2017. szeptember 22., péntek

 

2014 12 B1-tartalomTARTALOM

JEGYZET

  • Vajon miért?

FÓKUSZ

  • Betonból könnyűt
  • Beton, a közlekedésépítés tartós szerkezeti anyaga
  • Csúcskategóriás betonpadló ipari csarnokokba

BETON

ÉPÍTŐGÉP

ÁLLVÁNYZAT

  • Moduláris állványrendszer sokoldalú felhasználása
  • Mitől jó egy állványzat?

TŰZVÉDELEM

  • Régi pince – új funkció

IRÁNYTŰ

  • Folytatja munkáját a TSZSZ
  • A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

SZIGETELÉS

  • Padlásfödémek hőszigetelése
  • Kivitelezési irányelv a homlokzati hőszigetelésről

KIÁLLÍTÁSOK

 

Kreszan-Albert-kicsiA történelemben egy pillanatnak számító idő, egy szakmai szövetség történetében egy generáció felnövésével mérhető korszak. Huszonöt év telt el azóta, hogy az 1980-as évek végén a gazdasági és politikai változások nyomán – elsőként az országban és a szakmák közül – létrehoztuk az ÉVOSZ-t. Az első olyan szakmai szövetséget, amely a politika, a mindenkori kormány és a szakszervezetek partnereként vállalkozói, munkaadói érdek-képviseleti szerepet vállalt fel, törvényi jogosítványok és felhatalmazások nélkül.

A lobbi és a nyilvánosság a mi fő erőnk, valamint a szívósság és kitartás, amit úgy szoktam megfogalmazni, ha kidobnak az ajtón, jöjjünk vissza az ablakon, és küzdjünk tovább az érdekeinkért. Jelszavam volt – még ha reménytelennek is tűnt egy-egy kérdésben a helyzetünk –, hogy legalább passzívnak ne nézzenek bennünket, legyen ott a szavunk és a véleményünk, ha a kormány vagy a parlament másként is dönt.

Politikai irányzatok, pártok és kormányok születtek és tűntek el a 25 esztendő alatt. A múlt idők sodra vállalatok egész sorát mosta el vagy emelte magasba. Gazdaság és hatalom szorosan összeforrott és meghatározta a vállalati pályákat. Elég, ha csupán utalok a ma már történelmi eseményekre, hogy 1989. január 1-jei hatállyal megszüntették az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, azóta is küzdünk több-kevesebb sikerrel, hogy legyen kormányzati képviseletünk. Voltunk mi már a közlekedés-hírközlési minisztériumnál, az agrártárcától a belügyminisztériumig bezárólag. Volt idő, hogy a szakma hat minisztériumhoz volt szétosztva. Korszakos jelentőségű változásokat hozott a politikai és gazdasági rendszerváltás, a korábban soha, sehol nem tapasztalt arányú privatizációval, amely a spontán privatizációtól a „vadkapitalista" privatizáción át, létrehozta a teljesen magántulajdonú magyar építőipart a beruházó, tervező és kivitelező vállalatok területén. Új korszakot kezdtünk el. A cégek romjain új társaságok épültek vagy tűntek el véglegesen a gazdaság porondjáról.

Úgy érzem, méltán lehetünk büszkék és elégedettek azzal, hogy a magyar építőipar önerejéből, munkatársaink szellemi tőkéjéből és szakismeretéből, partnereink bizalmából nemcsak átélte ezeket a váltásokat, hanem hiszem, hogy megerősödve és megújulva került ki a küzdelmekből, annak ellenére, hogy az építési piac több válságot élt át. A szakmánkban dolgozó emberek – mérnökök és fizikai munkások – úgy hidalták át a korszakokat és a rendszerváltásokat, hogy a szakma „krémje" együtt maradt. E szívós csapat feladata és célja volt hazánk építészeti kultúrájának megőrzése és a legnemesebb tradíciók folytatása. Gyökereink mélyek és erősek voltak. Ez tette lehetővé, hogy a külföldi cégek piacszűkítő megjelenése és belső megrázkódtatásaink ellenére együtt és egységes akarattal megéltük az elmúlt 25 évet. Ma elmondhatjuk, valamennyi nehézség, gond és probléma ellenére, hogy szép volt számunkra ez a háromszáz hónap. Közös törekvéssel és elszántsággal óvtuk hagyományainkat, ápoltuk és megőriztük több évtizedes tradícióinkat és értékeinket. Ez tette lehetővé, hogy sikerült megőrizni szakmai becsületünket, korrektül és makacsul kitartottunk amellett, hogy csak igényes és magas minőségi színvonalú munkát szabad végezni, silány munkát nem adunk ki a kezünk közül. Világszínvonalú épületek egész sorát valósítottuk meg az elmúlt két és fél évtizedben, lépést tartottunk az európai országokkal és nemzetközi cégekkel. Makovecz Imre szavaival élve: nem kellett a magyar mérnöknek és a magyar kőművesnek vagy ácsnak lehajtott fejjel és lesütött szemmel eloldalognia a fal mellett osonva, szégyenében.

 

Köszönet és dicsőség mindazoknak, akik az elmúlt 25 évben ezeket az elveket képviselték.

Isten éltesse a szakmánkban tevékenykedő valamennyi munkatársunkat!

 

Éljen az ÉVOSZ és a magyar építésügy flottája!

Kreszán Albert
1989 és 2001 között az ÉVOSZ elnöke

Ma, amikor újra felfedezik, hogy érdemes a természet takarékos szerkezeteit vizsgálni, a természet szabad formáit tanulmányozni, a betonszakma is előveheti régebbi, értékes hagyományait.

Az új kutatási programok új alapokra kívánják helyezni a jövő szerkezetépítéseit, a födémek, falak és pillérek esetében az „erők meghatározzák a formákat" elvet szeretnék követni.

Alapvető célok:

Bővebben...

A közlekedési infrastruktúrák közül a mesterséges viziutak, az utak, a vasutak, a repülőterek, az intermodális logisztikai létesítmények használói, a forgalmi és a klimatikus viszonyoknak egyaránt kitett szóban forgó létesítmények tervezési élettartamával legalább megegyező tartósságú anyagokon alapuló szerkezeti megoldásokat igényelnek. Hiszen az üzemeltetés során ezektől várható el a tervezett szolgáltatási színvonal megtartása, minimalizálva a létesítmények karbantartásából következő ideiglenes használati korlátozás okozta gazdasági károk mértékét.

Az ilyen igénynek a felsorolt alkalmazási területeken ‒ mondhatni két évszázados tapasztalatok szerint ‒ a betonból készített szerkezetek igen jól megfelelnek. A téma jelen áttekintése során terjedelmi okokból csak az országos közúthálózat útjaival és műtárgyaival, a repülőtéri, a logisztikai központi alkalmazásokkal foglalkozunk. Nem tárgyaljuk a vasúti, a városi gyorsvasúti és metró-hálózati viziúti mérnöki szerkezeteket és műtárgyakat, bár ezek is fontos területei a beton közlekedésépítési alkalmazásának.

Bővebben...

Zsugorodáskompenzáló beton használatával nullára redukálhatók a zsugorodásból és felhajlásból származó feszültségek. Az eredmény egy kisebb repedésérzékenységű és nagyobb teherbírású ipari padló, mely a javítási költségek kiküszöbölése mellett zavarmentes termelést tesz lehetővé.

Bármely ipari csarnok két legfontosabb épületszerkezeti eleme a térelhatárolás – ami biztosítja az épület időjárási viszontagságoktól való védelmét, és az ipari padló –, ami ideális esetben egyenletes és kopásálló felületet szolgáltat az épületben zajló termelés számára. Ennek ellenére a logisztikai központok és gyártócsarnokok használói nagyon gyakran zsugorodási repedésekkel, billegő padlótáblákkal, a vágott hézagok éleinek letöredezésével, és felhajlással találják szemben magukat.

Bővebben...

Messersi-forgo-kotro-webAz építőipari gépek és eszközök forgalmazásával, bérbeadásával, javításával foglalkozó cég 1972-től van jelen a magyar piacon. Kiemelten hasznos gépeiket mutatjuk be, melyek nagy segítséget nyújtanak az építőipari cégek munkájában.

A Turbosol Kft. 100 százalékban magyar tulajdonú cég. A piac igényei szükségessé tették több prémium gépgyártó kizárólagos képviseletét, így jelenleg 16 európai gyár termékeit értékesítik kis- és nagykereskedelmi szinten. A széles termékskálából villantunk fel néhány kiemelkedő terméket.

Bővebben...

BAU2015 pl0017-web2014. október 16-17-én rendezték meg a Müncheni Vásárközpontban a BAU 2015 sajtókampány csúcspontját, a BAU Information Talks-ot, ahol a hangsúly az asztaloknál folytatott beszélgetéseken volt. 5 országból 166 cég jött el erre az eseményre, hogy találkozzon 22 ország 153 szakújságírójával. Magyarországot a Magyar Építéstechnika képviselte.

Ez az esemény egyfajta „show előtti show", amely keretében a média képviselői kaptak előzetes információkat és tájékoztató anyagokat az újdonságokról.

Bővebben...

BAU2013 pl0028-B0-webA BAU 2015 kiállításon 2015. január 19–24. között számtalan kísérőrendezvény várja az érdeklődőket. A fórumokat 3 téma köré csoportosítják: a jövő építészete, építőipar, városfejlesztés.

A tervezési és építési feladatok sajnos egyre bonyolultabbak és egyre nehezebbek. A globalizáció, a digitalizáció, a demográfiai változások, a városiasodás, az apadó források, a tiszta energia, valamint az energia és az erőforrások megőrzése – ezek azok a kihívások, amelyekkel az építőiparnak szembe kell néznie. Sokféleségűk miatt csak úgy lehet őket kezelni, ha minden érintett együttműködik, és új anyagokat és technológiákat alkalmaznak. Hogy fog a jövő épülete kinézni? Hogyan kezelik a tervezők és az építészek ezeket a problémákat? Milyen innovatív termékek, rendszerek és gyártási módszerek állnak rendelkezésre? Ki látja előre ma, hogy a jövő épülete milyen is lesz valójában?

Bővebben...

Keresés

 regisztracio 160x240

 

Banner-MAPASZ-120x240