Dévényi Sándor Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett építész vehette át a Kós Károly-életmű díjat a Magyar Építészet Napján. Az esemény célja, hogy hozzájáruljon a minőségi magyar építészet szellemiségének megerősítéséhez. Az ünnepi eseményen az állami építészeti díjak is gazdára találtak.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022-es megalakulásával újra tárcát kapott az építés ügye. A minisztérium feladatának tekinti, hogy Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre szellemiségének nyomán megteremtse a minőségi magyar építészet feltételeit, amelynek törvényi keretrendszerét az új, „A magyar építészetről szóló törvény” biztosítja majd. Lázár János építési és közlekedési miniszter, egyéni képviselői indítványaként az Országgyűlés december 16-át, – Kós Károly születésének napját – a Magyar Építészet Napjává nyilvánította.
Az ünnepi eseményen átadásra kerültek az állami építészeti díjak, valamint első alkalommal a Kós Károly-díj is, mint az építész szakma legnagyobb elismerése. Az eseményen az építési és közlekedési miniszter köszöntőjében azt mondta: a magyar építészet egy önkifejezés, a magyarok önkifejezése. Az építészek és mindazok, akik ma elismerésben részesülnek, az építészetben végzett munkájuk miatt készek és képesek arra, hogy kifejezzék és megmutassak a világnak, hogy milyen a 21. századi magyarság.
Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: a mai magyar építészet alkotásai azt mondják Magyarországról és a 21. századi magyarokról, hogy mi egy modern országban élünk, modern, korszerű emberek vagyunk, akik tisztelik a hagyományaikat, akik sajátosan „magyart” képesek alkotni, méghozzá világszínvonalon. Olyan művek formájában, amelyek bárhol megállják a helyüket a világon.
Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke ünnepi beszédében elmondta: változik a világunk és nekünk az a dolgunk, hogy a szakmában hagyományunk és kultúránk legjavát alkotva szolgáljunk környezetünkben és a jövő számára hasznos példát hagyományozzunk.
Díjazottak
A Magyar Építészet Napján a régészeti örökség védelme érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széles körű régészeti szakmai tevékenység elismeréseként Schönvisner István-díjban idén Gallina József Zsolt részesült.
A műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként Forster Gyula-díjat Besey László vehette át.
Kimagasló egyéni tájépítészeti alkotói, oktatói és szakpolitikai-szemléletformáló tevékenysége elismeréséül, életműdíjként Mőcsényi Mihály-díjban Vincze Attila részesült.
A Pro Architectura díjat idén Hegedüs Csilla, Bődi Imre, Frikker Zsolt, Major Zoltán, Müllner Péter, Getto Tamás és Sztranyák Gergely vehette át. Az elismerés a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban kifejtett tevékenységért, valamint a Nemzeti építészetpolitika céljai érdekében elért kiemelkedő eredmények elismeréseként kerül odaítélésre.
A kimagasló egyéni – önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó – építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként Ybl Miklós-díjban idén Bordás Péter, Dénes György és Krähling János.
A Kós Károly-életműdíj idén először került átadásra
Az elismerést évente egy a Kárpát-medencei építészet hagyományainak megőrzésén és fejlődésének előmozdításán dolgozó, kimagasló tudású és elhivatottságú szakembernek ítélnek meg. Az életműdíjat idén első alkalommal Dévényi Sándor vehette át. A Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett építész életműve összefügg büszkén vállalt pécsi mivoltával és a város fejlesztésével. A hely szellemének történetes megjelenítése, a közösség számára átélhető, expresszív bemutatása alapelemei építészetének, környezetalakításának. Törekvése, hogy a környezethez való illeszkedés révén annak elemeiből merítve új értéket hozzon létre szuverén alkotás formájában.
Dévényi Sándor életművében az épületekkel egyenrangú feladatként jelennek meg a városi terek: a pécsi Színház tér, a Jókai tér, az Aradi vértanúk sétánya, vagy a budapesti Nagymező utca egy szakasza, a Rákóczi híd gyalogosfeljárója, a Szent Gellért tér és a Fővám tér. A családi ház léptékű munkáival is iskolát teremtő építész különleges feladatokban is kibontakozhatott, részt vett a lágymányosi Rákóczi híd építészeti tervezésében, valamint a Budapest EXPO ’96 beépítési, arculat- és épülettervezésében. Jelentős alkotása a 2009-ben befejezett kékesdi Szent Mihály-templom.
Dévényi Sándor köszönőbeszédében elmondta: nagyon örvendek annak, hogy a magyar építészetnek és a magyar környezetalakításnak egy ünnepe született a mai nappal. Ez is azt jelenti, hogy megbecsüljük azokat, akik ezért sokat tesznek, akik tehetségükkel szolgálják a nemzetet.
Forrás: ÉKM
