek segítségével mostantól a helyi távhőhálózatba csatolják vissza a nápolyiostya sütésekor keletkező hőt.
A CEU újjáépítésének egyik fő célja az volt, hogy egyetlen tágas, egybefüggő campusban egyesítse az egyetem épületeit. A zöld technológiát alkalmazó két épület megnyitása a háromlépcsős campus-újjáépítési projekt első szakaszának befejezését jelenti. Az építési munkálatok első és második szakaszát, valamint a további kivitelezést is a MARKET-STRABAG konzorcium végzi, melynek cégei széles körű tapasztalattal rendelkeznek a városi környezetben levő oktatási célú épületek rekonstrukciójában.
2015 januárjában indult el a Közép-európai Egyetem (CEU) újjáépítése. A 35 ezer négyzetméter területű projekt felújításának és megépítésének költségvetése hozzávetőlegesen 34 millió euró. Tervezője a dublini székhelyű építésziroda, az O'Donnell és Tuomey, valamint magyar partnere az M-Teampannon Kft.
Gyömrő városközpontjában felépült egy olyan vonzó, a közösség számára nyitott, egyben példát adó környezettudatos épület, amely az építészet legújabb innovációit tartalmazza, és igazodik a kisvárosi léptékhez.
Három takarékszövetkezet egyesülésével 2012-ben létrejött a PÁTRIA Takarékszövetkezet, mely ezzel az ország egyik legnagyobb takarékszövetkezetévé vált. A megújulással nemcsak formális változások zajlottak le a szervezetben, hanem a pénzintézet a 21. század fejlődési irányt követve új, természetközeli, környezettudatos „zöld" szemléletet és támogatáspolitikát hirdetett meg. Ezt a szemléletet szándékozott közvetíteni arculatában is, amelynek emblematikus alappillére lett a takarékszövetkezet új székháza.
A vállalat az elmúlt 75 évben globális piaci szereplővé nőtte ki magát, és több mint 23 ezer alkalmazottat foglalkoztat 120-nál is több országban. Mi a sikerének titka?
A Hilti az építőipari szolgáltatások mellett az épület-karbantartásban érdekelt professzionális ügyfeleknek nyújtott értékesítés, valamint a csúcsminőségű termékek fejlesztése és gyártása terén is piacvezető szerepet tölt be. A Hilti bevétele 2015-ben 4,4 milliárd CHF volt. A schaani (Liechtenstein) központú Hilti Group vállalati kultúrája a tisztességen, a csapatmunkán, a bátorságon, és a megújulás iránti elkötelezettségen alapul.
Előző számunkban egy balatonfüredi példával, most pedig a soproni nagyszálló felújításának bemutatásával igyekszünk a vidékfejlesztés fontosságára irányítani olvasóink figyelmét.
A századelő robbanásszerű városfejlődése szinte minden 16-40 ezer fős vidéki városban létrehozta a maga eklektikus stílusú „nagyszálló"-ját. A második világháború utáni évtizedekben aztán nem mindenhol volt lehetőség a hotelként történő működéshez, és helyenként a mai napig sem kapta vissza eredeti funkcióját a régi szállóépület. Sopronban nem ez történt, itt a vizsgálat tárgyát képező épület ma is szálloda, sőt még bővült is.
Persze nem a magtár miatt lesz jó minőségű a termés, de ha a vállalkozónak van tároló kapacitása – ráadásul olyan, ahol a gabona sokáig biztonságban van –, akkor nincs kiszolgáltatva a felvásárlóknak.
Orbán István, aki a poroszlói határban műveli földjeit, éppen ezért építtetett könnyűszerkezetes Lindab csarnokot a Bavas Bau Kft.-vel. A csarnok műszaki tulajdonságairól a kivitelező cég vezetőjét, Bagdán Ákost kérdeztük.
Emblematikus épülete volt Pécsnek a Magasház, mely a hetvenes években az ország legmagasabb-, majd Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként vált híressé. Sok tulajdonosváltás és műszaki probléma után 2016-ban bontják le a pécsi „pokoli tornyot".
A pécsi 25 emeletes épületet 1974-ben kezdték el építeni, és az ország legmagasabb lakóépületének szánták. Követelményként jelentkezett, hogy földrengés-biztos legyen, amit az indokolt, hogy 1969-ben a jugoszláviai Banja Lukán 8-as erősségű földrengés volt, és ennek során hagyományos építésű épületek erősen megrongálódtak, de az IMS technológiával épült toronyházak a rendkívüli terhelést is kiállták földrengésállóságuknak köszönhetően.
Az „Épületes adózás" című sorozatunk záró részében a mai magyar adórendszer épületekkel kapcsolatos adószabályairól adunk egy rövid áttekintést.
A jelenleg hatályos magyar adórendszer két szinten is kezeli az épületekkel kapcsolatos adózást. Egyrészt a központi adórendszer adóztatja az épületeket, számos kedvezményi, mentességi szabályt lehetővé téve a méltányos (helyenként kevésbé méltányos) helyzetekre, másrészt a helyi adózás is lehetővé teszi az épületek adóztatását. Az önkormányzatok sokszínűsége gyakran érdekes adófajták megszületését is eredményezi.