Vegyes bizonyítványt produkált az építőipar ebben az évben. Szeptemberben az ágazat termelésének volumene 1,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az alszektorok közül az épületépítésnél 3,3 százalékos éves emelkedés, az infrastrukturális beruházásokat magában foglaló egyéb építményeknél viszont 0,5 százalékos hanyatlás következett be. Az év első kilenc hónapjában pedig 4,8 százalékos volt az éves dinamika. A bizonytalanabb környezet miatt a rendelésállomány visszaesett – foglalta össze a KÉSZ.
„A szeptemberi növekedés hozzájárult ahhoz, hogy az év első kilenc hónapjában pozitív tartományban volt a termelés volumene, a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban visszafogott volt a teljesítmény a korábbi időszakhoz, például 2021 legtöbb hónapjához képest, amikor 10 vagy akár 20 százalék feletti dinamikára is volt példa” – értékelte friss adatokat Vida Tamás, a KÉSZ Csoport vezérigazgatója. Hozzátette: A hosszú távú, úgynevezett fix bázison alapuló – szezonálisan és munkanaphatással korrigált – adatok szerint szeptemberben 59,1 százalékkal, az év első kilenc hónapjában pedig 61,1 százalékkal volt haladta meg a termelés volumene a 2015-ös havi átlagot.
Kedvező hatása lehet az energiakrízisnek?
„A szektor jövőbeni teljesítményét, azaz a következő évekre szóló építőipari munkák, beruházások, kivitelezések alakulását meghatározó szerződés- és megrendelésállomány kedvezőtlenül alakult. Szeptemberben a megkötött új szerződések volumene jelentősen, 20,9 százalékkal csökkent, a harmadik negyedév végén a teljes állomány pedig 8,2 százalékkal mérséklődött éves szinten. Ez köszönhető többek között a bizonytalanabbá váló gazdasági környezetnek és kilátásoknak. Az infláció felgyorsulása az építőiparban a termelési árak növekedésén keresztül látszik a legjobban: itt a drágulás az év első kilenc hónapjában majdnem 24 százalékos volt” – tette hozzá. Ehhez hozzájárul többek között az alap- és nyersanyagok, valamint az energia árának emelkedése, a magasabb kamatok miatt dráguló finanszírozás is.
Az energiakrízisnek van azonban egy kedvező hatása a jövőre nézve Vida Tamás szerint, ugyanis elindult egy alkalmazkodás az építőiparban is. Közölte: „Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy bár a korábbi években is fontosak voltak az energiatakarékossági szempontok, a jövőben még inkább azok lesznek. Így várhatóan valamennyi új vagy újonnan induló építőipari beruházásnál még nagyobb szerepet kapnak a fenntarthatóságot előtérbe helyező, környezettudatos megoldások”.
Forrás: sajtóanyag
