A januártól bevezetett új, illetve megújított otthonteremtési támogatások jelentősen felpezsdíthetik egyes kistelepülések ingatlanpiacát. Azok a községek és kisvárosok lehetnek az új rendszer nagy nyertesei, amelyek vonzerejét egyszerre növeli a kedvezményezett helyzetük és egy prosperáló centrumhoz való tartozásuk.
A 2024-ben bevezetett CSOK Plusz a jövőben gyermeket vállaló családok vásárlóerejét növeli akár 50 milliós, kedvezményes kamatozású hitellel. Ez az ország bármely településén felhasználható ingatlan vásárlásra, építésre vagy bővítésre. Ugyanakkor van 2630 olyan kisebb lélekszámú város és község, ahol ez kombinálható a megújított Falusi CSOK-kal, ami lakóingatlanok vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez segíti maximum 15 milliós támogatással a gyerekes családokat. E kettőhöz még hozzákapcsolható a hagyományos, legfeljebb 11 milliós kamatmentes Babaváró hitel is.
A Falusi CSOK-os települések között nem csak leszakadó zsáktelepülések vannak
Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője számba veszi: ebben a csomagban mindenféle lakásmegoldásra – vételre, építésre, bővítésre, korszerűsítésre – van valamilyen támogatás, s van benne kedvezmény a már megszületett, valamint az egyelőre csak reménybeli gyerekek után is. Azaz sokféle vevő, sokféle megoldást keresve jelenhet meg ezzel az állami segítséggel a Falusi CSOK-os települések piacán. A növekvő keresletnek várhatóan az is a következménye lesz, hogy ott az árak már rövid távon elindulhatnak felfelé. Ám az elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy a Falusi CSOK-os települések között egyáltalán nem csak leszakadó, kiürülő zsáktelepülések vannak. Közülük jó néhány frekventált térségbe tartozik, számos olyan előnnyel, ami kifejezetten vonzó lehet a betelepülőknek, így vélhetően ezek fogják a legnagyobb hasznát látni a támogatások következtében élénkülő keresletnek.
A Falusi CSOK által preferált 2630 település között mintegy 300 olyan van, amelyet hivatalosan is valamely nagyobb centrumhoz kapcsolódó lakóhelyként tartanak nyilván. Ezeket az úgynevezett agglomerációs területeket nem csak egy-egy nagyvároshoz való fizikai közelségük jellemzi, hanem az is, hogy erős kapcsolatban vannak annak gazdasági és kulturális életével, valamint a közszolgáltatásaival is. Ezt a viszonyt igen látványosan mutatja be immár évtizedek óta a budapesti agglomeráció. Az itt letelepülők egyszerre használhatják ki a fővárosinál jellemzően – de nem minden esetben – alacsonyabb ingatlanárakat és a közeli nagyváros munka-, oktatási-, és egyéb infrastrukturális lehetőségeit.
Budapest vonzáskörzete nyújtotta lehetőségek
2024-ben még itt, Budapest tövében is van lehetőség a Falusi CSOK-ot is kihasználni a többi támogatás mellett. A bal parton erre Sződ kínálkozik, a nagyvárostól mintegy 30 kilométerre, a Gödöllői-dombság szélén. A Duna túloldalán, a Pilis peremén pedig Perbál, míg a Pilis völgyében Pilisszentkereszt, a népszerű kirándulóhely kínál hasonló lehetőséget.
A jól prosperáló Székesfehérvár vonzáskörzetében 18 Falusi CSOK-os település található
Közöttük van Sárkeresztes, mely a megyeszékhely központjától mindössze 8 kilométerre fekszik. Lovasberény, illetve Seregélyes sincs messzebb Fehérvártól 20 kilométernél, ráadásul még ennél is közelebb vannak egy másik vonzó célponthoz, a Velencei-tóhoz.
Balaton környéke
A nagyobb dunántúli tavunknak, a Balatonnak hivatalosan is van agglomerációs területe. Abba 9 olyan település tartozik, amelynek a lakosságmegtartó képességét a Falusi CSOK is támogatja, ilyenek a déli parton Fonyód, az északin pedig Zánka, Szigliget, Örvényes vagy Tihany.
Szerte az országban vannak olyan kistelepülések, melyek lakói az otthonteremtési támogatások előnyeit valamely nagyváros közvetlen szomszédaiként élvezhetik
Kaposvár mellett ilyen például Kaposújlak, Kaposszerdahely és Taszár is, Pécs tövében Kökény, Szekszárd mellett Őcsény és Kakasd, Kecskemétnél Jakabszállás, Szeged és az országhatár között Kübekháza, Békéscsaba szomszédságában pedig Doboz.
Ám a nagyobb piacélénkítés inkább az ország nyugati szélén várható, ahol például Zalaegerszeg vagy Szombathely vonzáskörzetében nem csak a megyeszékhely, hanem az ausztriai munkahelyek közelsége is vonzó lehet. A zalaegerszegi agglomerációba 37, a szombathelyibe 40 Falusi CSOK-os település tartozik. Ugyanebből az okból lehet különösen vonzó lakhely északabbra a Sopron melletti Fertőboz, Hidegség és Pinnye.
A térség legdinamikusabban fejlődő iparvárosának, Győrnek, mely jó ideje nagy számban vonz betelepülőket, ugyancsak kiterjedt agglomerációs övezete van, s abban is található 33 kedvezményezett település. Közülük húsz kilométerre sincs a várostól például Bőny, Enese vagy Vének. A fejlődés keltette érdeklődés nyomán a lakásárak is tempósan emelkedtek a térségben, ezzel Győr a tavalyi évre már a második legdrágább lett a megyeszékhelyek között a maga 665 ezer forintos átlagos négyzetméterárával. Így a közeli falvakban elérhető kedvezmények nem csak az ottani letelepedést, hanem a városból való kiköltözést is ösztönözhetik.
A térség lakáspiacának az is sajátossága, hogy Pozsony közelsége miatt számottevő a szlovákiai vásárlók szerepe. Velük a Falusi CSOK-os településeken is számolni kell, különösen, hogy a kedvezmények – ha van magyarországi állandó lakcímük – az uniós polgárok számára is elérhetők. A KSH 2023. II. negyedévi lakáspiaci összefoglalója meg is említi, hogy az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét. Az általuk példaként említettek között szerepelt a keleti országrészben Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti is, melyek ugyancsak Falusi CSOK-os települések, és egyértelműen Kassa vonzáskörzetébe tartoznak.
Forrás: OTP Ingatlanpont
