A MATÉSZ állásfoglalása a 320/2023. (VII. 17.) Kormányrendelet kapcsán

171

A Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség (MATÉSZ) állásfoglalást tett közzé a 320/2023. (VII.17.) Kormányrendelet kapcsán. Véleményük szerint a rendeletben meghatározott tranzakciós díj és szén-dioxid kvóta adó a már korábban bevezetett terhekkel együtt elviselhetetlenségig fokozza a negatív következményeket és hatásokat az iparágban. Emiatt módosítási javaslatokat fogalmaztak meg. 

A 2023. július 20-án életbe lépett, jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet értelmében az érintett létesítmények üzemeltetőinek rendkívül magas tranzakciós díjat és szén-dioxid kvóta adót kell (az utóbbit ráadásul visszamenőlegesen, 2023. január 1-től kezdődően) megfizetni.

A szövetség számításai szerint a Kormányrendelet által érintett, fizetésre kötelezett 45 létesítmény közül 8 tégla-, illetve cserépgyár van, magyar és nem magyar tulajdonú létesítmények egyaránt. Az iparág azáltal, hogy a létesítmények egy része egyúttal a kiegészítő bányajáradék (404/2021.(VII.8) Korm. Rendelet) megfizetésére is kötelezett, különösen kritikus helyzetben van, amit a csomagolás után fizetendő díjak (EPR) emelése (8/2023. (VI. 2.) EM rendelet) tovább súlyosbít.

A Kormányrendelet véleményük szerint rendkívül hátrányos – iparágon belüli, és azon túlmenő – következményekhez vezet, és már az elviselhetetlenségig fokozza a negatív következményeket és hatásokat. A MATÉSZ állásfoglalásában javasolja, hogy a Kormányrendeletet helyezzék hatályon kívül, illetve amennyiben ez nem lehetséges, módosítsák azt.

A szövetség javaslatai:

  • A Kormányrendelet szerinti fizetési kötelezettség csak a 2024. január 1-től kezdődő időszakra vonatkozzon.
  • A jelenleginél kisebb adókulcsok megállapításával a tranzakciós díj és a szén-dioxid kvóta adó csökkenjen.
  • A Kormányrendelet szerinti fizetési kötelezettség (a Kormányrendelet 1. par. b) pontja szerinti 10 ezer tonna helyett) kizárólag a 25 ezer tonna feletti kibocsátású létesítményekre vonatkozzon.
  • A Kormányrendelet által meghatározott új rendszer egyértelmű célja (az 1. par. a) pont szerinti 50%-os szabály várható hatásai helyett) más EU-országok CO2 adózási gyakorlatának megfelelően a kibocsátás csökkentésére ösztönzés legyen, és vagy egyáltalán ne vonatkozzon az EU ETS szektorra, vagy ha mégis, a cél egyúttal az EU ETS hazai hatékonyságának növelése legyen. (Egy ilyen, diszkrimináció nélküli, egyértelműen dekarbonizációra ösztönző rendszerben az ETS referencia-érték (benchmark) feletti kibocsátást terhelné az új adó, így a benchmark alatti kibocsátás esetében a fizetendő adó 0 Ft.)
  • Valamennyi létesítmény kibocsátás-csökkentést célzó beruházásai számára pályázati lehetőség biztosítása (pl. EU-forrásokból), megfelelő mértékű vissza nem térítendő támogatásokkal.

A Kormányrendelet ilyen irányú módosításával minimalizálhatók a várható negatív hatások, illetve ezáltal biztosítható a hazai kibocsátás csökkentésére, az iparágak védelmére, valamint az állami bevételek vélhető maximalizálására vonatkozó célok hatékony összekapcsolása – áll az állásfoglalásukban.

 

Forrás: MATÉSZ